Aki szembement a halállal

Az amerikai délen járunk, 1985-ben. Ez az az időszak, amikor mindenki rettegett az új kórtól, a kor pestisének is nevezett AIDS-től, amelyért a melegeket és a kábítószerélvezőket tették felelőssé. Mondván, ők, csakis ők hordozzák és terjesztik a szörnyűséges betegséget. A redneck déliek körében pedig még erősebbek voltak az előítéletek. A lakókocsiparkban vegetáló (anti)hősünk, Ron Woodroof pedig tökéletes példánya a típusnak. Gátlástalan, makacs, tajtbunkó, szívből utálja a homokosokat. olcsó nőkkel keveredik kalandokba. Természetesen ez lesz a veszte, amit eleinte képtelen tudomásul venni, elfogadni. Csontsoványra fogy, és amikor végre elmegy orvoshoz, kiderül, hogy csak harminc napja van hátra. Kollégái, barátai elfordulnak tőle, kirekesztik, magára hagyják. Mindenki úgy néz rá, mint egy „pestises” halálraítéltre, az akkori egészségügy sem tud mit kezdeni vele.

Paradox módon ebben a helyzetben éppen az a szerencséje, hogy olyan, amilyen: dacos, mindennek és mindenkinek nekifeszülő. Kiépít egy hálózatot, és külföldről hoz be Amerikában illegálisnak számító, de az ottaniaknál sokkal hatékonyabb szereket. A betegek sorban állnak az életért. A sors iróniája, hogy eközben éppen egy transzvesztitával, Rayonnal keveredik majdnem-barátságba és üzleti kapcsolatba. No nem, látványosan nem tér meg, csak éppen elkezdi kicsit más szemmel nézni a „másmilyeneket”. S a harninc naphoz képest még hét évet él.

McConaughey csontsoványra fogyott a szerepért, de teljesítménye nem ettől olyan kiváló(Fotó: ProVideo)

A valós történet alapján készült film egyértelműen a Ront alakító Matthew McConaughey jutalomjátéka. A korábban deltás kalandorokat, jóképű vígjátékhősöket alakító pasi egyértelműen nagy színésszé érett. Nem az a nagy truváj, hogy az alakítás kedvéért csontsoványra fogyott, hanem az, ahogyan játszik: a nézése, az akcentusa, egész habitusa, ahogy átlényegült Ronná. Ezért vélekedtek sokan, hogy a legjobb férfi alakítás Oscar-díja lefutott volt. Igazuk lett.

A másik nagy színészi teljesítmény Jared Letoé, aki pedig Rayonná válik a történetben. Elképesztő bravúr az övé is, ahogyan a törékeny, rebbenékeny „férfi-nő” elfogadja Ront, akiről tudja, hogy alapjában véve egy szemét paraszt. Talán még kisebb meglepetést okozott, hogy a legjobb férfi mellékszereplő Oscarját ő kapta. A jóindulatú orvos női főszerepét Jennifer Garnerre osztották. Játéka nemcsak a két nagyszerű férfi partnerhez képest, de önmagában is eléggé halovány.

Dallas Buyers Club az eredeti címe a filmnek, amelyet Jean-Marc Vallée rendezett. Ízléssel és visszafogottan, a hatásvadászatot, a szájbarágó fordulatokat elkerülve. Nincsenek nagy, könnyes jelenetek, van viszont egy okosan felépített történet, amelyben akad bőven irónia, és még a dráma sem hiányzik. Mondhatnánk, szembemegy a hasonló történetek átlagának, akárcsak Ron, aki szembement a halállal.