2022.09.17. 14:00
Az első “szoknya” a magyar trónon - Székesfehérváron koronázták meg Máriát
Még szavunk sem volt rá, így rex (király) volt a megnevezése. Mária királynő, akinek elsőként került a Szent Korona a fejére.
Josef Kriehuber színezett litográfiája (1828)
Forrás: Wikipedia
Rendhagyó eseményekben nem szűkölködik történelmünk
Egy ilyen alkalom volt 1382. szeptember 17-e is. Ezen a napon koronázták meg hazánk első királynőjét, Nagy Lajos lányát, az 1371-ben született Máriát. Ebben önmagában nincs semmi érdekes, hacsak az nem, hogy abban az időben a leányági öröklés nem létezett. Viszont az ember, – még ha király is – bizonyos dolgokon nem változtathat. Vagy mégis?
Nemváltoztatás középkori módra
I. Lajos király életében egyre-másra születtek a lánygyermekek, fiú egy sem. Mária királynő pályája nem volt eredendően elrendelve, nővére lett volna a trón várományosa, de 1378-ban meghalt. Ettől a hugi még mindig nem fiú. Erre mondta azt a mi nagy királyunk, hogy: DE! Mivel a nemesség nem volt hajlandó belemenni abba, hogy a király halála után egy – te, jó ég! – nő uralkodjon felettük, Lajos hivatalosan is “fiúsítatta” Máriát. Így a trónörökös papíron fiú lett. Máris minden kiegyenesedett! Lajos király halála után két nappal Székesfehérváron a 11 éves Mária fejére került a korona. A hatalom ugyan Garai Miklós nádor és Mária anyjának, Erzsébetnek a kezébe került.
Mondhatnánk, hogy minden simán ment, de nem mondjuk
A magyar nemesek csak nem tudták megemészteni, hogy szoknya van a trónon. A királynak a halála előtt még sikerült lányát – úgymond – kiházasítania, választottja Luxemburgi Zsigmond volt. A nádor és a királyné inkább a franciákban látta a lehetőséget és diplomáciai úton összeboronálták Máriát a francia király öccsével, Lajossal.
Ennyit a romantikáról
Zsigmond nem gondolkodott sokat, szövetségeseket szerzett, sereget toborzott és megindult “asszonyt szerezni”, mert ami jár, az jár és egy igazi férfi nem tétlenkedik. Máriát azonnal pap elé vitte – mondott volna nemet, egy egész sereg volt Zsigmond násznépe – és egybekeltek. Lajos nem ellenkezett, lemondott nőről, trónról, hatalomról.
Nem tartottak sokáig a mézeshetek
A délvidéken az urak nem rajongtak Zsigmondért. A macsói bán és a zágrábi püspök továbbra sem ismerték el a leányági örökösödést. Az Anjou-családból származó III. Károly nápolyi királynak ajánlották a koronát, amit el is fogadott. Elindult hát Budára a hazánkban igencsak népszerű uralkodó, így útközben egyre többen álltak mellé. Mária és Erzsébet kénytelen volt behódolni neki, Zsigmond menekült.
Már megint a nőknek kell megoldani mindent
Mária lemondott a trónról és máris koronázták az új királyt II. Károly néven. Az anyakirályné és a nádor nem tudták lenyelni a békát, összeesküdtek az új király ellen és a pohárnokmester, Forgách Balázst “szerződtették” a merényletre.
Február 7-én tőrrel esett a királynak, aki hősiesen védekezett, így mindketten súlyosan megsebesültek. Károlyt a visegrádi várba vitték fogságba, Mária ismét a trónra ülhetett.
Ismét elkezdődött az urak "kavarása"
Zsigmond még mindig nem volt ínyükre, a női vezető gondolatától meg egyenesen szenteltvízért nyúltak. A királynő és anyja ezután délvidékre utaztak, hogy jobb belátásra bírják az ellenlábasokat, de balul sült el a kezdeményezés. 1386. július 25-én elfogták őket és a novigradi várba vitték mindkettőjüket. Garait és Forgáchot megölték. Erzsébet a fogságban is tovább szervezte az eseményeket, amiért a macsói bán a saját lánya szeme láttára megfojtatta.
A magyar főurak nem pártoltak, elpártoltak
A királyné megölésével elvetették a sulykot, és a magyar nemesség az országba visszatérő Zsigmond mellé állt. Először is 1387. március 31-én királlyá koronázzák. A “szerető” férj ezután a magyar és a horvát urak mellé beszervezte a velencei flottát is, és elment megmenteni a nőt. Mint társuralkodók ültek a trónon, de szépen lassan a kormányzás Zsigmond kezébe került.
Nem született trónörökös
Házasságuk szűk 10 évig tartott. Mária királynő 1395. májusában már több hónapos terhes volt, amikor a vértesben vadászott és a ló elesett vele. Se ő, sem a magzat nem élte túl.
Antonio Bonfini úgy emlékezett vissza halálhírének jelentésére, hogy a király annyira megrendült, mint még előtte soha. Hazánk első királynőjét Nagyváradon temették el.