Felvételi 2011: magas pontszámok több intézményben

OLDALTÖRÉS: Valamivel nehezebb volt a bejutás az egyetemekre, főiskolákra

Valamivel nehezebb volt a bejutás az egyetemekre, főiskolákra

Valamivel nehezebb volt az idén bekerülni a felsőoktatási intézményekbe, mint tavaly: 2010-ben a bejutási arány 70 százalékos volt, ez most 69,4 százalékra csökkent. A felvételi adatok alapján számított top 20-ba - akárcsak tavaly - négy műszaki és öt gazdaságtudományi szak került.

Valamivel nehezebb volt a bejutás az egyetemekre, főiskolákra

Valamivel nehezebb volt az idén bekerülni a felsőoktatási intézményekbe, mint tavaly: 2010-ben a bejutási arány 70 százalékos volt, ez most 69,4 százalékra csökkent. A felvételi adatok alapján számított top 20-ba - akárcsak tavaly - négy műszaki és öt gazdaságtudományi szak került.

Valamivel nehezebb volt a bejutás az egyetemekre, főiskolákra

Valamivel nehezebb volt az idén bekerülni a felsőoktatási intézményekbe, mint tavaly: 2010-ben a bejutási arány 70 százalékos volt, ez most 69,4 százalékra csökkent. A felvételi adatok alapján számított top 20-ba - akárcsak tavaly - négy műszaki és öt gazdaságtudományi szak került.

A felvi.hu oldalon pénteken közzétett első elemzés szerint az idén összesen 140.953-an jelentkeztek a felsőoktatásba, és 97.769-en nyertek felvételt. (Tavaly ez a két szám 140.308, illetve 98.208 volt). Nappali tagozaton alap-, egységes és osztatlan képzésben 51.326-an tanulhatnak, mesterképzésben 8343-an kezdhetik meg tanulmányaikat, míg felsőfokú szakképzésben 9509-en.

Tavaly államilag támogatott képzésben első helyen 122.692-en jelentkeztek, és közülük 68.622 diákot vettek fel, az idén 122.502 első helyes jelentkezés volt, és 66.723 diák került be.

A felvettek valamivel több mint 50 százaléka alap-, valamint egységes, osztatlan képzés nappali munkarendjén kezdheti meg tanulmányait. A mesterképzésben a tavalyihoz képest növekedett a nappali munkarendre bekerülők részaránya, és a felsőfokú szakképzésre felvettek túlnyomó többsége ugyancsak nappali tagozatos lesz, távoktatásra ezen a képzési szinten az idén egy jelentkező sem került be. 

Az esti és a távoktatás munkarendre felvettek száma összességében továbbra is alacsony, a tavalyihoz képest nem változott jelentősebb mértékben.
 
Az alap-, valamint az egységes, osztatlan szakok államilag támogatott, nappali munkarendű képzéseire jelentkezők és bekerültek száma tavalyhoz képest egyaránt csökkent; az államilag támogatott, nappali mesterképzésekre jelentkezők száma mintegy ezernégyszázzal nőtt, a felvettek száma azonban csak minimális mértékben haladja meg a tavalyit.

Az alapszakok, valamint az egységes, osztatlan szakok közül nappali munkarenden legtöbben mérnök informatikus szakra jutottak be. 

A nappali tagozatra felvettek számát tekintve a tavalyi listavezető gazdálkodási és menedzsment alapszak a második helyre került, míg a harmadik helyen a tavalyi évhez hasonlóan az idén is a turizmus-vendéglátást találjuk. 

A csak az államilag támogatott helyre bekerülteket nézve változik a toplista: a mérnök informatikus alapszak mögé két, műszaki területhez tartozó szak, a gépészmérnöki és a villamosmérnöki kerül; a dobogó sorrendje megegyezik a tavalyival, a negyedik helyen - jelentős létszámnövekedéssel - az ápolás és betegellátás szak található, amely tavaly még csak a tizenharmadik volt ugyanezen a listán. A húszas listára ebben a kategóriában a korábban népszerűnek számító kommunikáció szak az idén nem került fel.

