PIP-mellimplantátum: őrizetbe vették a cégalapítót Franciaországban

Jean-Claude Mast élettársa otthonában, a dél-franciaországi Six-Fours településen állították elő. A rendőrség Claude Coutyt, a cég igazgatótanácsának korábbi elnökét is őrizetbe vette.

A Poly Implant Prothese (PIP) francia cég 72 éves alapítója nem jelent meg a nyilvánosság előtt a botrány kitörése óta. Októberi kihallgatásán azonban elismerte, hogy a szakadásveszélyes mellimplantátumokhoz engedély nélküli szilikongélt használt, de tagadta, hogy annak toxikus hatásai lennének. Azt állította, hogy a PIP-gél olcsóbb volt és jobb minőségű, mint más szilikongélek. Ezt az állítását januárban egy francia kereskedelmi televíziónak telefonon adott interjúban megismételte.

Jean-Claude Mas ellen Franciaországban két eljárás folyik "csalás minősített esete" és "nem szándékos emberölés" gyanújával. Az utóbbi, Marseille-ben folytatott nyomozás keretében vették őrizetbe a cégalapítót, aki ellen eddig 2500 feljelentés érkezett. Az eljárás nagyon hosszúnak ígérkezik, ugyanis a hatóságoknak minden esetet külön-külön kell vizsgálniuk, és a szakértői jelentések körüli jogi csatározás miatt a nyomozás akár több évig is eltarthat az esetleges vádemelés előtt.

Az 1991-ben alapított és 2010-ben csődöt jelentett PIP egy időben az ágazat harmadik legnagyobb cége volt. Mellimplantátumainak 80 százalékát latin-amerikai országokba, Spanyolországba, illetve Nagy-Britanniába exportálta. Becslések szerint jelenleg a világon 400-500 ezer nő visel PIP-mellimplantátumot.

A problémát az okozza, hogy a gyanú szerint a PIP "nem engedélyezett" szilikongélt használt a mellbetétekhez. A gél, amely tízszer olcsóbb, mint az egészségügyi előírásoknak megfelelő anyag, a francia hatóságok vizsgálata szerint öt százalékkal megnöveli az implantátum borításában a szakadás kockázatát, ennek következtében a környező szövetek gyulladását és a szilikon szivárgását. A betéteket 2010 elején visszahívták a piacról.

Rákos megbetegedések a PIP-mellimplantátumtól?

Franciaországban eddig húsz rákos megbetegedést jelentettek PIP-mellimplantátumot viselő nőknél. Az egészségügyi termékekkel foglalkozó hivatal (AFSSAPS) azonban semmilyen közvetlen összefüggést nem állapított meg a daganatos megbetegedések és a mellbetét viselése között. A hivatal összesen 16 olyan esetet talált, ahol rosszindulatú emlődaganat alakult ki, négy esetben viszont a rák nem az emlőben fejlődött ki; 1143 szakadást és 495 gyulladásos reakciót is tapasztaltak.

A francia betegbiztosítási pénztár (CNAM) is feljelentést nyújtott be csalás minősített esete címén, a kért kártérítéssel kívánva fedezni a mintegy 30 ezer PIP-implantátumot viselő nő esetében a kormány által javasolt és a társadalombiztosítás által megtérítendő eltávolítás 60 milliárd euróra (18 667,8 milliárd forintos) becsült költségét.