Hunnia-per: enyhített a bíróság, de így is több év börtön vár családapákra

A száraz tény: a táblabíróság a csütörtökön meghozott ítéletével megváltoztatta az elsőfokú bíróság döntését a terrorcselekmény és más bűncselekmények miatt Budaházy György és társai ellen indult büntetőügyben, pontosabban a kiszabott büntetések idejében. A bíróság az összes vádlott büntetését jelentősen csökkentette, emiatt sokan azt gondolják, hogy a korábbi, előzetes fogvatartások és házi őrizetek miatt gyakorlatilag nem is kell börtönbe menniük az ügy szereplőinek, vagy ha igen, akkor is csak néhány hónapra.

A valóság azonban az, amint a tárgyaláson részt vett Kónyi-Kiss Botond, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom alelnöke lapunknak elmondta, hogy gyakorlatilag az ügy összes szereplője végrehajtandó fegyházbüntetést kapott egy érintett kivételével. Az ügy jogi minősítése (terrorizmus és bűnszervezet) miatt közülük senki nem bocsátható feltételes szabadságra. Azaz a most kiszabott 5-6 éves büntetéseket egy az egyben le kell ülniük, nem felezhető a büntetés ideje és sajnos a jó magaviselet sem csökkentheti a börtönben eltöltendő napok számát.

Amint Kónyi-Kiss Botond összegezte, Budaházy Györgyön kívül a többiek legfeljebb egy-egy évet töltöttek előzetesben. Volt, aki több hónapon át volt házi őrizetben, az így eltöltött idő öt napja számít egy, börtönben töltött napnak, de például a lakhelyelhagyási tilalom, amely ugyancsak több szereplőt érintett, egyáltalán nem számít bele a büntetési időbe. Mindezek alapján Budaházy Györgynek a rá most kiszabott hat évből nagyjából két és fél évet kell a fegyházban eltöltenie, ám a többieknek 3,5-4,5 évet. Ez pedig a legszigorúbb fegyházi körülmények között egyáltalán nem kevés!

A legnagyobb igazságtalanság, hogy a bíróság ítélete alapján most sokgyermekes családapák kerülnek, kerülhetnek ismét rácsok mögé, annak ellenére, hogy a bíróság által is elismerten a társadalom vitathatatlanul hasznos tagjai. Van, aki hat gyermeket nevel, mások két-három gyermeket – tette hozzá Kónyi-Kiss.

– Négy, ebből két Fejér megyei vádlott esetében még most sem ért véget az eljárás, ugyanis a bíróság további egy vádpontban is megállapította a felelősségüket az elsőfokú ítélethez képest. Ez ugyanakkor mégis jó hírnek tekinthető jelenleg, mert a jog szerint abban az esetben, ha a bíróság megváltoztatja az elsőfokú ítéletet, ahogy ez most történt, akkor harmadfokra kerül az ügy. Beadtuk a fellebbezést, védencemnek így nem kellett csütörtökön a börtönbe vonulnia – magyarázta lapunk érdeklődésére az egyik Fejér vármegyei érintett védőügyvédje, Gyurta Tibor Roland.

Hozzátette, a harmadfokú eljárásban azonban általában már nem az összes vádpontot vizsgálja a bíróság, hanem csak azt az egyet, amiben most a táblabíróság súlyosbította az ítéletet, ugyanakkor eljárásjogilag ilyenkor is felülvizsgálják az ítéleteket. Mivel a minősítés szerint terrorizmusról és bűnszervezetről van szó, sajnos öt évnél kisebb büntetést a törvény szerint nem szabhat majd ki a bíróság. Az említett fiatalember esetében egyébként, mint Gyurta megjegyezte, maga a bíróság is arról beszélt az ítélet kihirdetésekor, hogy az illető példás életet él, tudományos, kutatói tevékenységet folytat, két kisgyermeke, családja van, azaz óriási a kontraszt a kiszabott büntetés és a férfi jelenlegi, példás élete között. Őt egyébként az elsőfokú ítéletkor, 2016-ban 10 évre, majd 2022-ben 8 évre ítélték, most pedig nem jogerősen 5 évet kapott. A másik Fejér vármegyei férfi négy gyermeket nevel, s korábban egy magyar nagyvállalat igazgatói posztját töltötte be, jelenleg pedig egy multicég termelési igazgatója. Szintén öt év fegyházbüntetést kapott csütörtökön. 

Gyurta Tibor hozzátette, leghamarabb idén ősszel, vagy pedig 2024 elején következhet védence esetében az újabb tárgyalás, ugyanakkor bíznak abban, hogy addigra Novák Katalin köztársasági elnök eljárási kegyelmet ad azoknak, akiknek az ügyében még nincs jogerős ítélet. Tudni érdemes, hogy eljárási kegyelem addig adható, amíg a büntetőeljárás jogerősen be nem fejeződik. Ha már jogerős ítélet van, akkor pedig végrehajtási kegyelmet adhat a köztársasági elnök.

Az ítélethirdetés esetében két érdekességet is kiemelt Gyurta Tibor. Az egyik az, hogy a bíró szóbeli indoklásában gyakorlatilag kimondta, hogy nem terroristák a vádlottak és a társadalom hasznos tagjairól van szó. A másik pedig az az érdekes bírói megjegyzés volt, hogy az ügyészség akár ejthette is volna a vádakat. Mivel ez nem történt meg, ítéletet kell hirdetniük, márpedig a szóban forgó cselekmények a Büntető Törvénykönyv passzusai szerint súlyosan büntetendők. Ilyen sem gyakran hangzik el egy tárgyalóteremben!

Kónyi-Kiss Botond szerint az ítélethirdetéskor az elítélt emberek szemébe nézve nem az érződött, hogy örömmel vonulnak börtönbe, nem örömkönnyeket látott, amikor a családjuktól, gyermekeiktől elszakítva indultak meg azonnal letölteni a büntetésüket. Hangsúlyozta, a szabadsagot.com oldalon elérhető az a petíció, amelyet már 25 ezren írtak alá, s amellyel azt szeretnék elérni, hogy a Budaházy-ügy tisztességesen végződjön, s arra kérik Novák Katalin köztársasági elnököt, hogy legyen méltányos, és részesítse elnöki kegyelemben az érintetteket, mert csak a kegyelmi döntés lehet az ügy igazságos lezárása.