A Karamboltól a Kakukkfészekig

Tervezi, hogy fent is forgat majd Ötvös Csöpis filmeket, de Kardos doktor szerepét nem tudta kiosztani. Zenthe, Avar, Bánhidy már jelezte a részvételt. Jancsó is ott van a környéken, de ő még mindig csak ül a kamera mögött, nézi, ahogy futnak előtte a lovak és a meztelen nők. Halvány fogalma sincs, mi lesz ebből.

Bujtor István 75 címmel nagyszabású műsorral emlékeztek a pályatársak - köztük Kern András, Reviczky Gábor, Eperjes Károly, Piros Ildikó, Huszti Péter és Inkey Alice fotós - a színészlegendára születésnapja alkalmából Budapesten, a MOM Parkban. Természetesen nem hiányozhatott a rendezvényről Frenreisz Károly sem.

A jó hangulatú emlékezés nyáron a Tihanyi Szabadtéri Játékok nyitányaként is látható. A műsor ötletgazdája az elhunyt színművész felesége, Bujtor Judit volt, aki annyi szeretetet kap a mai napig Bujtor István tisztelőitől, barátaitól, hogy úgy érezte, így is szeretné megköszönni mindezt, mégpedig a 2009-ben elhunyt színművész, rendező születésnapja alkalmából.

A színművész fia, Bujtor Balázs hegedűművész szerkesztette-vezette a filmbejátszásokkal színesített estet, ő beszélgetett kötetlenül, jó hangulatban a meghívott vendégekkel édesapja életének fontos pillanatairól, legendás filmjeiről, közös emlékekről, a Balatonról. A közönség pedig olyan jól szórakozott, mintha Bujtor István is ott ült volna a színpadon, és együtt sztorizna a vendégekkel. Inkey Alice- szal arról, hogy Bujtor 1963-ban Latinovits Zoltán ajánlására kapott szerepet másodéves egyetemistaként Máriássy Félix Karambol című filmjében, és az első jelenetét elrontotta, mert rossz ajtón jött be.

Huszti Péter és Piros Ildikó a közös színházi előadásokról, filmekről mesélt (Fekete gyémántok, Fiúk a térről, Gyertek el a névnapomra). Reviczky Gábor a Három testőr Afrikában című alkotáshoz kapcsolódóan megosztotta azt a történetet, hogy a film egyes jeleneteit a várpalotai murvabányában rögzítették, ő nem járt sivatagi forgatáson, viszont valóban létezett Tatabányán a kocsmában egy olyan ember, akit Piszkos Frednek hívtak, és úgy is nézett ki, mintha Rejtő regényéből lépett volna elő.

Kern András nagy sikerű elcsípett levélben idézte meg barátjának szellemiségét, legendás humorát, az élethez való viszonyát, élményeiket.

A színművész elmondta, az 1970-es évek elején a Kapaszkodj a fellegekbe című szovjet-magyar koprodukcióban készült filmben találkozott először Bujtor Istvánnal. Szász Péter rendezte az alkotást, a Tanácsköztársaság idején játszódott. Egy nyáron át forgatták a Szovjetunióban. Egy szállodában laktak Bujtor Istvánnal, s az első találkozásukkor szólt neki, nem folyik a szobájában a csapból a víz, a jó kötésű színművész átment hozzá, kicsit megrángatta a csövet, ami kiszakadt a falból, és beterített mindent a kiömlő víz. Erre Bujtor csak annyit mondott: „na látod, már folyik...”

Szóba kerültek a népszerű Ötvös Csöpi-s filmek is, amelyeknek titkát nem tudta megfejteni Kern András sem, akit a mai napig sokan csak Kardos doktornak hívnak az utcán is. Meglepetésként eljött az estre az Elvarázsolt dollár és a Hamis a baba két gyermekszereplője, a Topolinót alakító Kristály Barbara és a Ricsi szerepét játszó Tuza Ritter Bálint. Kristály Barbara édesanyjával együtt ment el annak idején a válogatásra, és a próbafelvételnél egy kacsintás után választották ki. Tuza Ritter Bálint nyolcéves volt, amikor elkísérte barátját a filmesek közé. A több óráig tartó casting közben ő egy kiégett autóban játszott, s utolsóként került elő koszosan, kormosan. Amikor Bujtor István meglátta, csak annyit mondott a több száz jelentkező regisztrálása, kiválogatása után: „Elég lett volna ezt az egyet behívni...”

