A jégkorszak küszöbén - Térey János Fehérváron is bemutatta új könyvét

Milyen lesz Magyarország 2020-ban? Hogyan változtathatja meg egy vulkán kitörése a közeljövő magyar valóságát? Hogyan is élnek nálunk a különböző társadalmi osztályokhoz tartozó emberek?

Mi van akkor, ha 6 év múlva új miniszterelnöke lesz az országnak, aki ellen egy svábhegyi bálon merényletet követnek el? És hogy jön a képbe egy lemezlovas, egy plázában vásárolgató férfi, meg Orbán Viktor? Megannyi – valós és kitalált – szereplő, kapcsolat Térey János író legújabb, szeptemberben megjelent, A Legkisebb Jégkorszak című könyvéből. Persze, az események a szerző fantáziája szerint alakulnak, s a történetet az ő sajátos stílusában megírva olvashatjuk.

Ám ennek a fikciónak nagyon is sok köze van a mai hazai valósághoz, ahhoz, ahogyan mi, férfiak és nők, gazdagok és szegények, középosztálybeliek itt most élünk – legalábbis a közelmúltban az Új Magyar Képtárba szervezett kötetbemutatón elhangzott részletekből erre lehetett következtetni.

A múzeumi rendezvényen minden egyben volt. A Legkisebb Jégkorszakkal zenés felolvasóest keretében ismerkedhettünk, amelyen a kiválasztott szövegeket a szerzőn kívül Sárosdi Lilla és Bánki Gergely adták elő. Méghozzá nagyon jól, minden figurát, karaktert élővé, szinte láthatóvá téve. Körítésként, vagyis inkább a szöveghez szervesen illeszkedve dj Panda és Jánosházi Péter (cselló) szolgáltatta a zenét, bizonyítva, milyen jól kiegészítheti egymást az elektronikus és a klasszikus zene. És, hogy mindez mennyire jó keretet adhat az egész történetnek, amely így szinte vizuálisan ott pergett a szemünk előtt.

A képtárban Térey János (balra), Sárosdi Lilla és Bánki Gergely olvasott föl, dj Panda és Jánosházi Péter a zenéért felelt
Fotó: Molnár Artúr

Azt hiszem, sokáig elhallgattuk volna még a székekhez szögezve az előadást, ám kötetbemutató révén az est másik felében a kiadó munkatársa, Gálos Orsolya kérdezte Térey Jánost. Például a zenéről is, aminek kapcsán a szerző elmondta: számára nagyon sokat jelent, így a könyvben is szinte benne van a saját soundtrack-je, filmzenéje. Olyan előadókkal, zeneszerzőkkel, mint például a Depeche Mode vagy Bach, s az 1980-as évek nagy slágereire is ráismerhetünk (erre építettek a felolvasáson).

A szereplőkre rátérve kiderült: több társadalmi réteg jelenik meg a könyvben, a hajléktalantól kezdve a középosztályon át az elitig, azon túl is a kormányzó elitig. Ennek kapcsán Térey úgy fogalmazott: azért kerültek be politikusok, illetve élő politikus a kötetbe, mert róluk manapság nem szokás írni. Pedig nagy klasszikusainknál volt példa erre, ezért gondolta úgy ő is, hogy szerepeltetheti létező politikus nevét fiktív környezetben. A könyv jelen idejű, összekacsint az olvasóval, az ő világával, s ugyan van benne politika, de nem az aktualitások szintjén.

Ahogy társadalmi osztályból, úgy idősíkból is több van: például egy-egy régebbi történelmi korszak a maga alakjaival az egyik szereplő, Labancz Győző látomásai révén elevenedik meg. Mint megtudtuk: a szerző számára nagyon érdekes volt Svábhegy öröksége, az, hogy kik lakták s lakják ma a villákat. Ezt akarta feltérképezni, és az információkat belevitte a történetbe.

A műfaj kapcsán Térey kifejtette, hogy a verses formában megírt regény az utolsó lépése a próza felé, amelyben eddig nem érezte otthon magát. A műfaji változatosság így is megmutatkozik.

A Legkisebb Jégkorszak összességében nagyon érdekes, szórakoztató, egyben elgondolkodtató munkának tűnik, amelyre érzékelhetően – és saját bevallása szerint is – sokat készült a szerző.

Úgy tűnik, nem hiába, mert a visszajelzések már eddig is nagyon pozitívak. Ahogy azt a kiadó képviselőjétől megtudtuk, elkészült a kötet második kiadása, a Magyar Narancs folyóirat irodalmi sikerlistáján pedig nemrég Térey könyve szerepelt az első helyen.

Talán, mert az olvasó - az elhangzott részletek alapján - még a bőre alatt is megérezheti ezt a jégkorszakot, akár kívül, akár „belül” jön el