Miért ne lehetne ez a történelmi város, a koronázóváros 2023-ban Európa Kulturális Fővárosa?

Miért is ne tennék? Miért ne lehetne ez a történelmi város, a koronázóváros 2023-ban Európa Kulturális Fővárosa? Régmúltja is erre predesztinálja, közelmúltja és jelene pedig számos példával igazolja, bizonyítja, hogy az értékek, a szellemi javak is otthonra találtak itt az ódon kövek, a barokk belváros gyönyörű házai között. Részletes írásunkból majd kiderül, hogy az itt élők is így gondolják, és elsöprő többségük egyetért azzal, hogy a város pályázza meg az európai címet. Ezzel is bizonyítván, hogy úgy vélik, ehhez a földrészhez tartozunk. Az itt élők büszkék lehetnek kitűnő erőkből álló színházukra, már évtizedekkel ezelőtt hírnevet szerzett múzeumukra, templomaikra, kiállításaikra, kortárs gyűjteményükre, fesztiváljaikra, néptáncosaikra, zenei életükre, zenekarukra. A falai között élő és tevékenykedő művészeire. jelenére éppen úgy, mint múltjára, és igazi korona lenne, megkoronázása a város eddigi és remélhetőleg 2023-ig töretlenül tartó fejlődésének, ha sikeresen pályázna. S ezzel nem „csupán” egy címet nyerne el, hanem igazi lehetőségeket. Mert ne feledjük, mindez további lökést adhat, újabb fejlesztéseket és újabb pályázati reményeket! A gyarapodás további esélyét, amelyhez persze sokat kell majd dolgozni, vállalni, akár kockázatot is. Megéri, mert az, ami siker esetén itt épül, szépül majd a következő években, az mindenkit gazdagít. Mert a kultúra jó befektetés.

A néptánc a legifjabbak között is népszerű

Még májusban kérte Székesfehérvár lakóit a város vezetése, hogy mondják el véleményüket, induljon-e a város az Európa Kulturális Fővárosa címért. Széleskörű lakossági megkeresés indult: az érdeklődők szavazhattak a város honlapján, és több újságban kivágható válaszlapot is közzétett az önkormányzat. Többen telefonon, illetve elektronikus levélben mondták el véleményüket. Az augusztus 15-én zárult konzultáció során több mint háromezer-hétszáz fehérvári nyilvánította ki akaratát, a véleményt mondók 93 százaléka támogatta, hogy Székesfehérvár induljon el a pályázaton.

Cser-Palkovics András a város Szent István-napi ünnepi közgyűlésén jelentette be, hogy a fehérváriak véleményének ismeretében a város elindul az Európa Kulturális Fővárosa 2023 pályázaton. Úgy fogalmazott, nem pusztán a cím elnyerése a cél. Fontosabb a szándék, az irány kijelölése, annak deklarálása, hogy ki akarunk lépni az araszolásból! Annak kimondása, hogy Fehérvár hosszú távú jövőjét alapvetően befolyásolhatja polgáraink kulturális, szellemi fejlődése, önmegvalósító lehetőségeik kiteljesedése. A polgármester azt is elmondta: a városvezetés határozott szándéka, hogy Székesfehérvárt a térség, sőt az ország egyik kiemelkedő innovációs központjává, kulturális, szellemi gócpontjává tegye. Ennek eszköze lehet az EKF-pályázat.

A Királyi Napok alatt rendszeresen megtelt a belváros, a Zichy színpad koncertjeire is élénk volt az érdeklődés Fotó: Romhányi Ádám

A polgármester a pályázat előkészítésére tíz szakértőből álló munkacsoportot hozott létre. A munkacsoport tagjai:

Balázs Mihály Kossuth-díjas, Ybl Miklós-díjas és Prima Primissima-díjas építész, akadémikus, egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki Egyetem Középület-tervezési Tanszék, valamint az Építőművészeti Doktori Iskola vezetője. A kortárs magyar építészet és építészképzés meghatározó személyisége.

Batta András Erkel Ferenc-díjas zenetörténész, egyetemi tanár, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem korábbi rektora. Főbb szenvedélyei: zenei tehetségek felfedezése, az új kulturális, zenei projektek megvalósítása.

Kristóf Anita, a Hungexpo vendégrendezvény értékesítési igazgatója, aki számos nemzetközi rendezvényen képviseli a Hungexpót.

Lantay Attila Pro Architectura-díjas, Hild János-díjas és Ybl Miklós-díjas építész, Székesfehérvár főépítésze, aki a városhoz való személyes kötődésére támaszkodva, saját elképzeléseit ötvözi a székesfehérvári nagy építész elődök szellemi hagyatékával.

Lehrner Zsolt bankfiókvezető, gazdasági szakember, Európa középvárosainak jó ismerője, aki büszke székesfehérvári gyökereire.

A jazzfesztivál idén is sok nézőt vonzott

Ruprecht László kreatív séf, gasztronómiai tanácsadó, a Stílusos Vidéki Éttermiség elnöke, aki számos nemzetközi gasztronómiai eseményen képviselte hazánkat, és a Köztársasági Elnöki Hivatal egyes díszétkezéseinek megalkotója.

Sebő Ferenc Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző, népzenekutató, a hazai hangszeres népzenei és táncházmozgalom egyik elindítója. A Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetőjeként is tevékenykedett. Fehérvári kötődése közismert.

A koronázási játék már hagyománnyá vált

Szikora János Jászai Mari-díjas rendező, a Vörösmarty Színház igazgatója. A kortárs magyar színházművészet meghatározó alakja. Igazgatása alatt a Vörösmarty Színházban az ország egyik legerősebb társulatát hozta létre.

Szőcs Géza Kossuth-díjas, József Attila-díjas és Babérkoszorú-díjas író, költő. Nehéz időkben kezdte mind költői, mind közéleti pályáját: Erdélyben, Ceausescu Romániájában. A diktatúrával aktív harcot vállaló szerző ma már rangos kitüntetések birtokosa, kultúrtörténeti kutatásokat végez.

Tóth Norbert kortárs művészeti tanácsadó, a Forrás Művészeti Intézet igazgatója. Eddig 11 ország több mint 30 múzeumában, kulturális intézményében mutatta be a kortárs magyar képzőművészetet, legutóbb a fehérvári

A döntés című kiállítás kurátora volt.

Nyolc város, Tokaj, Debrecen, Veszprém, Eger, Gödöllő, Győr, Szombathely és Miskolc már korábban döntött a pályázati részvételről, Miskolc azonban visszalépett. Az Európa Kulturális Fővárosa címet 2023-ban Magyarország és az Egyesült Királyság egy-egy városa viselheti. A pályázat benyújtási határideje december 20. Várhatóan 2018 februárjáig szakértők bevonásával az Emberi Erőforrások Minisztériuma által működtetett tárcaközi bizottság és a brüsszeli szakértői testület is áttekinti a pályázatokat, és együttműködve kiválasztják a végső körbe továbbjutó városokat. A második körben a továbbjutóknak részletesebben kell kifejteniük konkrét terveiket. Ezt követően 2018 végén derülhet ki, melyik magyar település viselheti az Európa Kulturális Fővárosa címet 2023-ban.