Vizsgálni kell a roncsokat is

A közelmúltban nem csak az adózás, a munkaügyi szabályok és a KRESZ változásai léptek életbe. Egyre szigorúbb elszámoltatási rendre kötelezik az autóbontókat is. Legutóbb a bontókat érintő új szabályozást hozták nyilvánosságra, amelyet a 64/2009-es Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium rendelete tartalmaz. Ennek szellemében januártól csak akkor adhatnak ki bontási-átvételi igazolást, ha előtte elvégeznek egy, az integrált vizsgálattal csaknem megegyező adategyeztető műveletsort. Aminek eredményét a Nemzeti Közlekedési Hatóság informatikai rendszerébe kötelesek elküldeni. Vagyis akkor dolgozhatják fel a beérkező roncsokat a bontók, ha egy, az eredetvizsgával szinte megegyező vizsgálatot végeznek el. Ehhez azonban a bontóknak újabb beruházásokra volna szükségük. A ronccsá vált járműveket pedig így is ingyenesen kell átvenniük, díjat pedig csak akkor számíthatnak fel, ha valamely fontos alkatrész hiányzik, vagy az autóban oda nem illő anyag van. Így azonban meglehetősen nehéz a több százezer forint értékű berendezéseket kitermelniük az autóbontóknak.
  Ráadásul, fogalmazta meg már korábban a Gépjárműbontók Országos Egyesülete, hazánk nem tudta mindeddig teljesíteni a Brüsszel által meghatározott újrahasznosítási százalékot sem. Ennek oka az egyesület szerint a bontóknál a bontási igazolás, az autósoknál pedig az okmányirodai ügyintézés, mert mind a kettő pénzbe kerül. Így az utóbbi három év adatait tekintve elmondható, hogy a leadott járművek száma fokozatosan csökken: 2007-ben 44 ezer darabot, 2008-ban 36 ezret, tavaly pedig mindössze 14 ezer autót adtak le bontásra tulajdonosaik. 
A szakemberek szerint a minősített autóbontók egyre nehezebben képesek kigazdálkodni a megnövekedett terheket.  S az sem volna már meglepő, ha emiatt a legális bontóba érkezés előtt lopnák el ismeretlenek a kiöregedett vagy sérült, ronccsá vált gépkocsikat.