A médiatanács benyújtotta beszámolóját a 2010-es évről

Az ORTT május 14-éig működött, akkor két tag mandátumának megszűnése nyomán döntésképtelenné vált. Az új Országgyűlés hozzálátott a médiajog megreformálásához, és fél év alatt teljesen megújult a médiaigazgatás rendszere - olvasható Szalai Annamáriának, a médiatanács elnökének bevezetőjében. 
Az ORTT és az új törvényi szabályozás alapján felálló Médiatanács 2010. október 12-én kezdte meg működését. A jogelőd testület határozatképtelensége miatt öt hónapon át szünetelt a döntéshozatal, a médiatanácsnak azonban sikerült az ügyhátralékot három hónap alatt feldolgoznia. 
Az év végéig több mint 800 határozatot hozott, amelyek csaknem felében, azaz 400 esetben döntött jogsértések elbírálásáról, 300 esetben határozott frekvenciák, 70 esetben pedig támogatások ügyében. 
A médiatanács támogatások formájában összesen 155 millió forintot osztott szét 62 pályázó médiaszolgáltató között.
A terjedelmes, csaknem 500 oldalas dokumentum bemutatja a többi között a panaszbizottság munkáját, amely 2010-ben működött utoljára. A beérkezett 69 panasz közül 26 állampolgároktól, 18 pártoktól, 19 civil szervezetektől, kettő önkormányzatoktól érkezett, további négy egyik kategóriába se sorolható. 
A hír- és politikai műsorok tájékoztatási gyakorlatát vázoló fejezet szerint a tévénézők több mint 31 százaléka az RTL Klub híradóját nézte, csaknem ugyanennyien követték a TV2 Tények című műsorát, míg az MTV1 Híradóját 14,7 százaléknyian figyelték. A legnézettebb magazin a TV2 Naplója volt, ezt követte az RTL Klub Házon kívül, majd az MTV1 Az Este című műsora.
A dokumentumból kiderül, hogy tavaly januártól áprilisig a kormányzati oldal politikusai a parlamenti arányuknál kevesebbszer szólaltak meg a hírműsorokban az ellenzék javára, míg májustól ez megváltozott, ekkortól 2010 végéig parlamenti képviseleténél nagyobb arányban kapott megszólalási lehetőséget a kormányoldal. 
A rádiós és televíziós műsorfigyelés során 1510 vizsgálatot folytatott le az érintett testület, több mint 11 ezer műsoróra elemzésével. A legtöbb normaszegést (44 százalék) a TV2 követte el tavaly, az RTL Klub részaránya 21 százalék, míg a harmadik helyen álló MTV1-é 11 százalék, a Duna TV-é pedig 10 százalék. A rádiók közül a Kossuth Rádió részaránya volt a legmagasabb (3,73 százalék) az összes normaszegésen belül. A legtöbb normaszegés a burkolt reklám tilalmát hágta át.
A kiskorúak védelmével kapcsolatban 38 műsort elemzett a médiatanács és elődje, a beszámoló ezek eredményét is tartalmazza.
A dokumentum kitér a műsorszolgáltatók tulajdonosi helyzetére, valamint a szolgáltatás gazdasági helyzetének, pénzügyi feltételeinek alakulására. Bemutatja a műsorszolgáltatás fontosabb jogszabályi változásait, valamint a 2010-ben még létező műsorszolgáltatási alap működését, azon belül is a filmek és televíziós műsorok, valamint a rádiós műsorszámok támogatását. 
A beszámoló az ORTT és a médiatanács működésével kapcsolatban elemzi a tavalyi ítéleteket, valamint a folyamatban lévő pereket.