2017.07.21. 14:11
A királyné, ha nála a hatalom
A királynék koronázásáról, jogaikról is hallhatunk egy esti belvárosi sétán.
Azt szinte mindenki tudja, hogyan koronázták a királyokat (hiszen az utóbbi években a fehérvári Nemzeti Emlékhelyen koronázási szertartásjáték is föleleveníti a ceremóniát), s milyen tetteket hajtottak végre, ám a királynékról már kevesebb szó esik. Ezért lettek ők a témái az egyik fehérvári belvárosi városnéző túrának.
Szalánczi Viktória úgy gondolta: izgalmas lenne Fehérvár királynőkkel kapcsolatos emlékeire felhívni a figyelmet, ezért ő vezette A királyné sakkot ad című túrát.
A hűvös idő ellenére is igen népes csoport először az Országalmánál mint egykori hatalmi jelvénynél megtudhatta: a koronázás alkalmával ezt az uralkodást jelképező szimbólumot és a jogart – írásos bizonyítékok szerint a pozsonyi koronázásoktól kezdve – is a királyné kezébe adták. Fejére 1527-ig a Szent Korona került, onnantól saját, személyre szabott házi korona készült a királynéknak, és csupán jobb vállukat érintették a Szent Koronával. Az első önálló fejéket I. Ferdinánd csináltatta feleségének, Jagelló Annának, az utolsó pedig Ferenc József feleségének, Erzsébet királynénak, azaz Sissinek készült. Ezzel koronázták viszont még az utolsó magyar királynét, IV. Károly hitvesét, Zitát is – mesélte Viktória.
A csoportot Szalánczi Viktória vezette a belváros több helyszínén
A szertartás adott forgatókönyv szerint zajlott. Tudható például, hogy a királyné a 16. századig esküt is tett. Ebben megesküdött, hogy megtartja az ország szabadságjogait, a nemesi kiváltságokat. Szigorúan megszabták azt is, ki koronázhatta a királynét. Az ő fejére a veszprémi püspök helyezhette föl a koronát, ám volt időszak, amikor ezt vitatták. Végül 1216-ban született írásos megerősítés abban, hogy a királynét kizárólag a veszprémi püspök koronázhatja. Ez a jog végig megőrződött. Még akkor is, amikor a Habsburg-időkben az egész szertartást az esztergomi érsek végezte.
A túra során elhangzott, hogy jellemzően a királynéknak is volt külön udvartartásuk, amelyet a birtokuk jövedelméből tartottak fönn. Ha a király meghalt, akkor feleségüknek általában rossz sors jutott, kisemmizték őket. Többen ezért zárdába vonultak, és ott élték le életüket. Voltak azért kivételek, például II. (Vak) Béla felesége, Ilona, akinek fia, Géza lett a király, így az anya úgymond pozícióban maradt.
Az információgazdag, mégis szórakoztató program során a királynék származását bemutató tablónál láthattuk, ki honnan érkezett a magyar trónra. Kiderült az is, mi a különbség a királyné és királynő között. Szalánczi Viktória elmondta: előbbi tulajdonképpen „csak” házastársi szerepkört töltött be, a királynő viszont valóban uralkodott is. Erre jó példa Mária Terézia és Nagy Lajos leánya, Mária.
A túrán megtekintettük a Romkertben III. Béla és Antiochiai Anna sírját, majd az este és a történetek a bazilikánál értek véget.