Egyre több európai politikus bojkottálja Ukrajnát

Michael Spindelegger osztrák alkancellár újságírókkal közölte: a miniszterek ily módon akarják kifejezni szolidaritásukat Timosenkóval.

Mint a De Standaard flamand újság honlapja közölte, Didier Reynders belga külügyminiszter bejelentette, hogy nem vesz részt az Ukrajnában rendezett meccseken. Ukrajnának meg kell "mutatnia, hogy a demokratikus országok közösségéhez akar tartozni" - indokolta Reynders döntését. Hasonló értelemben nyilatkozott Kris Peeters flamand miniszterelnök, aki bejelentette, hogy kormányának egyetlen tagja sem utazik az Eb rendezvényeire.

Németország egyelőre nem döntött a labdarúgó Európa-bajnokság ukrajnai mérkőzéseinek esetleges kormányzati bojkottjáról, a külügyminisztérium pedig olyan megoldásra törekszik, amely lehetővé teszi a bojkott elkerülését - mondta Guido Westerwelle német külügyminiszter a Bild című lapnak.

Westerwelle szerint jelenleg az a legfontosabb, hogy Timosenko megkapja a szükséges orvosi ellátást. Berlin felkínálja a lehetőséget, hogy gyógykezelését végezzék Németországban, "ahol garantált a jó ellátás".

A külügyminiszter kifejtette: mélyen aggódik a volt ukrán miniszterelnök és a volt kormány bebörtönzött tagjai miatt. A "labda most Janukovics elnök térfelén van" - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy "az ukrán kormánynak tudni kell: az út Európába egy hídon át vezet, amely a demokrácia és a jogállamiság pillérein nyugszik". Westerwelle egyébként jelezte: ha Timosenko nem kap megfelelő orvosi kezelést, Berlin megakadályozhatja az EU és Ukrajna között létrejött nagy nehezen létrejött társulási egyezmény alkalmazását.

Timosenko helyzetével függ össze, hogy legalább hat államelnök jelezte eddig, miszerint nem vesz részt a közép-európai államfők május közepi ukrajnai csúcstalálkozóján, de ezt az ukrán diplomácia nem tekinti a rendezvény bojkottjának.

A közép-európai államfők soros, 18. csúcstalálkozójának Ukrajnában történő megrendezését Viktor Janukovics elnök egy évvel ezelőtt indítványozta Varsóban, az előző államfői csúcson. A május 11-12-én a Krím-félszigeti Jaltában megtartandó fórumra Kijev 20 államfőt hívott meg, de számít José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság, valamint Herman Van Rompuynek, az Európai Tanács elnökének a részvételére is.

Az ukrán külügyi tárca közlése szerint április végéig tíz ország, Lengyelország, Albánia, Bulgária, Litvánia, Macedónia, Románia, Szlovákia, Horvátország, Montenegró és Moldávia államfője jelezte, hogy ott lesz Jaltában, míg Magyarország, Szerbia, Lettország és Bosznia-Hercegovina előzetesen megerősítette, hogy elnöke részt vesz a csúcstalálkozón.

A jaltai csúcstalálkozót Kijev arra szeretné felhasználni, hogy népszerűsítse Ukrajnát az Európai Unióban és általában Európában a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság előestéjén. A tervek szerint a fórum napirendjén szerepel majd az ukrán európai integrációs folyamatok gyorsításával, az EU-val való szabadkereskedelmi övezet létrehozásával, valamint az Ukrajnával szembeni vízumkötelezettség enyhítésével kapcsolatos kérdések megvitatása is.

Elsőként Joachim Gauck német elnök jelentette be, hogy – Angela Merkel kancellárral egyetértésben – nem vesz részt az ukrajnai fórumon. Erre Oleg Volosin, az ukrán külügyminisztérium szóvivője úgy reagált, hogy már hónapokkal korábban tudtak a német államfő távolmaradásáról, mivel a meghívó kézhezvételekor Berlinből jelezték, az államfő egyéb elfoglaltságai miatt nem tud részt venni a csúcstalálkozón. Heinz Fischer osztrák államfő ugyancsak a „sűrű hivatalos programjára" hivatkozva jelezte távolmaradását. Miután Prágában is közölték, hogy Václav Klaus sem utazik Jaltába, az ukrán külügyi szóvivő kifejtette: a cseh államfő eleve nem készült a csúcstalálkozóra, mert már a meghívásakor lemondta részvételét.

Ugyancsak távolmaradásáról értesítette az ukrán vendéglátókat Danilo Türk szlovén, Toomas Hendrik Ilves észt és Giorgio Napolitano olasz államfő.

Annak ellenére, hogy az európai államférfiak sorra mondják le részvételüket a jaltai csúcstalálkozón, Volosin úgy vélte, nincs ok a helyzet „átpolitizálására”. Óvta a sajtót attól, hogy szenzációként tálalja a fejleményeket és tiltakozó diplomáciai lépésként interpretálja az európai politikusok távolmaradását az államfői csúcstalálkozóról.