2012.04.05. 12:55
Lemondott a szerb államfő
Korábbi bejelentésének megfelelően Boris Tadic szerb államfő csütörtökön eljuttatta a tisztségéről történő lemondásáról szóló hivatalos dokumentumot Slavica Djukic Dejanovic parlamenti elnöknek, aki ezt követően május 6-ra kiírta az elnökválasztást.
Szerbiában ily módon május 6-án egyszerre tartanak majd elnök-, parlamenti és helyhatósági választásokat.
Az új államfő megválasztásáig és hivatalba lépéséig a parlamenti elnök látja el a köztársasági elnöki teendőket.
Tadic szerdán jelentette be, hogy tíz hónappal lerövidíti elnöki megbízatását és lemond tisztségéről, hogy a parlamenti választásokkal együtt elnökválasztásokat is tarthassanak a balkáni országban. Szerbiában már korábban bejelentették, hogy május 6-án parlamenti és helyhatósági választásokat tartanak.
Tadic újságíróknak nyilatkozva szerdán elmondta azt is, hogy jelöltként indul az elnökválasztáson, és biztos a győzelmében. Kampányának középpontjában a gazdasági reform áll majd. "Miután előremutató tendenciák tapasztalhatók hazánkban, optimistán indulok a választáson. A választás nehéz lesz, de lehetőséget ad az embereknek arra, hogy döntsenek: milyen utat válasszon az ország. Én az európai integrációt és az ország egységének megőrzését javaslom" - mondta, és megismételte Belgrád ismert álláspontját: "Nem ismerjük el Koszovót!".
A választások időpontjával kapcsolatban megjegyezte, hogy szerinte leállnának a politikai reformok, ha az elnök- és a parlamenti választásokat különböző időpontokban tartanák meg, az elnökválasztással az év végéig várnának.
Elemzők szerint a Tadic vezette Demokrata Párt (DS), a kormánykoalíció fő ereje az elnök személyes népszerűségére építi választási stratégiáját. A DS a népszerűségben jelentősen lemaradt az ellenzéki populista Szerb Haladó Párt (SNS) mögött. Az SNS vezetője, Tomislav Nikolic szintén indul az elnökválasztáson.
A leköszönő kormánynak előnyére válik, hogy Szerbia márciusban az Európai Unió tagjelölt országa lett, viszont nagy nehézségekbe ütközik, hogy fenntartsa a gazdasági növekedést, egyidejűleg pedig fékezze a munkanélküliség növekedését. Az ország EU-csatlakozása - amely akár egy évtizedbe is beletelhet - függ attól is, hogy javul-e Belgrád viszonya Koszovóval, amely 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét Szerbiából. Belgrád nem hajlandó elismerni Koszovó függetlenségét, de a nemzetközi közösség elvárja tőle, hogy normális viszonyt építsen ki vele.
