Ásnak már a déli összekötő „alatt” a régészek Székesfehérváron

Elég nagy biztonságban vannak a régészek, ugyanis egy 9200 négyzetméteres területen dolgoznak a Börgöndi úton és a Volán-telepen túl, ahol a madár se jár. Ez a feltárás már a déli összekötő úthoz kapcsolódó feladat. Alapfeladataikról, a régészeti munkák előretöréseinek okairól és erről az éppen zajló ásatásról is beszélgettünk.

Mely területeken illetékes a Szent István Király Múzeum, ha régészeti feltárásokról van szó?

– Alapvetően megyei területileg illetékes múzeumként hozzánk fut be minden olyan Fejér megyei projekt, ahol régészeti munkára van szükség. A dunaújvárosi járás területén zajló kivitelezések esetében meg szoktuk keresni az Intercisa Múzeumot, érdekli-e őket a projekt, van-e kapacitásuk rá. Jelenleg is van egy együttműködési szerződésünk velük egy nagyberuházáshoz kapcsolódó régészeti megfigyelésre.

A közelmúltban volt egy törvénymódosítás, amely a Miniszterelnökség alá tartozó Várkapitányságot tette döntési pozícióba: ha jól tudom, ők döntenek arról, melyik régészeti feltárást melyik intézmény régészei végezik. Mit jelent ez teljesen pontosan?

– A nagyberuházások, vagyis azon projektek esetében, amelyek bekerülési költsége eléri az 500 millió forintos értékhatárt, a Várkapitányság Nzrt. készíti el az ERD-t, azaz az előzetes régészeti dokumentációt. A munkafolyamatnak különböző fázisai és kötelező elemei vannak, amelyekbe rendszerint a megyei múzeumokat is bevonják. Az ERD célja annak megvizsgálása, hogy az adott projekt földmunkái milyen mértékben érintik a régészeti örökségi elemeket, és mi a legjobb módszer azok biztonságos megőrzésére és/vagy elkerülésére. A dokumentációban szereplő javaslat végrehajtása az illetékes járási hivatal jóváhagyását követően az adott területileg illetékes múzeum feladata, amennyiben rendelkezik megfelelő kapacitással. A kiemelt nagyberuházások esetében módosult a 2001. évi LXIV. törvény, ennek értelmében a Várkapitányság közvetlenül szerződik és hajtja végre az előírt régészeti feladatokat, amelyekbe azonban bevonhatja a különböző ásatási jogosultsággal rendelkező intézményeket. Az eddigi jó kapcsolat fényében ez a valóságban megyénk területén jelentős változást nem fog jelenteni.

Jelentheti viszont azt, hogy az SZIKM más megyében is folytat régészeti munkát, vagy éppen Fejérben más megyéből érkező régészek is „ásnak”?

– Jó kapcsolatot ápolunk a szomszédos megyék múzeumaival, jelenleg is együttműködünk velük. Szívesen segítünk más intézményeknek, az ilyen lehetőségek számunkra tapasztalatszerzést és az adott múzeummal való kapcsolatunk erősítését jelenti. Mi is szívesen fogadunk segítséget, hiszen annál nincs jobb, ha együtt, közösen tárjuk fel és mutatjuk be a régészeti örökségünket.

Megelőző feltárás, próbafeltárás, teljes felületű feltárás… Mind eltérő folyamat. Mik a szabályok? Mikor kötelező a régészeti feltárás, mikor ajánlott?

– Régészeti feladatellátásra akkor van szükség, ha az adott projekt 30 centimétert meghaladó földmunkával jár, és egy nyilvántartott régészeti lelőhely területét érinti vagy konkrétan azon zajlik. Sok esetben megelőző feltárás részeként régészeti megfigyelés történik, ilyen esetekben a földmunkák során régészeti felügyeletet biztosítunk. Próbafeltárások ERD készítése során a nagyberuházásokhoz kapcsolódnak. Ennek során kutatószondákat tűzünk ki, a szondatervben az előzetes geofizikai kutatások nyújtanak segítséget; már amennyiben a területen lehetséges a geofizika. Célja az adott területen nyilvántartott régészeti lelőhely megismerése.

