Erdő Péter: az egyházi iskola működése a hívő közösség meggyőződésén alapul

Erdő Péter felidézte: a KPI a rendszerváltás után újrainduló katolikus nevelés segítésére alakult meg 20 évvel ezelőtt. A bíboros elmondta, hogy kezdetben „új hivatásbeli kultúra” kialakítására volt szükség, hogy a visszaigényelt iskolák katolikus jellege ne csupán a név megváltozását jelentse, hanem valódi szellemiséget hordozzon.

Az egyházi vezető szólt arról, hogy a sűrűn változó állami szabályok követése, a pedagógusok és munkatársak továbbképzése, a központi adminisztrációs és gazdasági feladatok ellátása olyan közös kihívás volt, amelyre a Magyar Katolikus Egyháznak közösen kellett válaszolnia. Ezért jött létre a KPI, amely azóta is hatékonyan segíti a katolikus iskolák és az egyház küldetésének teljesítését.

Mi is az a KPI?

A Katolikus Pedagógiai Intézet államilag elismert pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény, amely több mint 600 nevelési-oktatási intézmény munkáját segíti. A 2016-17-es adatok szerint 143 óvodát, 232 általános iskolát, 92 gimnáziumot, 29 szakközépiskolát, 51 szakgimnáziumot, 34 alapfokú művészeti iskolát és 55 kollégiumot működtet 45 katolikus egyházi fenntartó. Ezekben az intézményekben csaknem 12 ezer pedagógus oktat, illetve nevel több mint 120 ezer gyermeket és fiatalt.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára arról beszélt: még mindig sokkal kevesebb egyházi iskola van Magyarországon, mint amennyi a kommunista diktatúra erőszakos államosítása előtt volt: 1947-ben a 7016 magyarországi iskolából 4328 volt egyházi fenntartású, ebből 2880 katolikus, vagyis az iskolák 61 százaléka volt egyházi és 41 százaléka katolikus.

A rendszerváltáskor nyolc katolikus iskola volt Magyarországon, 2010-ben 62886 fő, a diákok körülbelül 3,5 százaléka járt katolikus iskolába, 2017-re 122796-ra nőtt a diákok száma, tehát az összes magyar diák több mint 9,5 százaléka tanul katolikus intézményben. Az államtitkár kiemelte:

Nincs világnézetileg semleges iskola. A tanár mintát ad nemcsak a tanórán, de azzal is, ahogyan viselkedik és a gyermekekkel beszél. A katolikus iskolákban ez a minta a hívő ember mintája, amelyre nagy szükség van a mai, mindent relativizáló, értékeit vesztett világban.

Rétvári Bence kitért arra is, hogy a katolikus egyház nagy feladatot vállal iskolái működtetésével, ugyanakkor ez nemcsak feladat, hanem óriási lehetőség is.

Ahogyan az Alaptörvény is rögzíti, Magyarországnak lelki megújulásra van szüksége, ehhez pedig szükség van az állam, az egyházak és a civil szervezetek munkájára is

- mondta.

Tokár Imre P. János, a KPI vezetője rámutatott: a katolikus iskola a jövő kereszténységének egyik legnagyobb szolgálattevője. Az egyházi fenntartású közoktatási intézmények nélkül jóval kisebb lehetősége lenne az egyháznak megszólítani a fiatalokat.

(Borítóképünkön a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont óvodásainak előadása a Katolikus Pedagógiai Intézet fennállásának 20. évfordulója alkalmából rendezett gálaműsoron a Nemzeti Színházban. Forrás: MTI / Kovács Tamás)