Az újpesti hokisok szakvezetője

Szilassy Zoltán csapatával jelenleg a hatodik helyen áll a MOL Ligában, rájátszást érő pozícióban. Ideje jelentős részét a Megyeri úti jégcsarnokban, valamint az autópályán tölti, lévén naponta utazik Budapestre a fővárosba, ugyanis a koronázó városban telepedett le és alapított családot.

- Két éven át dolgoztam Stefan Lundh segítőjeként, majd a lejáró szerződésemet a klub nem hosszabbította meg. Korábbi svéd edzőkollégám azt tanácsolta, egy évet pihenjek, tanuljak. Ugyanis szerinte összeért a játékos és edzői karrierem, érdemes kicsit kiszellőztetnem a fejemet és feltöltődnöm. A famíliával, a nejemmel és a 9 éves fiammal, Leventével sok időt tölteni, a családi vállalkozással is többet akartam foglalkozni, valamin okis tanulmányutakat terveztem. Úgy volt, meglátogatom Sofront Krefeldben, Szélig Viktort Brianconban, valamint Vas Marcit Frankfurtban. Végül csak utóbbi helyre jutottam el, ugyanis több mint egy éve, 2013. novemberében elkezdtem a munkát az UTE U20-as csapatánál. Két ponttal vettem át a gárdát, szereztünk pontokat, nyertünk meccseket, de nem volt esélyünk a rájátszásra, a többiektől távol végeztünk az utolsó helyen.

-  Aztán tavaly tavasszal aláírt a MOL Ligában szereplő lila felnőttekhez.

- Ancsin János, a korábbi legenda, a szakosztály igazgatója keresett megy, hogy a felnőtt együttes vezetőedzői posztját vállaljam el, vélhetően tetszett neki az utánpótlásban végzett munkám. A Vasas és a MAC húsz éven aluli együtteséhez hívtak, Majoross Gergely elvállalta a miskolci felnőttek irányítását, felkért segítőnek, valamint közvetett úton még egy MOL Ligás együttes keresett, de ott nem jutottunk el tárgyalásig. Igent mondtam az újpesti ajánlatra. Megkérdeztem Lundhot, valamint Glen Williamsont, a szövetség utánpótlás mentorát, azt javasolták, érdemes belevágnom. Nem szakmai érvek döntöttek, hanem az, hogy Fehérvárról Miskolcra ingázni nem lehet, márpedig a fiam kijelentette, hogy nem szeretne háromhetente találkozni az apjával. Márpedig a ligában hetente minimum három meccs, valamint rengeteg utazás szerepel a programban. Néha Újpestre sem egyszerű eljutni, ha feszített a program, hajnalban érünk haza idegenből, másnap pedig edzést tartok, anyukámnál alszom Gödön.

szerző: utehoki.hu

- Akadtak pillanatok a szezonban, amikor megbánta, hogy belevágott a vezetőedzői kalandba?

- Nem, úgy ítéltem meg, 39 évesen meg kell próbálnom, ugyanis kevés edző kapja meg a lehetőséget, hogy felnőttekkel dolgozzon a MOL Ligában, ami láthatóan fejlődik. Öt hazai és három külföldi együttes – Érsekújvár, Csíkszereda, Brassó – alkotja a mezőnyt, amelyben a 6. helyen állunk, az első hat jut a rájátszásba, természetesen szeretnénk megőrizni jelenlegi pozíciónkat. Bár nyilván szeretnénk, előrébb nem nagyon juthatunk, a realitás az, hogy a mostani helyezésünket megtartjuk, ami nem lesz egyszerű.

- Ha összehasonlítja az EBEL-lel, mekkora a differencia?

- Nehéz ezt megítélni. Tavaly a Dunaújváros két meccset vívott a Fehérvár AV19-cel, az egyiket megnyerte. Fényévekről már nem lehet beszélni, ám az vitathatatlan, az EBEL sokkal erősebb liga, komolyabb költségvetéssel, komolyabb légiósokkal és több, éles meccsel, de úgy gondolom, a MOL Ligában is vannak izgalmas találkozók. A védő, Weehrs előzőleg Brassóban szerepelt, majd a Volánba került, ahonnan nem lóg ki, megállja a helyét Fehérváron is.

- Kilátogat néha a Volán összecsapásaira?

- Ha nem ütközik a programunkkal, természetesen. A tavalyi szezonban, mielőtt elkezdtem az újpesti munkát, gyakran megfordultam az Ifjabb Ocskay Gábor Jégcsarnokban, utána ritkán. Ha tévében meg tudom nézni, megteszem, illetve a világhálón követem a közvetítéseket a Volán hazai és külföldi összecsapásairól.

- Harmadik éve dolgozik a válogatottaknál, Kevin Primeau segítőjeként kezdte, majd következett az utánpótlás, jelenleg Rich Chernomaz szövetségi mellett, Sille Tamással ténykedik az U20-nál, valamint vezetőedzője az U15-es garnitúrának, tehát van rálátása a magyar jégkorongra. Nemzetközi összehasonlításban hol tart a magyar hoki?

- A közelmúltban, Dunaújvárosban rendezett U20-as, Divizió1-es vb-n sajnos kiestünk, a harmadik vonalból a negyedikbe. Ez fájó kudarc, ugyanakkor nem volt kilátástalan a játék. A lengyelek ellen büntetőkkel nyertünk, aztán szoros meccseken vesztettünk, sajnos, az utolsó, a bennmaradásról döntő, japánok elleni derbin az utolsó harmadot elszúrtuk, végül 5-1-re kikaptunk. Akik most kiestek, a tavasszal feljutottak Fehérváron, a keret jelentős része mindkét összecsapáson szerepelt. Megnéztem a statisztikákat, sokat tettünk a sikerért, legtöbbet mi lőttük kapura, de ez az eredményességben nem mutatkozott meg.

- A felnőttek áprilisban, Krakkóban szerepelnek a Divízió1-es világbajnokságon. Az sem tűnik sétagaloppnak?

- Az új rendszerben két csapat jut fel, körbeverésekkel könnyebb felmenni, mint korábban, ugyanis ezúttal nem egy, hanem két gárda léphet az A-csoportba. Mindössze egy esik ki, ám a csapatok nagyon egyformák, tehát hiába játszik valaki jól, ha balszerencsés, könnyen egy emelettel lejjebb találhatja magát. Bármi lehet, hiszek abban, hogy a második helyet megcsíphetjük, a kieséstől nem tartok. Bár generációváltás zajlik, a keret elég erős, nagy létszámú, van merítési lehetőség.