A próbafeltárás eredményének függvényében teszünk javaslatot a további régészeti munkálatokra. A teljes felületű megelőző feltárás során a projekt azon része kerül a régészeti kutatás középpontjába, amely nyilvántartott régészeti lelőhelyet érint. Első körben gépi földmunkával eltávolítjuk a humuszt, majd megkezdődik a régészeti munka. Jelenleg is van egy futó projektünk, a hét elején kezdődött. A székesfehérvári déli összekötő út építése kapcsán végzünk teljes felületű megelőző feltárást – szintén a Várkapitányság által bevont intézményként – egy körülbelül 9200 négyzetméternyi lelőhelyet érintő területen. A gép jelenleg is csinálja a humuszolást (csütörtök délelőtt – a szerk.), előjöttek már foltok, ezek eddig árkok és árokrendszerek, illetve van egy darab kerámiánk is. Az árok, amelyikből előjött, elsőre Árpád-korinak tűnik. Vannak már kibontott objektumaink is.

Az építkezések beruházóinak milyen kötelezettségei vannak?

– Legegyszerűbben talán azt lehet mondani, hogy az építési engedélyben foglaltak betartása. Amennyiben az engedélyben régészeti feladatellátás szerepel, forduljanak hozzánk, az SZIKM Régészeti és Antropológiai Tárához. Örömmel fogadunk minden megkeresést, és szívesen adunk felvilágosítást a szükséges régészeti munkák kapcsán. Mindig törekszünk arra, hogy a régészeti örökségek védelme mellett partnerei legyünk az ügyfeleinknek, és ne teherként, hanem lehetőségként tekintsenek a közös munkánkra.

Milyen esetekben fordul elő, hogy a régészek maguk kérnek engedélyt egy feltárásra?

– Az építkezésekhez kapcsolódó régészeti feladataink ellátása mellett önálló kutatási tevékenységet is végzünk. Egy-egy ilyen kutatás tetőpontja az, amikor lehetőségünk nyílik tervásatásra. Ez egy olyan feltárás, amelyik nem egy külsős projekthez kapcsolódik, hanem az adott kutató régész által meghatározott területen zajlik. Alapvetően ritkák a tervásatások, ugyanis költségeit a feltáró intézmény állja, természetesen van lehetőség támogatók szerzésére vagy állami pályázatok segítségére hagyatkozni részben vagy – ideális esetben akár – teljes mértékben. Távlati célunk, hogy minél több ilyen lehetőséget biztosítsunk kollégáinknak, hiszen ez nekik, az intézménynek és a szakmának is előnyére szolgál.

Kié, ami előkerül?

– Minden régészeti örökség az állam tulajdona, de az adott területre vonatkozó gyűjtőkörrel rendelkező intézménybe, így esetünkben a Fejér megyében előkerülő régészeti tárgyak az SZIKM gyűjteményébe kerülnek.

Az elmúlt időszakban érezhetően gyarapodtak Fehérváron és környékén a jelentős eredményekkel bíró régészeti feltárások. Ez minek köszönhető? Várható-e hasonló folytatás?

– Szerencsés helyzetben vagyunk, ugyanis a fenntartónk, Székesfehérvár városa támogatja és segíti intézményünk kutatásait, régészeti feltárásait. A régészeti kutatások különböző módszerei is jelentős fejlődésen mentek át az utóbbi években, amelyek megkönnyítik és felgyorsítják a kutatásokat és a terepi munkákat. Ezek az eredmények nem születhettek volna meg a Régészeti és Antropológiai Tár kiváló szakemberei nélkül, a csapat mind szakmailag, mind emberileg remek. Minden adott a további kutatásokhoz.