Az erdélyi magyarság szabadságharcának jeles napja

Szerdán lesz 79 éve, hogy az 1940. augusztus 30-án meghozott úgynevezett „második bécsi döntés” következtében Székesfehérvár testvérvárosa, Csíkszereda – ha csupán öt évre is, de – békésen visszakerült az anyaország kebelére. Vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzót és a nemzeti lobogó alatt bevonuló (a hajdani Nemzeti Hadseregből megalakult) Magyar Királyi Honvédséget 1940. szeptember 11-én köszöntötte Kolozsvár, majd Csíkszereda lelkes erdélyi és székely magyar népe.

A Fejér Szövetség szervezésében az Országzászló Védnöki Testület és a csatlakozó szervezetek (az Alba Regia Civitas Rend, a Fehérvári Íjászok, a Fejér Baranta, a Fejér MAG Egyesület, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom Fejér megyei szervezete, a Rákóczi Szövetség Fejér megyei szervezete, a Szent György Lovagrend Fejér megyei priorátusa, a Trianon Társaság Fejér megyei szervezete, a Vitézi Rend Fejér Szék) tagjai ebből az alkalomból megemlékezést és díszőrséget tartanak szeptember 11-én, szerdán 18 órakor Székesfehérváron, a múlt évben június 4- én újraavatott Ereklyés Országzászló és Trianon Emlékműnél. Szeptember 11-e az erdélyi, a székely magyarság szabadságharcának jeles napja marad – fogalmazták meg a rendezvényre készülők.