Az alap-, valamint egységes, osztatlan szakok, nappali munkarendű, államilag támogatott és költségtérítéses képzésekre felvett hallgatók intézményenkénti és karonkénti bontását tekintve az első helyen az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi kara áll; a Széchenyi István Egyetem műszaki tudományi kara, majd az Eötvös Loránd tudományegyetem természettudományi kara követi. A főiskolai karok közül ezen szempontok alapján első helyre a Budapesti Gazdasági Főiskola pénzügyi és számviteli kar került.

A mesterszakokat tekintve a nappali munkarendű, államilag támogatott és költségtérítéses képzésekre felvett hallgatók intézményenkénti és karonkénti bontása alapján az első helyen szintén az ELTE bölcsészkara áll, megelőzve a Budapesti Corvinus Egyetem gazdálkodástudományi karát és az ELTE pedagógiai és pszichológiai karát.

OLDALTÖRÉS: SZTE: valószínűleg ez volt az utolsó békeév a felvételikben

SZTE: valószínűleg ez volt az utolsó békeév a felvételikben

Valószínűleg ez volt az utolsó békeév a felvételik szempontjából, ugyanis várhatóan jelentősen változik a felsőoktatás a jövőben - mondta a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) rektora sajtótájékoztatóján pénteken.

Szabó Gábor hangsúlyozta: az SZTE jó néhány éve az első három legnépszerűbb egyetem között van, az ELTE után a Debreceni Egyetemmel együtt fej fej mellett haladnak.
   
A jelentkezésekben és a felvettek számában a korábbi évekhez képest jelentős változás nem volt, csupán ötszázalékos csökkenést tapasztaltak, de ez hasonlatos az országos tendenciákhoz. A mesterképzés területén kedvező az átrendeződés, bár a számokban nem történt változás, többen végeznek a teljes idejű képzésben, és kevesebben választják a levelező oktatást, ami egy kutatóegyetemnél nagyon fontos.
   
A tanárképzés területén nem történt áttörés. A számok szinte ugyanúgy alakultak, mint tavaly, de legalább nem csökkentek - mondta a rektor. Hozzátette: a probléma a természettudományos képzésben öt-hat év múlva kezelhetetlenné válik, de ez a terület csak időben jár előbbre, mert az egyéb közismereti területen is megfigyelhető a csökkenés, például a magyar és a történelem szakokon is elfogadhatatlanul alacsony a létszám.
   
A tanárképzés vonzza a legkevesebb jelentkezőt, a legtöbbet pedig a pszichológia szak, ott a legmagasabb a ponthatár is. Nem csökken a népszerűsége a jogi képzésnek, illetve a gazdasági jellegű képzéseknek. Növekedni látszik a műszaki és természettudományos képzések iránti érdeklődés.

Homoki-Nagy Mária oktatási rektorhelyettes elmondta: több mint 18 és fél ezren jelentkeztek az intézménybe, és az első helyre jelentkező 10 és fél ezerből mintegy 7800-at vettek fel. Közülük 5800 hallgató államilag támogatott helyekre kerülhetett be. A jelentkezők nagy részének magas felkészültségét a magas átlagpontszámok is bizonyítják - mondta a rektorhelyettes. 
Hozzátette: a jelentkezésekből már látszik az a demográfiai hullám, amelyre a következő években fel kell készülniük a felsőoktatási intézményeknek is.

OLDALTÖRÉS: Az alapképzésre felvett diákok 75 százaléka államilag támogatott képzésben tanulhat

Az alapképzésre felvett diákok 75 százaléka államilag támogatott képzésben tanulhat

A felsőoktatási intézményekbe jelentkezők kétharmadát felvették az idén; az egyetemre, főiskolára bekerült csaknem 98 ezer diák közül az alapképzésben a hallgatók 75 százaléka államilag támogatott, 25 százaléka pedig költségtérítéses formában tanulhat majd - közölték a jelentkezéseket értékelő pénteki, budapesti sajtótájékoztatón. A mesterképzés keretszámát ugyanakkor nem töltötték fel.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár elmondta: összességében mintegy 53 ezren kerültek be államilag támogatott képzésekre, és majdnem ugyanennyien tanulhatnak majd költségtérítéses formában. Kiemelte: a műszaki és a természettudományos képzésre nagyjából ugyanannyi hallgatót vettek fel, mint az előző évben.
   
