Tízszer több az áldozat, mint vélték?

 Otunbajeva repülőgépe Os városában szállt le. Ez a város különösen megszenvedte az erőszakcselekményeket, amelyek elől az ENSZ becslése szerint mintegy 400 ezer, többségében a kisebbségi üzbég közösséghez tartózó ember menekült el.
 "Azért jöttem ide, hogy elbeszélgessek az emberekkel, kíváncsi vagyok, hogy mit mondanak a történtekről" - mondta megérkezése után.
A golyóálló mellényt viselő Otunbajeva ezt követően a város főterén összegyűltek előtt hangoztatta, hogy az irányítása alatt működő átmeneti kormány megbirkózik a nehézségekkel, és sérelmezte azokat a bírálatokat, amelyek szerint a biskeki vezetés képtelen felszámolni a válsághelyzetet. "Újraépítjük Os városát, az emberek visszatérhetnek otthonukba" - hangsúlyozta a politikus.

Otunbajeva a zavargások kitörése után katonai segítséget kért Oroszországtól, de az átmeneti biskeki kormány később jelezte: tudja kezelni a helyzetet. Hangsúlyozta: mindenekelőtt meg kell teremteni a jelenlegi vezetés legitimitását, ezért feltétlenül megtartják az alkotmányról rendezendő, június 27-re kitűzött referendumot. E nélkül ugyanis nem tudják megtenni a szükséges lépéseket, egyetlen állammal sem tudnak tárgyalni, például a volt államfő és fiai kiadatásáról. Reményét fejezte ki, hogy a referendum időpontjára már fel lehet oldani a rendkívüli állapotot.
Az ideiglenes kormány vezetője elmondta: a hatóságok most azon vannak, hogy délen szétválasszák a szembenálló feleket, s hogy ellássák minden szükségessel az érintett térségek lakóit, valamint a nagyszámú menekültet. Utalt rá, hogy az ideiglenes kormány szerint a konfliktust kívülről jött zsoldosok robbantották ki, akik mindkét oldalon helyi bűnöző elemekre támaszkodtak. Hozzátette: az illetőknek vannak tervei, hogy konfliktusokat robbantanak ki az ország északi részén is, de az emberek ott talán már értik, mivel végződhetnek az etnikai konfliktusok.
Közölte, hogy véleménye szerint legalább tízszer annyi ember vesztette életét az összecsapásokban mint amennyi a hivatalos közlésekben szerepel. Abból indul ki, hogy mintegy 2000 ember esett áldozatul az összecsapásoknak, s ezt azért gondolja, mert nagyon sok áldozat volt falun, ahol a helyi szokások szerint az elhunytakat még aznap, naplemente előtt eltemetik - mondta.
 Kérdésre válaszolva elmondta: eredetileg Dmitrij Medvegyevhez intézett levélben kérte orosz békefenntartók kiküldését, s az orosz államfő a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéhez (ODKB) továbbította a kérést, amely úgy döntött, hogy nem vezényel ki erőket. "Moszkva kétoldalú alapon segít a stratégiai objektumok őrzésében, mert ezek nem csak Kirgizisztán, hanem az egész régió szempontjából jelentősek, s ha lángba borul a térség, az nemzetközi mércével mérve is súlyos eseményekhez vezethet" - mondta.
Cáfolta viszont, hogy kormánya Washingtonhoz fordult volna segítségért. Azt mondta, Amerikától mindössze annyit kértek, hogy ha a Manasz légitámaszponton vannak páncélozott járművek, azokat adják át, mert sérülteket kellett golyózáporban szállítani, de Kirgizisztán mindössze 7-8 ilyen járművel rendelkezik.
 Dmitrij Medvegyev orosz államfő egy pénteki interjúban a kirgiz helyzetről azt mondta: a legnagyobb veszély az, ha a lakosság elveszti bizalmát a civil hatalom iránt, radikálisok kerülnek hatalomra, egyfajta afganisztáni forgatókönyv valósul meg, ami igen veszélyes lenne az egész térségre nézve.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azzal számol, hogy a dél-kirgizisztáni etnikai válság nyomán akár egymillió ember is segélyezésre szorulhat. A menekültek 90 százaléka nő és gyermek - közölte pénteken a WHO.