Olimpia

2012.07.29. 16:52

Ungvári Miklós végre fellépett a dobogóra

Az egész nap nagyszerűen menetelő versenyző elfáradt a fináléra.

Horog László

Aki szembejött, azt eltakarította a fináléba vezető útról a cselgáncsozók 66 kg-os súlycsoportjában szereplő 31 éves Ungvári Miklós. A kiváló versenyző mindössze az aranycsatát veszítette el a grúzok fiataljával, Lasa Savdatuasvilivel szemben. Ellenfele az elején, jukót érően eldobta, amire „Ungi” részéről a folytatásban nem érkezett megfelelő válasz.

 

 

- Bocsánatot szeretnék kérni mindenkitől, aki bízott bennem, ám csalódást okoztam nekik– kezdte meglepő nyilatkozatát a tatamiról alig lelépve az újdonsült ezüstérmes, aki Kovács Antal – megnyert – barcelonai fináléja óta első magyarként vívhatott ötkarikás döntőt. – Nagyon sokan bíztattak, az egész ország ott állt mögöttem, rengeteg üzenetet kaptam. Egész nap magabiztos voltam, bíztam abban, hogy felállhatok a dobogó tetejére. Az utóbbi három hónapban gyakorlatilag együtt éltem az edzőmmel, aki nagyon sokat dolgozott velem. Persze, nem csak az utóbbi időszakban, hanem az elmúlt húsz évben. Köszönöm a segítségét. De nem csak neki tartozom hálával, hanem az édesanyámnak, a testvéreimnek, akik eljöttek szurkolni nekem. Még fel sem fogtam, mit jelent az ezüst. Annak örülök, hogy hosszas küzdelem árán végre megérkeztem az olimpiai dobogóra. Szerettem volna Kovács Antalhoz hasonlóan én is fellépni a tetejére, ez azonban nekem nem adatott meg.

- A korábbi meccsein rendre ön kezdett jobban, ezúttal a grúz dominált.

- Sokkal fiatalabb nálam, tudtam, hogy nagyon bekezd, az elején próbál előnyt szerezni, ugyanis el fog fáradni a végére. Ez be is következett, ám sajnos bennem sem maradt elég erő a fordításhoz. Nehéz napom volt, elfáradtam a végére. Arra készültem, hogy kiegyenlített meccs lesz, bármelyikünk diadala benne volt a pakliban. Sajnos nem én örültem a végén.

- Mit érez, nyert egy ezüstöt, vagy elveszített egy aranyat?

- Hajtós Bertalant kellene erről kérdezni. 1992-ben, Barcelonában lett második, a mai napig fájó szívvel, könnyes szemmel mesél az elveszített lehetőségről, alighanem engem is egy életen át végigkísér. De hogy sokáig, az biztos. Itt voltam egy fantasztikus dolog kapujában, de nem tudtam belépni rajta.

- Már nem lesz fiatal, de Rióban még nyerhet.

- Ha az edzőm nem mond le rólam, együtt nekifutunk, talán összejöhet. De ez még nagyon messze van.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!