Izland tárgyalásokat kezdett az EU-csatlakozásról

A soros uniós elnökség nevében Martonyi János, a magyar diplomácia vezetője, valamint Össur Skarphédinsson izlandi külügyminiszter egyaránt történelmi jelentőségű pillanatnak nevezte a tárgyalások megkezdését.
Az izlandi külügyek irányítója azzal számol, hogy az összesen 35 tárgyalási témafejezetnek mintegy a felét idén, a másik felét jövőre nyithatják meg. Ebben az évben tervezik az egyeztetések megkezdését a legnehezebbnek ígérkező halászati témában.
A hétfői megbeszélés biztatóan indult: négy tárgyalási fejezetet nyitottak meg, és ebből kettőt rögtön le is zártak azzal, hogy a tagjelölt ország felkészültsége miatt ezekben a témákban már nincs is szükség további egyeztetésekre. A négy megnyitott fejezet a közbeszerzés, az információs társadalom és média, a tudomány és kutatás, valamint az oktatás és kultúra fejezete. Az utóbbi kettőt sikerült rögtön le is zárni. E lezárás természetesen még csak feltételes jellegű, hiszen az EU-csatlakozási tárgyalási folyamat alaptétele, hogy "semmiről nincs végleges megállapodás, amíg nincs mindenről végleges megállapodás".
Uniós források szerint a halászati mellett a mezőgazdasági fejezet is meglehetősen nehéznek ígérkezik - e témában szintén még ebben az évben meg akarják kezdeni az egyeztetést.
Skarphédinsson a hétfői megbeszélést követő sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a legnagyobb kihívást a halászat ügye jelenti, hiszen Izland számára ez a szektor létfontosságú, és ezt kell most összehangolni az uniós elvárásokkal. A miniszter utalt arra, hogy az EU-tagság ügye iránt meglehetősen szkeptikus izlandi közvélemény leginkább arra vár, és az fogja befolyásolni a véleményét a csatlakozásról, hogy milyen feltételeket harcol ki magának az északi szigetország kormánya a halászat területén.