Cameron megjárta a Mariana-árkot

A kanadai rendező közép-európai idő szerint hajnali öt órakor ért fel a Deepsea Challenger különleges mini-tengeralattjáró fedélzetén, a tervezettnél gyorsabban, 70 perc alatt. Pontosan 10 898 méter mélyre ereszkedett le a Csendes-óceánnak azon a helyén, amely Guam szigetétől 320 kilométerrel délnyugatra van.

Cameron a világon elsőként jutott le egyszemélyes expedícióval a szédületes mélységbe, a Mariana-árok fenekét korábban egy kutatópáros, Jacques Piccard svájci oceanográfus és Don Walsh amerikai tengerésztiszt érte el 1960-ban. Odafelé tartó útjuk csaknem öt óráig tartott, és mindössze 20 percet töltöttek lent. Tengeralattjárójuk annyira felkavarta a fenék homokját, hogy alig láttak valamit.

"Minden rendszer rendben van" - ezek voltak a Titanic, az Avatar és A mélység titka című filmek rendezőjének első szavai, amint leért a tenger aljára speciális járművével. "Sohasem esett ilyen jól, hogy a fenékre értem. Alig várom, hogy megoszthassam önökkel, amit látok" - twitterezte Cameron közvetlenül a leérkezés után.

Cameron két és fél óra alatt ért a fenékre, ahol három órát töltött biológiai és geológiai minták gyűjtésével.

Az expedíció a tengerkutatóként is közismert Cameron, a National Geographic és a Rolex órás cég közös projektjeként jött létre azzal a céllal, hogy a tudomány jobban megismerje a bolygónak ezt a legeldugottabb sarkát.

A 7 méter hosszú, 12 tonnás, zöldcitromszínű, 1000 atmoszféra nyomásnak ellenálló Deepsea Challengert kifejezetten erre az útra készítették fel, függőlegesen is tud merülni, és akár 150 méter megtételére is képes percenként. Felszerelései között a számtalan lámpa és kamera mellett az egyik legfontosabb egy rendkívül kicsi, térhatású felvételeket készítő kamera. A tengeralattjárónak robotkarjai is vannak, amelyekkel a mintákat gyűjti.

Cameron a világsikerre vált, és áprilisban 3D-ben ismét forgalomba kerülő Titanic filmfelvételeihez számos alkalommal merült az óceán mélyére a száz éve elsüllyedt hajó roncsaihoz. A munkához és későbbi alkotásaihoz különleges mélytengeri filmes- és kutatótechnológiát fejlesztett ki. Az elmúlt években hat expedíciót vezetett, többek között a Bismarck német csatahajó roncsaihoz, és háromdimenziós felvételeket készített a Közép-Atlanti hátság hirdotermikus hasadékairól, merült a Csendes-óceán keleti részén, valamint a Kaliforniai-öbölben.

A Scripps kutatóintézet oceanográfusa, Lisa Levin szerint Cameron Mariana-árokba vezető útja egyfelől arra alkalmas volt, hogy felkeltse az érdeklődést a mélytengeri tudomány iránt, másfelől azo új fajok miatt is fontos, amelyeket az expedíció felfedezhetett.

"Valóban ez az első alkalom, hogy emberi szem pásztázhatta ezt a nagyon földönkívüli tájat" - jelentette ki Tery Garcia, a National Geographic Society expedíciós programjainak alelnöke.

Az 57 éves Cameron egészségi állapotáról egyelőre nem adtak ki jelentést, de orvoscsoport is jelen volt a felszínre érkezéskor. Joe MacInnis, az expedíció orvosa, Cameron régi barátja elmondta, hogy a merülés előtti tesztek rendben voltak, ezért arra számított, hogy Cameron épségben visszatér.

"Jim egy kicsit merev és zsibbadt lesz a kényelmetlen üléstől, de korához képest igazán jó formában van, ezért nem hiszem, hogy bármi gond lenne" - idézte a National Geographic MacInnis szakvéleményét.

A küldetés egyik kockázata a mélyvíz rendkívüli nyomása volt. Közel 11 kilométerrel a tenger szintje alatt az emberre akkora nyomás nehezedik, mintha három terepjáró parkolna a lábán. Cameron erről egy 8,2 kilométer mélyre vezető próbamerülés után azt mondta: a nyomás "ott van hátul, az ember fejében", a tengeralattjáró egy pillanat alatt összeroppan, ha ereszt valahol.

A rendező az expedíció előtt a BBC-nek elmesélte, hogy "egy álma válik valóra". "Scifin nőttem fel, egy olyan korban, amikor az emberek a tudományos fantaszikum valóságában éltek. Emberek mentek a Holdra, Cousteau pedig az óceánt fedezte fel. Ezzel nőttem fel, ez vált értékké a gyermekkoromból."