Soros egymillió dollárral támogatja a marihuána kaliforniai legalizálását

 A legnagyobb GDP-vel rendelkező amerikai tagállamban november 2-án, a félidős szövetségi kongresszusi választásokkal és a kormányzóválasztással egy időben népszavazást tartanak a kannabisz élvezeti cikként történő legalizálásáról, amitől jelentős adóbetételre számítanak. A közvélemény-kutatások szerint a többség igennel fog szavazni.
Soroshoz hasonló mértékű adománnyal járult hozzá a kampányhoz Richard Lee, a marihuána orvosi hasznosításával foglalkozó oaklandi vállalkozó, az úgynevezett 19-es indítvány fő támogatója. Soros György egyébként abban is fontos szerepet játszott, hogy Kalifornia 1996-ban elsőként engedélyezte a marihuána gyógyászati célú alkalmazását.
Soros az adományozást megelőzően a The Wall Street Journal című napilapban megjelent írásában egyebek mellett rámutatott, hogy a marihuána legalizálása és megadóztatása részben megszabadítja az adófizetőket a kábítószer-kereskedők üldözésének és bebörtönzésének költségeitől, részben pedig kozzájárul azokhoz. A liberális milliárdos emlékeztetett rá, hogy a szövetségi alkoholtilalmat csak azután törölték el, hogy az egyes államok visszavonták a saját vonatkozó tiltásaikat.
  "Az egyes államoknak most vállalniuk kell a kezdeményezést a marihuánát tiltó törvények visszavonásában" - írta Soros. 
 A 19-es kezdeményezéssel kapcsolatos pro és kontra kampány viszonylag szerény maradt a választási korteshadjáratokra elköltött összegekhez képest. A támogató kampány büdzséje a Soros-féle hozzájárulás ellenére is mindössze 3,8 millió dollár, miközben a kaliforniai kormányzóságért harcba szállt Meg Whitman a magánvagyonából 142 millió dollárt költött arra, hogy Arnold Schwarzenegger örökébe léphessen. A legalizálással szemben kampányolók mintegy 300 ezer dollárból gazdálkodnak.
A marihuána legalizálását az állam megüresedő kormányzói posztjára pályázó mindkét jelölt, a demokrata Jerry Brown és a
republikánus Meg Whitman egyaránt elutasítja.
Amennyiben a referendumon jóváhagyják a 19-es javaslatot, az állam területén a felnőtt személyek törvényesen egy unciát (mintegy 2,8 dekagrammot) tarthatnak majd maguknál a szerből, és a kannabisz magánkiskertekben is termeszthető lesz egy legfeljebb 25 négyzetlábnyi (2,3 négyzetméternyi) területen. A helyi önkormányzatok maguk dönthetik majd el, hogy engedélyezzék-e a marihuána-kereskedelmet és hogy vessenek-e ki rá adót.
Az amerikai igazságügyi miniszter egyébként október közepén egyértelművé tette, hogy a szövetségi hatóságok akkor is fellépnek majd az országos érvényű kábítószer-ellenes törvény érvényesítése érdekében, ha Kalifornia novemberben legalizálja a marihuánát. Eric Holder szerint jelentősen megnehezíti majd a kábítószer-kereskedőkkel szembeni fellépést és a kaliforniai városok biztonságát, ha a népszavazás élvezeti cikként legalizálja a marihuánát.
A Los Angeles-i rendőrség, amely korábban határozottan fellépett az orvosi marihuána-gyógyszertárak elburjánzása ellen is, jelezte: a szövetségi törvényeknek a tagállamiakkal szembeni prioritása miatt ugyanúgy együttműködik majd a szövetségi hatóságokkal a kábítószer elleni fellépésben, mint korábban, függetlenül a népszavazás kimenetelétől. A hatóság nem fog fellépni az otthoni marihuána-fogyasztás ellen, ám a szer nyilvános élvezetét továbbra is üldözni fogja. 
 Juan Manuel Santos kolumbiai elnök, aki Cartagenában négy másik latin-amerikai ország államfőjét látta vendégül kedden, kijelentette, hogy a 19-es kezdeményezés kaliforniai elfogadtatásának zavart keltő üzenete lesz, s annak nyomán felül kell majd vizsgálni azokat az elveket, amelyek alapján a latin-amerikai kormányok - Washington támogatásával - a kábítószer-kereskedelem ellen harcolnak.
"Hogyan mondhatom azt egy parasztnak nálunk idehaza, hogy börtönbe fogom záratni, ha marihuánát termeszt, amikor az Egyesült Államok leggazdagabb államában szabad ezt a terméket termeszteni, terjeszteni és fogyasztani?" - tette fel a kérdést Santos a Caracol kolumbiai rádiónak.
 Felipe Calderón mexikói elnök - anélkül, hogy konkrétan szóba hozta volna a kaliforniai népszavazást - kijelentette: lehetetlen hatékonyan szembeszállni a kábítószer-kereskedelemmel, ha a saját határainkon belül elszigetelten tesszük. Calderón egy korábbi nyilatkozata szerint a referendum "borzasztóan összeegyeztethetetlen" az amerikai kábítószer-ellenes politikával, amelynek nevében az Egyesült Államok évek óta arra késztette a latin-amerikai országokat, hogy az amerikai drogfogyasztás leszorításának érdekében harcoljanak a kábítószer-kereskedelem ellen.
1996-ban Kalifornia állam volt az első, amely gyógyászati célokból engedélyezte a marihuána orvosi alkalmazását. Azóta eddig 13 amerikai szövetségi állam és a Washingtonnak otthont adó Columbia Terület tett hasonlóan. Noha a Clinton-kormány határozott fellépést helyezett kilátásba a törvény ellen, s a Bush-kormányzat idején rendszeresen tartottak razziákat a marihuána-patikákban, és azok tulajdonosait nem egyszer több évtizedre is elítélték kábítószer-kereskedelem miatt, a délnyugati állam továbbra is virágzik a több millió dolláros kannabisz-biznisz.