150 éves a Székesfehérvár-Celldömölk vasútvonal

A 123 kilométer hosszú vonalat annak 10 állomásával és 8 megállóhelyével az 1870-ben alapított Magyar Nyugati Vasút (MNyV) magyar–osztrák vállalat építette. A részvénytársaság egy idő után nem volt képes fedezni kölcsönei évi járadékát, így a közlekedési és közmunka minisztérium 1889-ben átvette a magyarországi vonalait (az 1889. évi XIV. törvénycikk értelmében a magyar állam vasúti hálózatához csatolták) – írja a Máv Zrt. honlapján.

A napokban ünnepélyes megemlékezést tartottak a veszprémi vasútállomáson az évforduló alkalmából, sőt egy emléktáblát is elhelyeztek. Mi most korabeli cikkekkel emlékezünk erre a mérföldkőre.

„T. szerkesztő ur! Folyó hó 5-én tartatott meg a magyar nyugati vasút székesfejérvár-veszprémi vonalának műszaki felülvizsgálata. Két oknál fogva említjük meg ezen tényt: először mert ezen új közlekedési út hivatva van városunk felvirágzását, kereskedelme emelése által legnagyobb mértékben előmozdítani, másodszor pedig mert ez hazánkban az első vasútvonal, mely az előre megszabott határidőre nemcsak hogy elkészült, de közforgalomnak is átadattatott. A nagyszámú szakértő vizsgáló bizottság egyhangú ítélete következő rövid szavakban foglalható össze: „az építés mind egészben, mind pedig részleteiben jelesnek találtatott, a megnyitásra pedig az engedély is azonnal kiadattatott. A vonat, mely a szakértő vizsgáló bizottságon és az építő, valamint a társulati mérnökökön kívül a társaság alelnökét méltóságos B. Fiáth Veszprém megye főispánját felvette, pontban 10 órakor indult a helybeli pályaudvarból, és miután minden nevezetesebb építménynél, valamint minden őrháznál az őr szigorú megvizsgálása czéljából, úgyszinte az állomásokon megállt, 5 órakor érkezett meg Veszprémbe, hol daczára annak, hogy a pályaudvar oly távol esik a várostól, daczára annak, hogy oda már délre várták, mégis szépszámú díszes közönség fogadta a magas vendégeket. Miután kedélyes ebéd foglalta össze a díszes társaságot, megkondult 7 óra tájban az állomási harang és mindenki törekedett előbbi helyét elfoglalni, megindult a vonat és mindnyájukat 1 óra 7 percz alatt kiindulási pontjukra Fejérvárra vitt vissza, hol díszvacsora fejezte be ez ünnepélyt” – olvasható a Melléklet „Székesfejérvár“ IV. félévi folyam 32-ik számához című kiadvány Levelezés rovatában, ami 1872. augusztus 11-én jelent meg, két nappal azután, hogy átadták a 20-as számú vasútvonal első szakaszát Székesfehérvár és Veszprém között. A MÁV Zrt. közlése szerint október 3-ra a Veszprém-Kis-Cell (1903-tól Celldömölk) szakasz is elkészült.

Egy másik forrás, a Vasúti és Közlekedési Közlöny, 3. évf. (1872) így ír a jeles eseményről: „A magyar nyugati vaspálya közeledik teljes elkészüléséhez. A székesfehérvár-veszprémi vonalrészen augusztus hó 6-án megy végbe a rendőri felülvizsgálat, utánna pedig e pályarész átadatik a közforgalomnak; a szombathely-gyalafalvai vonal (a stájer határig) augusztus 16-án vétetik rendőri eljárás alá, néhány nappal később szintén megnyittatik. Leghátrább van aránylag a veszprém-kisczelli vonalrész, azonban októberig ennek megnyitása szintén várható s ezzel az egész magyarországi rész még ez idén meg lesz nyitva. A stájer határtól Grátzig futó kis vonalrész remélhetőleg szintén elkészül ezen idő alatt.”

1873-as közlönyükben pedig így írnak a vasútépítésekről: „Egy évben sem nyilt meg Magyarországban annyi vasút, mint a lefolyt 1872-ben. Ha hazánk 1867.előtti viszonyait tekintjük, midőn 20 évnél több időköz alatt 310 mértföld vasút épittetett s adatott át a forgalomnak s ezen állapotot a mai eredményekkel hasonlítjuk össze, midőn egy év folytán 100 mértföldnél több vasút nyittatott meg, ezt bátran azon örvendetes haladás jele gyanánt jegyezhetjük fel, melynek hazai közlekedésügyünk az alkotmányos állapotok visszaállítása óta neki indult,— igaz ugyan, hogy mindamellett sem titkolhatjuk el, miszerint e haladás az országra nézve egy kissé majd nagyon is költségessé válni fenyegetődzik.”

„A Székesfehérvár-veszprém-kis-czelli és győr-pápa-kis-czelli, s onnét tovább Gráczig létesítendő vasútvonal kiépítésére Weikersheim bécsi bankház vállalkozott. Az előleges nyomjelezés előmunkálatai a múlt évi deczember hóban megkezdettek, s a legnehézkesebb (coupirt) területen, vagyis Sz. Fehérvártól Kolontárig f. é. február hóban be is végeztettek. - Kolontártól tovább a nyomjelzés még nincs megkezdve. - A nyomjel hossza a nevezett területen körülbelül 81 kilométer. — A pálya hegyi pályának tekinthető, s a Bakony erdőség egy részén megy keresztül. - A legkisebb emelkedési arány 1: 80. Sz.-Fehérvártól a szentgáli határban levő gombási csárda táján levő vízválasztóig emelkedik, onnét pedig Kolontár felé hirtelen esik a földszine. A működő mérnökök mind fiatal külhoni németek voltak. A Veszprém alatti u. ,n. jutási pusztánál tervbe vett indóház helyének földfelülete 92 méterrel magasabb, a gombási csárda melletti vízválasztó nyergének földszíne 258 méterrel magasabb, a városlődi malom előtti Torna folyó körüli részen 177 méterrel magasabb a Székes-Fehérvár alatti kanizsai és szőnyi vasutvágányok találkozási pontjánál.”  - ezt pedig még az átadás előtt írta, 1869-ben a A Magyar Mérnök-Egyesület Közlönye.