Az életöröm festőjének emlékezete

A múlt évben ünnepeltük Csók István születésének 150. évfordulóját, a művész és kiemelkedő munkássága előtt emlékév keretében rótta le tiszteletét az ország. A Csók István – A derűs élet festője című, Várkert Bazár-beli életmű- kiállítás megálmodója és kurátora Gärtner Petra művészettörténész, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum munkatársa volt. Vele vettük sorra az emlékév kiemelkedő Fejér megyei programjait: felavatták Csók mellszobrát a festő cecei emlékháza előtt; kamarakiállítást nyitottak a művész hagyatékából a fehérvári patikamúzeumban; a Csók150 vándorkiállításnak Székesfehérváron a Vörösmarty Színház adott otthont; szülőfalujában, Sáregresen ünnepséggel és gyermekrajzpályázattal emlékeztek alakjára; megnyitották Cecén a Csók István-emlékház újrarendezett állandó kiállítását. A cecei tárlatot Gärtner Petrával jártuk végig.

Gärtner Petra (b) művészettörténész és Palotainé Kali Gabriella, a művész hagyatékának jogutódja Fotó: V. Varga József

Az állandó kiállításon szereplő műtárgyak többsége – festmények, bútorok és egyéb személyes tárgyak – 1962-ben a festő lányának, Csók Júliának ajándékaként kerültek az emlékházba. A hagyaték mellett a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből is jutott néhány különleges műalkotás Cecére. Az emlékház ízelítőt ad a derűs élet festőjének csaknem nyolc évtizedet felölelő, hatalmas életművéből, személyes tárgyainak segítségével megidézi a nagyszerű embert, a közkedvelt művészt. A tárlaton archív fotók és dokumentumok is láthatók. Szülőföldjéhez, amint az visszaemlékezéséből kiderül, elsősorban a felhőtlenül boldog gyermekkori emlékek kötötték. Édesapja jómódú molnár volt, aki az 1880-as évek végén építtette családja számára azt a lakóházat, amelybe évtizedekkel később a művész hagyatéka került. A kúriát 2013-ban újíttatta fel a cecei önkormányzat.

A kiállítás létrejöttét a Nemzeti Kulturális Alap hétmillió forinttal támogatta, ehhez tett hozzá az önkormányzat ötmilliót. – A tárlatot izgalmassá teszi az enteriőr-szerű térelrendezés, az üvegvitrin átláthatósága, a festmények megvilágítása – hangsúlyozta kalauzunk. – Erőssége a jelenlevő néprajzi tárgyak sokasága, melyeket a művész alkotói útjai alkalmával gyűjtött (tulipános láda, sárközi baba). Személyes varázsát adják a bútorok, a használati tárgyak, a porcelánok. Kuriózum a bejárati ajtó mentén látható két Csók-falkép. Az egyiken a fiatal művészt láthatjuk, a másikon egy Lajos-napi családi ünnepséget édesapjával. Csók István egyik legnagyobb szakmai sikerének tartotta, hogy az Uffizi Képtár felkérte, fesse meg gyűjteményük számára önarcképét. A portré 1912-ben készült el, és ma is a firenzei gyűjteményt gazdagítja.

A kiállításon látható vázlat ennek a műnek egy kompozíciós variációja, melyet a művész 1938-ban a Szent István Király Múzeumnak ajándékozott – tette hozzá Gärtner Petra. Az emlékház állandó kiállítása egész évben – szerdától szombatig 10 és 18 óra között – látogatható. A kiállítás egésze csapatmunka eredménye, a látványterv Kemény Gyula munkáját dicséri.