Médiatörvény - FAZ-írás a médiatörvény részleteiről és előzményéről

Reinhard Olt, a konzervatív német újság bécsi tudósítója a négy közszolgálati médium (MR, MTI, MTV, Duna TV) összevonását és azok közös (a nemzeti hírügynökség általi) hírellátását úgy értékeli, hogy ez mintegy "monopolizálja a híradásokat és a tudósításokat", elsősorban a belpolitikai eseményekről, amit főleg az ellenzéki szocialisták kritizálnak.
Csakhogy már 2007-ben, a Gyurcsány-kormány idején is zajlottak "intenzív nem hivatalos tárgyalások" a jobb- és a baloldali pártok között a közszolgálati médiumok és a médiahatóság átalakításáról - emlékeztet a FAZ tudósítója. Azokon részt vett Szalai Annamária, az NMHH jelenlegi elnöke és Sarkady Ildikó, akit Gyurcsány "audiovizuális politikáért felelős kormánybiztossá" nevezett ki. A Hírszerző portál akkoriban a tárgyalások eredményeként létrejött "titkos médiapaktumról" cikkezett, amit az érintettek cáfoltak. Valójában azonban meghökkentő átfedések mutatkoznak az akkor állítólag elfogadott "új médiaszabályok" és aközött, amit az Orbán-kormány új médiatörvénye tartalmaz - mutatott rá Olt.
A német lap tudósítója felidézi, hogy már Gyurcsány is tanácsadókat hozatott Nyugat-Európából, tőlük remélve "gondolati ösztönzőket a közszolgálati médiumok megreformálásához". Az Orbán-kormány a parlamenti eljárás során módosíttatta az eredeti törvénytervezetet, például a helyreigazítás jogát illetően. Ez eredetileg mindazokat megillette volna, akik úgy érzik, hogy valamely tudósítás sértette jogaikat. Az elfogadott törvény értelmében ehhez csak abban az esetben van joguk, ha csakugyan jogsérelem történt. Szlovákia esete jól mutatja, miről is van szó. Ott elegendő egy vélelmezett jogsértés ahhoz, hogy az érintett személy helyreigazítást követelhessen. Ez pedig rengeteg, hatalmas költséggel járó jogvitára vezet szerkesztőségek és főleg politikusok között.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung a bécsi tudósítás alá tördelt keretes írásban emlékeztet arra, hogy a magyar médiatörvényt nem csak az Országgyűlés általi elfogadás óta érik bírálatok. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-képviselője, Dunja Mijatovic már júniusban levelet írt Martonyi János külügyminiszternek. Ebben aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az új törvény "politikai döntéseknek rendelheti alá" a médiát. Szeptemberben - a tervezetről Karol Jakubowicz lengyel médiaszakértő által készített szakvélemény birtokában - Mijatovic újabb levelet küldött Martonyinak, annak a véleményének adva hangot, hogy amennyiben változtatás nélkül hagynák jóvá a médiatörvényt, az "komoly mértékben korlátozhatná" a média sokszínűségét. Az új jogszabályokat "könnyen lehetne felhasználni politikai célokra". Végül decemberben, közvetlenül a parlamenti végszavazás előtt, az EBESZ illetékese újfent bírálta, hogy a törvény túlzott hatalmat biztosít a felügyeleti hatóságnak, ez pedig visszaélésre ad lehetőséget.