Lényeges az érzelmi kötődés a rendszámokhoz

Cey-Bert Róbert Gyula írónak az 1956-os forradalom és szabadságharc után me­nekülnie kellett fegyveres részvétele miatt, ezért elhagyta Magyarországot. Egyetemi ta­nulmányainak elvégzése után a svájci Genfben önálló vál­lalkozóként megalapította a Motivációs és Kommunikációs Kutató Intézetet. Ma már ismét hazánkban él, és regényeiben hasznosítja élet­tapasztalatát, a magyarság múltjának kutatásával töltött éveit és mindazt, amit a világot járva megtanult. Annak idején Genfben intézetének alapítójaként figyelemmel kísért egy kutatást, amely a gépjárművek rendszámainak kommunikációs hatásaival fog­lalkozott, ezért reagált arra a hírre, amit lapunk is közölt: a tervek szerint – mivel „lejártak” a betűk – jövőre megváltoztatják a magyarországi rendszámtáblákat.

A jelenlegi elképzelésekről egyelőre annyi szivárgott ki, hogy a táblán négy betű és három szám volna, az uniós jelzés mellé pedig felkerülne a magyar koronás címer is (a két-két betű közé). Nem számolnak azonban azzal, hogy a rendszámtábla utalhatna hazánk megyéire, településeire, mint az sok európai országban, Németországtól Romániáig hosszú ideje bevett gyakorlat.

– A szülőhelyhez való kap­csolat szinte biológiailag kódolt az élővilágban, az embernél a szülőföldhöz, lakóhelyhez való kötődést elsősorban lélektani tényezők befolyásolják – mondta Cey-Bert Róbert Gyula, aki egy időben a Kodolányi Egyetem székesfehérvári és siófoki campusán is tanított. – A szülőföld, a lakóhely érzelmi „jelentésébe” pedig beletartozik a születési hely, a település, a közigazgatási körzet, a megye, az ország, azaz a haza fogalma is. A szülőföld, a lakóhely jelképes felidézése pozitív érzelmi vissz­hangot vált ki, erősíti a kötődést az adott területhez.

Az író jól emlékszik arra a motivációs kutatásra, amit annak idején Svájcban végeztek el az autórendszámok kommunikációs hatásáról.

– A nyolcvanas években vizsgálták meg Genfben a rendszámok kommunikációs szerepét – folytatta Cey-Bert. ­­­­­­­­– Két teljesen különböző rendszámtáblát teszteltek: az egyiken a számok mellett megjelentek a kantont, a lakóhelyet azonosító betűk, például a GE Genéve-Genf, a ZH Zürich, az SG Sankt-Gallen jele lett. A svájci címer a rendszámtábla bal oldalára, a kanton címere a rendszámtábla jobb oldalára került, persze ez attól függ, honnan nézzük. A másik rendszámtáblán csak semmitmondó, találomra kiválasztott betűk és számok szerepeltek. Az eredmények egyértelműen kimutatták, hogy a kantont is azonosító rendszám sokkal kedvezőbb érzelmi reakciót váltott ki, mint a minden jelentés nélküli, betűkkel és számokkal ellátott változat.

Cey-Bert Róbert Gyula arra emlékeztetett, hogy a megkérdezettek több mint 95 százaléka a kantont is azonosító rendszámot kedvelte.

– Az eredmények elemzéséből ugyancsak világosan kiderült, hogy a legkedvezőbb reakciók a kantont azonosító rendszámmal kapcsolatban az adott kantonban született vagy ott lakó emberektől érkeztek – folytatta. – A kantont azonosító betűk pozitív lélektani folyamatokat indítottak el, nem csupán a helyi lakosságban, de kisebb mértékben más kantonok lakóiban is, ráadásul a kantont azonosító rendszámtábla kommunikációs jelentése a kanton nevezetességeire, termékeire és turisztikai látványosságaira is felhívta a figyelmet.

Cey-Bert véleménye az, hogy ha a jelenlegi elképzelés valósul meg, akkor a magyar rendszámok kommunikációs szempontból hátrányba kerülnek nemcsak a svájci, de más európai országok rendszámai­nak többségével szemben is, ahol megjelenik a regionális azonosítás, a megye, a körzet, a város jelzése.

– Magyarország szomszédai szinte kivétel nélkül, Ausztriától Horvátországig, re­gionális betűjelzést használnak. Nem véletlenül! Ismerik az azonosító betűjelzés kommunikációs előnyeit. Magyarország azonban kivétel: a magyar rendszámokon ábécé­sorrendet követő, semmitmondó betűk vannak. Mindez azért is sajnálatos, mert Szent István uralkodása idején, Európában az elsők között vezettük be a megyerendszert, amely több mint ezer év óta hozzákötődött a szülőföld, a származási hely fogalmához. Hiszen vannak somogyiak, bihariak, zalaiak… A magyar rendszámokon megjelenő megyei azonosítás érzelmileg pozitív szerepet játszhatna a szülőföldhöz, a származási megyéhez és azon keresztül Magyarországhoz, a hazához való érzelmi kötődés megerősítésében. A mai virtuális szemléletű, internetes világban a szülőföldhöz való érzelmi kapcsolat jelentősen meggyengült, a rendszámon megjelenő megyejelzés ezt talán valamiképpen ellensúlyozhatná.

Azaz – javasolja az egykori intézetvezető – a Magyarországot jelző H betű (Hungária) mellett a magyar rendszámon megjelenhetne a koronás magyar címer (ahogyan azt egyébként tervezik is), valamint a származási megyét azonosító három betű, például így: SOM (Somogy), BAR (Baranya), BAZ (Borsod-Abaúj-Zemplén), FEJ (Fejér). Cey-Bert Róbert Gyula azt reméli, hogy a döntéshozók komolyan megfontolják mindazt, amiről más országokban már korábban meggyőződtek.