Bujtor Balázs az emlékek felidézése közben olyan családi sztorikat is megosztott a nézőkkel, hogy a legendás „Tűz, Csucsu!” mondat, amely a Pogány Madonnában hangzik el, az valójában tőle ered, ötévesen mondta ezt az első közös családi kisfilmjük készítése közben édesapjának. Beszélt arról is, hogy Bujtor István egyik kedvenc filmje a BUÉK volt, amiben szerepelt, erre az alakítására kapta meg egyetlen szakmai elismerését, a Balázs Béla-díjat.

Nem maradhatott ki a beszélgetésből a Kakukkfészek című darab sem, amelyben Bujtor István Bromdent, az indiánt játszotta több feldolgozásban és teátrumban. Ez volt az egyik kedvenc műve. Székesfehérváron óriási sikert aratott az általa rendezett produkció, amelyben Eperjes Károly alakította McMurphyt. Bujtor ugyanis 1989-től kilenc éven át a fehérvári színház művészeti vezetőjeként dolgozott. De a darabot színpadra állította Veszprémben is, ahol 2008 és 2009 között a színház igazgatója volt. Eperjes Károly művészeti vezetővel láttak neki a közös munkának. A színművész elmesélte: mielőtt eldöntötték, közösen pályáznak a Petőfi Színház irányítására, Bujtor István azt mondta neki, két embernek megy vagy ment volna el igazgatónak: az egyik Latinovits Zoltán, a másik pedig ő. Eperjes Károly annyit kért tőle, a fehérvári nagy sikerük után már ne játsszák el a Kakukkfészket. Ám ennek a visszavonására viszont Bujtor István kérte Veszprémben. Akkor nem gondolta volna, hogy ez lesz az utolsó közös munkájuk.

Eperjes Károly legbecsesebb ajándéka, amit Bujtor Istvántól kapott, egy Latinovits Zoltán által készített akvarell. A mai napig őrzi és a sors is segít neki ebben. Ezt a képet még a náluk járt betörők is érintetlenül hagyták.

Természetesen, Frenreisz Károly is emlékezett testvéreire. Gyerekkorukat Budapesten a Mester utca 1.-ben töltötték, a Ferencvároshoz kötődnek. Bujtor István olyan jól focizott, hogy a Fradi le akarta igazolni, ám ő később a kosárlabdát választotta. Azt viszont kevesen tudják, hogy Frenreisz Károly és Latinovits Zoltán egyszer játszott együtt filmben. Az 1968-ban betiltott Mély rétegben című Dömöl-ky János-alkotásban szerepelt testvérével, Domján Edittel és Őze Lajossal. A legendás zenész, a Skorpió együttes alapítója, frontembere Bujtor István több filmjének írta a zenéjét,

A három testőr Afrikában című alkotásban pedig szerepel is a Hé Lulu, ha visszatérek Fidzsiről című dallal. A számot egyébként egy Rejtő Jenő-regény sora ihlette.

A Bujtor 75 rendezvényen Vastag Csaba egy Frank Sinatra-dalt énekelt. A népsze- rű veszprémi énekes az első SingSingSing-show bemutatója alkalmából találkozott Bujtor Istvánnal, akitől máig őriz fontos, biztató szavakat. Csakúgy, mint sokan, akik a színpadon és a nézőtéren ültek.

A Bujtor 75 est több volt, mint egy emlékműsor. Utazó lelkek állomásainak rejtélyével, az öröklét misztikusságával, egy művész megfejthetetlen erejével, lényével, hatásával adta a maradandóságot, a tiszteletet, a nevetést, a mély gondolatokat, valamint a méltóságot. A színházi és filmes szellemlovasok árnyékában ezért jó mindig útnak indulni. Ezúttal Bujtor Istvánnal, persze mindig csak Tihany és a Balaton felé.