Az oktatási államtitkár megjegyezte: ezt nem örömmel nyugtázzák, de több diákot nem lehetett felvenni ezekre a szakokra, mert ezen tudományágak iránt még mindig elég alacsony a középiskolások érdeklődése. Ennek növelése érdekében a kereszténydemokrata politikus további erőfeszítéseket helyezett kilátásba.
   
Dux László felsőoktatási helyettes államtitkár azt mondta, hogy az idén a műszaki területre már valamivel többen jelentkeztek, mint ahányat fel lehetett venni, de ez a természettudományos területről még nem mondható el.   
   
Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke hozzátette: az összes jelentkező mintegy kétharmadát felvették és egyharmadát nem, ez megfelel az elmúlt évek arányainak. Kifejtette: a felvettek összlétszámában mintegy ötszáz fős csökkenés mutatkozik, ez a felsőfokú szakképzés miatt van, de alap- és osztatlan képzésre körülbelül ugyanannyian kerültek be, mint az előző évben.
   
Az alapképzéseket nézve a diákok 75 százaléka államilag támogatott, 25 százaléka költségtérítéses formában tanulhat, míg a mesterképzésben 84 százalék az állami és 16 százalék a költségtérítéses képzésben tanulók aránya.
   
A mesterképzésekre meghirdetett 19.600 helyet nem töltötték fel, ide az összesítés szerint 15.821-en kerültek be a mostani eljárás során, s a keresztféléves létszámot beszámítva mintegy 2 ezer hely maradt üresen. Ennek az az oka, hogy vannak olyan képzések, amelyekre nem volt akkora érdeklődés, mint a betölthető létszám - jegyezte meg Princzinger Péter.
   
Az átlagos felvételiző átlagteljesítménye 352 pontról 354 pontra nőtt az idei évben - jelezte az OH elnöke, aki a ponthatárokat áttekintve elmondta, hogy az államilag finanszírozott képzésben átlagosan a pontoknak több mint a fele 300 és 400 között van, a költségtérítéses képzésben ugyanakkor annak 50 százaléka 200 és 300 pont közötti.
   
Az első helyen alap- vagy osztatlan képzésre bekerült fiatalok negyede 400 és 480 pont közötti teljesítményt ért el, a fele 300 és 400 pont közötti eredményt produkált, míg mintegy negyede 300 pontnál kevesebbet kapott. Az alap- és egységes, valamint osztatlan képzésre, nappali munkarendre, államilag támogatott formára jelentkezők 31,77 százaléka első helyen bekerült, míg 47 százalék valamelyik bejelölt helyre bejutott.
   
Ugyanakkor a hivatal vezetője megjegyezte: az egyes szakok ponthatárainak alakulása önmagában nem mond el semmit az adott intézményről, szakról, azzal együtt kell nézni, hogy hányan jelentkeztek és végül hányan kerültek be.
   
A legnépszerűbb intézmény a felvettek számát tekintve az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem, negyedik lett a Műegyetem, az ötödik a Budapesti Corvinus Egyetem, az utóbbi helyen volt a három legmagasabb pontszám állami képzésben az idén.
   
A képzési területeket az elsőhelyes jelentkezés alapján áttekintve jelentős volt az érdeklődés a gazdaságtudományok iránt, míg a jogi és az igazgatási képzési területen 3-3,5-szeres volt a túljelentkezés.
   
Princzinger Péter jelezte: a felvételi adatok részletes elemzése még további időt vesz igénybe.
   
Akik most nem kerültek be egyetlen, általuk megjelölt helyre sem, illetve nem vettek részt az eljárásban, azok a pótfelvételin próbálkozhatnak; erre a jelentkezési határidő augusztus 9. A jelentkezési lehetőségeket jövő hétfőn teszik közzé. Az OH elnöke az MTI kérdésére elmondta, hogy várhatóan mintegy 2600 helyen lesznek felvételi lehetőségek, ezek azonban már mind költségtérítéses képzések lesznek.
   
Jelentkezést az e-felvételi keretében és hagyományos úton is be lehet majd adni, de már csak egy helyre lehet jelentkezni. A ponthatárokat augusztus 29-én állapítják meg.