A PT Cruiser formavilága leginkább a harmincas évek autóit idézi

A Chrysler konkrétan az Air­flow nevű korabeli típusának sziluettjét rajzolta át. A középkategóriás utastér, a meredek oldalfalak, és a C-oszlopokat is áttörő üvegezés miatt tágasabbnak tűnik valós méreteinél, a fejmagasság és így a térérzet kellemes. Elől könnyen elfér két átlagos magasságú felnőtt, a vállszélesség bő. A hátsó pad darabjai külön-külön kivehetők, sőt egyenként tologathatók is. Így a csomagtartó kárára jelentősen növelhető a legszűkebb állásban is elfogadhatóan tágas hátsó lábtér. A hátsó középső utas a keskeny üléstámla miatt már néhány tíz kilométer után fájlalni kezdi a hátát. A bajon a dönthető háttámla is csak ritkán tud segíteni, a mozgatást a kalaptartó akadályozhatja. A Chrysler szándékosan nem tett kellemes tapintású anyagokat azokra a helyekre, amelyeket az utasok nem fogdosnak rendeltetésszerűen. A lemeznek tűnő műanyag keretbe foglalt műszerekből összeállított műszerfal a fehér számlapok miatt nappal, bekapcsolt világításnál nehezen leolvasható, ezért különösen hasznos a megvilágítás fokozatmentes szabályozhatósága. A méretes, erős lámpákkal megvilágított csomagtartó a lökhárítóból nyíló hatalmas ötödik ajtón keresztül könnyen megpakolható, a kalaptartó – áthelyezve – piknikasztallá is alakítható.

A négyhengeres, soros közös csöves, közvetlen befecskendezéses benzinmotor elöl keresztben beépítve, hengerenként négy szelep. Hengerűrtartalma 2000 cm3, teljesítménye pedig 141 LE/104 kW, mely 188Nm nyomatékkal párosul. Elöl a felfüggesztés McPherson, elöl és hátul egyaránt tárcsafékekkel van ellátva. Végsebessége 190 km/h, míg fogyasztása (város/városon kívül/vegyes): 11,5/7,0/8,7 l/100 km.

Vezethetőség tekintetében feltétlenül dicséret illeti a gyártókat. Minden PT sokat nyújt. Vezetése a jó fogású kormánnyal, és a kézre álló antik pick-upos váltókarral élvezetes, hosszú távon sem fárasztó. A kormányzás precíz, az autó kanyarstabilitása pedig sokkal jobb, mint gondolnánk egy ilyen magas felépítmény láttán. A trükk persze az, hogy meglehetően kemény, ezért aztán rázós futóművel készült a típus, ráadásul hátulra még egy különös megoldást, az úgynevezett Watts-féle stabilizátort is beépítették, amely nem más, mint egy roppant egyszerű mechanikus szerkezet, amely kiegyensúlyozza a karosszéria dőlését. Az érezhetően jó utakra tervezett beállítás miatt a PT inkább hosszabb utazásokra, nem pedig városi használatra való. A szerpentineket a dőlés ellenére jól viselő futóművel, a pontos és az amerikai szokással ellentétben nem túl áttételezett, jó visszajelzésű szervokormánnyal élvezetes a cruiserezés. A motor hangszíne autópálya-tempóban kellemes, 130 km/óráról ötödikben is erőteljes a gyorsítás. A négytárcsás fékrendszer jól lassít, a pedálerő átlagos.

A négy hangszórós CD-s rádió, a sebességtartó és mechanikus szabályozású légkondicionáló valamennyi változatban alapfelszerelés csakúgy, mint a blokkolásgátló, a négy légzsák, a kipörgésgátló, a két elülső ködlámpa, az elektromos tükörállítás és ablakmozgatás, a vezetőülés elektromos magasságállítása, valamint a távirányítós központi zár. A Limited-kivitel az alapnál a részben bőrbevonatú ülőgarnitúrával, a bőrkormánnyal, és a krómozott alufelnikkel nyújt többet.

Kezdetben óriási volt a lelkesedés a retrós modell iránt, később jelentősen csökkent az értékesített autók száma. Összesen 1,3 millió darab kelt el belőle, 2010-ben viszont már csak 5452 darabra akadt vevő, mely megpecsételte a sorsát. Eredetileg 2009-re tervezte a gyártás leállítását a Chrysler, de egy év haladékot végül sikerült kisírni a típus számára, 2010 július 9-én az utolsó példány ünnepélyes keretek között gördült le a mexikói Tolucában található üzem szalagjáról. Azok pedig, akik kedvet éreznének a nálunk is népszerű autóhoz, a legutolsó adatok szerint a legismertebb használt autós portálon 132 darabot találnak, a 2001/2002-es évjáratok esetén a legdrágább is „csak” hatszázezer forintba kerül.

Forrás: azauto.hu