Távolabb kell látni az orrunknál – Hosszabb távon olcsóbbak az elektromos autók?

Azon autók, melyek dohogó szívében fosszilis eredetű üzemanyagokat égetnek el, jelentősen szennyezik a környezetet. Nemrég még csak amerikai filmekben találkozhattunk a közlekedés okozta szmoggal, ám az elmúlt évtizedekben már nagyobb városaink mindennapi problémájává vált a rossz, sőt egyes esetekben az egészségre kifejezetten káros levegőminőség. A szabályok folyamatosan szigorodnak, fejlesztésre ösztönözve a gyártókat, ennek köszönhetően az új vagy újabb autók, teherautók és buszok már nem okádnak magukból fekete vagy éppen fehér füstfelhőket.

Most nagy divatja van az alternatív hajtással szerelt autóknak. Sikerüket tovább fokozta, hogy állami támogatást is lehet igényelni, ha valaki belevág egy ilyen kocsi vásárlásába. Vannak olyan városi legendák, miszerint az elektromos autókat nem hosszú távra tervezték, illetve hogy gyakran kell cserélni az akksit, ami sok pénzbe kerül, és még több veszélyes hulladék termelődik általa. Ha sok rossz akkumulátort generálnak az elektromos rendszerek, akkor felmerül az a kérdés is, hogy vajon kisebb ökológiai lábnyomot hagyunk-e a zöld rendszámos autók használatával, mint a magas emissziós értékeket mutató benzines vagy dízel­üzeműekkel.

Azt nem vitatják a szakemberek, hogy az idő múltán valamennyi akkumulátor veszít pár százalékot energiatárolási kapacitásából, de ez nem olyan mértékű, amiért aggódni kellene. Az akkumulátor kapacitásának csökkenése, vagyis a degradáció, a felmérések szerint 2,3% évente, ami azt jelenti, hogy ha a kocsi új korában 200 kilométert tudott megtenni egy töltéssel, akkor 5 év alatt ez mindössze 178 kilométerre csökken. Ehhez hozzájön még az, hogy a degradáció nem lineáris módon csökken. Az elején még gyors folyamat később le is lassulhat. A folyadékhűtéses akkumulátorok kapacitáscsökkenése általában lassabban megy végbe, mint a léghűtéses modellek esetében.

Az elektromos hajtás előnyeiről és az ökológiai lábnyomról Moór Gyulát, az Ikarus minőségbiztosítási vezetőjét kérdeztük. A szakember úgy fogalmazott:

– Az elektromos hajtás nem csak hosszú, hanem középtávon is mindenképpen kisebb lábnyomot hagy. Az elektromos energiát többféle módon is elő lehet állítani, viszont a belső égésű, benzinnel vagy gázolajjal hajtott járművek kifejezetten környezetszennyezők. Ha a töltőáramot kizárólag szénnel fűtött erőművek termelnék, akkor persze máshogy állna a mérleg, de mivel vannak megújuló energiák és atomerőmű, így mindenképpen jobb választás az elektromos.

Arra a kérdésre, hogy mennyire hosszú távra tervezik a járműveket és hogy az akkumulátorok pusztulása és cseréje nem szennyezi-e túlságosan a környezetet, Moór azt felelte:

– A technológia új, mégha nem is jár már gyerekcipőben, de az biztos, hogy az Ikarus busz esetében mi arra vállalunk garanciát, hogy az általunk készített modellek minimálisan két akkumulátorciklust ki fognak tölteni. Egy ciklus hozzávetőlegesen nyolc év, és maga a jármű szerkezete is úgy készül, hogy minimum 16 évet le kell szolgálnia.

Mint megtudtuk, a 16 éves kihordási időre tervezett buszok erőműve egy 240 kilowattos villanymotor, és van 314 kilowattórányi akkumulátorkapacitás. Ezek együtt 250-300 km közötti futást biztosítanak. Egy közepes menetciklus mellett egy városi menetben ki kell bírnia a járműnek. Ha hosszabb távon megy, akkor az ebédszünet egy órája alatt fel lehet tölteni, és az már mindenképpen biztosítja a délutánhoz szükséges energiát.

Egy elektromos kocsi vagy éppen busz lényegesen drágább, mint a hagyományos módon építettek. Hogy anyagilag mikor és hogyan térül meg, azt nem lehet még pontosan tudni, de Moór szerint:

– Ezt nem szabad forint-fillér alapon számolni, hanem messzebb kell nézni és látni. Az a legfontosabb, hogy az emberi egészségben mindenképpen megtérül.