Magyarellenes támadások és személyeskedés kíséri a nyelvtörvény vitáját

A Híd magyar-szlovák párt által kidolgozott javaslat egyebek között szorgalmazza, hogy a kisebbségi nyelvhasználati küszöböt az eddigi 20 százalékról 15 százalékra csökkentsék, azaz a településeken a kisebbségi lakosság arányának elég csak a 15 százalékot elérnie ahhoz, hogy a hivatalos érintkezésekben használhassák az adott kisebbség nyelvét.
A törvénymódosítás első olvasatának háromnapos indulatos vitája, amelyben majdnem kéttucatnyi képviselő szólalt fel és több tucatnyian tettek különféle megjegyzéseket, illetve újabb változásokat javasoltak az előterjesztésben, pénteken délután befejeződött.
 Rudolf Chmel, emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes (Híd) az ellenzék bírálataira válaszolva visszautasította azokat az állításokat, miszerint a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítása a többségi szlovák nemzet, illetve a szlovák, mint államnyelv kárára történne. Rámutatott: a kisebbségi nyelvhasználat lehetőségeinek kiszélesítése nem azt jelenti, hogy a nemzetiségileg kevert lakosságú területeken a szlovákoknak meg kell tanulniuk magyarul, vagy szűkülne az államnyelv használata. 
  "A kisebbségek nem kapnak többletjogot, semmi rendkívülit. A mi (Szlovákia) polgárairól van szó, adót fizetnek, itt élnek és itt is akarnak élni" - szögezte le Chmel, aki a törvénymódosítást előterjesztette.     
Ondrej Dostál (Híd) kifejtette: a törvénymódosítás elfogadása jelkép lehet, annak bizonyítása, hogy az állam egyformán viszonyul a többséghez és a kisebbséghez. Hangsúlyozta: pozitívan kell viszonyulni a kisebbségekhez, s államalkotónak kell tekinteni őket. A módosítás elfogadásával az alkotmány által garantált jogaik a reális életben jobban érvényesülhetnének.
 Az ellenzéki képviselők - Irány-Szociáldemokrácia (Smer) és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) - továbbra is élesen ellenezték a módosítást, s az ország, illetve a szlovákok számára veszélyesnek minősítették azt. Többen felvetették: a 15 százalékos küszöbnél több településen a roma nyelv használatát is engedélyezni kellene, ami megoldhatatlan probléma, mert nincs egységesen elismert kodifikált roma nyelv. A vita hevében néhány képviselő egymást is kritizálta, ki a jobb szlovák, ki a jobb hazafi.  
A szlovák parlament kedden szavaz arról, hogy a törvénymódosító javaslatot átengedi-e a második olvasatba.