Hiába van tavasz, sár helyett a mindenhova utat találó por lepi autónkat

Megállíthatatlanul rohan az idő még így, a home office börtönébe zárva is. Ezt onnan is lehet tudni, hogy nemrég, amikor kocsimosásról írtunk, még a téli síkosságmentesítés ártalmas lerakódásait próbáltuk különböző módszerekkel eltávolítani a járműveinkről.

A drágább autómosási opció választása hosszú távon megtérülhet

A tikkasztó, aratógépek után könyörgő nyári hőségben szokott ennyire szállni a por az aranyló vetéstől terhes szántóföldekkel szegélyezett utakon. Most porba hullott a tavaszi mag és szárazságtól szenvednek hónapok óta az őszi vetés nehezen bokrosodó tövei. De nem kell kimenni a városokból, falvakból, mert a maradj otthon parancsot támogatva az állandó szél mindenhová házhoz szállítja a port, ami könnyedén rátelepszik a kocsikra, mint egy film­szerű, fehér lepel. A szerkezetnek sem tesz jót, és valljuk be, esztétikai szempontból sem egy élmény a szürke rétegtől takart, fénytelen autók látványa. És akkor még nem beszéltünk a belső térről.

Karanténfeledtető elfoglaltság lehet a por eltávolítása magányosan, illetve olyan társaságban, mint a porszívó, a vödör, a kefe vagy a szivacs, az autósampon, az ablaktisztító és persze pár rongy és konyhai papírtörlő.

A porszívózás gyorsan megy, szerencse, mert idegesítő a hangja.

A port gyorsan szívja, innen a név, a kavicsok hangos kopogással jutnak el a porzsákba, ám a növényi rostok és a kutya szőrszálai lényegesen ragaszkodóbbak, ezért ott tanácsos feltenni a kefét a szívócső végére. A kárpitokat is fussuk végig, különösen, ahol az ülőlap és a támla találkozik. Hamar kiderül, hogy ott megbújva nemcsak olyan apró van, mint a kosz és a morzsa, hanem tízes, húszas vagy akár kétszázas érme is, amikről eddig nem is tudtunk. Sok autó esetében a hátsó ülőlap egy mozdulattal kibillenthető a helyéről, ez különösen igaz az osztott hátsó ülésekkel szerelt típusok esetén. Ha sikerül felemelni, ott is sok érdekességet találhatunk és csak örülhetünk, ha az egy golyóstoll és nem egy fél zsömle. Ha a porszívózás kész, akkor jön a neheze, hiszen a műszerfal ezer szegletéből, a rácsokkal védett légbeömlő nyílásokból, a kezelőszervek, gombok recéiből is el kell távolítani a port. Az autóbelsők tisztán tartásához lehet kapni univerzális csodaszereket, amelyek éppúgy hatásosak a gyártók szerint a kopogós műanyag, a fényes fafelületek ápolására, mint a kárpitok por- és foltmentesítésére. Ha ezekben nem hiszünk, vehetünk minden felülethez más és más anyagot. A műszerfalápolók közül a szilikonmenteseket érdemes előnyben részesíteni, mert ha a szélvédő belső felületére jut az olaj, akkor meglehetősen zavarja majd a későbbiekben a kilátást.

A rácsokhoz puha kefe javallott a kapkodóknak és fülpiszkáló az erős idegzetűeknek. Ha minden kész, mehet vissza a feketére suvickolt gumiszőnyeg, és már nincs is más dolgunk, mint az ajtónyílásokat, különösen a küszöböket letörölni nedves kendővel, ronggyal, ki miben bízik. Az üvegről lemosni a port lényegesen kényelmesebb, és azt már felegyenesedve is tehetjük végre. Majd becsukhatjuk az ajtókat, és végre lemoshatjuk az autót kívülről is, feltéve ezzel a koronát az órákig tartó munkánkra.

Ha a mostani aszályos helyzet miatt szállongó port kell eltávolítani a fényezésről, akkor hamar kiderül, hogy a drágább autómosási opció választása hosszú távon megtérülhet. Aki a magasabb besorolású mosást választotta a kúton, annak a por könnyedén lecsusszan a vízsugár noszogatására, mert a fényes, viaszos felületen csak megül a por, de nem ragad bele. Aki az olcsóbbat vette, annak lesz mit sikálni kívül is. A nagy, végső öblítés még nem jelenti a feladat végét, mert ha nem akarunk porpettyeket a fényezésre és vízkőcseppeket az üvegre, akkor puha mikroszálas vagy szarvasbőr kendővel, esetleg a kifejezetten erre gyártott szilikonspatulával távolítsuk el a maradék nedvességet is a felületekről.