A magyar arisztokrácia legromantikusabb kapcsolata

2024.02.18. 19:00

Egy magyar nábob házasságának igaz története: Leszármazottai Fejér vármegyét is gazdagították

Wenckheim József gróf és Scherz Krisztina története egy igaz szerelemről szól, amely áthágva a 19. századi társadalmi korlátokat, még Jókai Mórt is megihlette.

Hajdú Marianna

Forrás: Vasárnapi Újság

Történetünk a 19. századi Magyarországon játszódik, ahol a romantika és a társadalmi konvenciók ellenére Wenckheim József gróf és Scherz Krisztina szerelme szökken szárba. Kettejük rendkívüli kapcsolata nem csak inspirálta Jókai Mórt az "Egy magyar nábob" című regényének megírásában, de a magyar arisztokrácia történetében is mély nyomokat hagyott, kapcsolódva a ma is élő Nádasdy családhoz.

A történet kezdete

Wenckheim József gróf, – akinek életútja már két özvegység után is példaértékű puritanizmus és kitűnő gazdálkodási érzék miatt tisztelt volt – egy nap váratlanul találkozott a fiatal Krisztinával, aki édesanyjával a Békés vármegyei kígyósi Wenckheim kastélyban élt, a gróf szolgálatában.

Wenckheim József Antal háromszor házasodott, és mindháromszor semmibe vette a kor szokásos párválasztási normáit, amely az endogámiát írta elő.

Krisztina, – akinek születése körül rejtélyes homály lengedezett, valódi apja kilétére csak találgatások léteztek – maga volt az életöröm és tisztaság megtestesítője.

A szerelem szikrája

Az ifjú Krisztina és az idős gróf találkozása olyan volt, mint egy villámcsapás. A gróf, aki addig a birtokai és a gazdálkodás világában élt, hirtelen meglátta benne azt a valakit, aki képes volt megérinteni a szívét. A fiatal lány szépsége, intelligenciája és az élet iránti szenvedélye magával ragadta. Krisztina pedig a grófban nem csak a földesurat, hanem egy gondoskodó, mély érzésű férfit látott, aki képes volt felülemelkedni a társadalmi előítéleteken.

A házasság

A társadalmi különbségek ellenére, vagy éppen azokat legyőzve, a szerelmespár 1847. november 25-én összeházasodott. 

A házasság megkötésekor Scherz Krisztina 22, Wenckheim József Antal pedig 67 éves volt. 

Ez a szövetség nemcsak Krisztinát emelte a grófi rangra, hanem a Wenckheim család számára is új fejezetet nyitott. A házasságukat körülvevő pletykák és a rokonság ellenállása ellenére Krisztina és József kapcsolata erős és megingathatatlan maradt.

Állítólag Wenckheim Károly – József Antal testvérének, Ferencnek a fia – például igencsak zokon vette, hiszen hatalmas vagyont örökölhetett volna gyermektelen nagybátyja után. A környékbeli hagyomány szerint az unokaöccs dühében egy fekete koporsót küldött az új férjnek azzal az üzenettel: „Neked nem asszony, hanem koporsó kell.”

Krisztina és a nábob utódai

A mennyegzőt követően másfél évvel született a pár egyetlen gyermeke és későbbiekben a gróf örököse, Krisztina Annamária Regina. A kis grófkisasszony édesanyját néhány hónapon belül, édesapját három évesen vesztette el. 

Mikor fölserdült beutazta egész Európát, majd pedig itthon elfoglalta helyét a főúri társadalomban, mely az »ország legműveltebb és leggazdagabb árváját«, a jeles tulajdonairól és nagy jótékonyságáról már akkor híres grófkisasszonyt, mondhatni, ünnepelte benne-írta 1897-ben a Vasárnapi Újság.

 A Wenckheim-Nádasdy kapcsolat kulcsfontosságú eseménye volt Krisztina unokatestvérével Wenckheim Frigyessel kötött házaságot, amely frigyből hét gyermeke született. Hatodik gyermekként érkezett a családba Mária, aki később a nádasdladányi birtok urának, Nádasdy Ferencnek lett a felesége. Ezen keresztül a polgárlány és a nábob nemcsak a szerelem, hanem a magyar arisztokrácia történetének is meghatározó alakjaivá váltak. Mária és Ferenc házassága évtizedekkel később összekötötte a Wenckheim és Nádasdy családokat, így a ma is élő Nádasdy Borbála grófnő közvetlen őseivé téve az egykori szerelmeseket. 

Örökség és inspiráció

Wenckheim József és Scherz Krisztina története nem csak a Nádasdy család számára jelentős. Inspirálta Jókai Mórt is, aki a "magyar nábob" karakterében és történetében megörökítette a gróf és Krisztina szerelmét, valamint a társadalmi korlátokon való felülkerekedésüket. 

A nábob kifejezést az egykorú szóhagyományok is megerősítették: Takácsy Dénes, egykori kígyósi plébános szerint Wenckheim szerette magát is nábobnak mondani. A kifejezés a 18. század vége felé jelent meg a magyar nyelvben, és eredetileg a mesés gazdagságú indiai gyarmati méltóságokat (helytartó) jelölte, de a reformkorban már egyszerűen nagyon gazdagembert értettek az ekkorra közkeletűvé vált fogalom alatt.

A romantika, a társadalmi elvárások és a szerelem diadala örök témája marad a magyar irodalomnak és történelemnek, amelynek Wenckheim József és Krisztina egyik legszebb példáját adták. Ez a történet így nem csak egy múltbéli esemény krónikája, hanem egy élő örökség, amely a mai napig inspirálja a magyar kultúrát és társadalmat.

Forrás: Szilágyi Adrienn, "Neked nem asszony, hanem koporsó kell" – Egy magyar nábob késői házassága, MTA BTK Történettudományi Intézet.
 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!