Kevés sikerről számolhat be az erdélyi magyarság 2017-ben

Az MTI kolozsvári tudósítója, Gazda Árpád elemzése utal arra, hogy az RMDSZ a 2016 decemberében hatalomra jutott baloldali-liberális kormánykoalíció parlamenti támogatásáról írt alá megállapodást, mert a hatalomtól remélte a kisebbségi jogok bővítését. Miközben a jogok bővítésében csak parányi lépést sikerült tennie, a szövetség presztízsveszteséget szenvedett el amiatt, hogy támogatta a koalíció erősen vitatott döntéseit.

Az együttműködés nem kezdődött rosszul. Májusban olyan törvénymódosítást sikerült elfogadtatni, mely a kisebbségek anyanyelvét ismerő személyzet alkalmazására kötelezi azokat a kórházakat és szociális intézményeket, amelyek a kisebbségek által lakott területeken működnek.

Fiaskóval zárult az alkudozás a balliberális koalícióval

Júniusban viszont, amikor a Szociáldemokrata Párt (PSD) bizalmatlansági indítvánnyal próbált szabadulni a saját soraiból származó Sorin Grindeanu miniszterelnöktől és kormányától, lehetőség nyílt – a román balliberális koalíciónak adott támogatásért cserébe – újra elővenni a kulturális autonómia alapjait is rögzítő, 12 éve benyújtott kisebbségi törvény tervezetet. Emellett a parlamenti bizottságok tárgyalni kezdték a közigazgatási törvény módosítását, a kisebbségi nyelvhasználati küszöb csökkentését, és azt a törvénytervezetet is, amely a magyar közösség tagjai számára munkaszüneti nappá nyilvánítja március 15-ét, a magyar nemzeti ünnepet.

Az ajánlat azonban magyarellenes indulatokat váltott ki a román társadalomban. Sokan úgy vélték a koalíció a román nemzeti érdeket áldozza fel a vezető kormánypárt belső ügyeinek a rendezése érdekében. Az alku bukott, a koalíció saját erőből is le tudta váltani miniszterelnökét, a kisebbségi jogok nem bővültek, az RMDSZ nem vett részt a szavazáson.

Még semmi sem biztos a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium ügyében

Az év végén az RMDSZ az igazságszolgáltatás átszervezéséről szóló törvénycsomag elfogadtatásához nyújtott kockázatos segítséget a kormánykoalíciónak, cserében pedig az őszi tanévkezdéskor megszüntetett marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium újraalapításához várt támogatást a parlamenti többségtől.

Ezúttal is csak részeredményeket könyvelhetett el. A parlament ugyan elfogadta az iskolaalapításhoz szükséges törvénymódosítást, de Klaus Iohannis államfő a törvénymódosítás alkotmánybírósági felülvizsgálatát kérte, így kérdéses, hogy a 2018-2019-es tanévtől újraalakulhat-e a Római Katolikus Gimnázium.

A marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnáziumért folytatott küzdelem végigkísérte az évet. A Maros megyei tanfelügyelőség négy nappal a tanévkezdés előtt jelentette be, hogy a katolikus iskola a 2017-2018-as tanévtől megszűnik önálló intézményként működni. Válaszként a magyar kormány közölte: a tanintézet jogi státusának megszűnte miatt vétót emel Románia OECD-csatlakozása ellen. Később, amikor Liviu Dragnea PSD-elnök biztosította Orbán Viktor miniszterelnököt az iskola újraalapításáról, Magyarország visszavonta a vétóját.

A közélet is tele van magyarellenes indulatokkal

A román-magyar viszony sérülékenységét a politikától független epizódok is megmutatták. Szeptember elején egy videoblogger gerjesztett erős magyarellenes indulatokat, amikor olyan telefonnal készített kisfilmet mutatott be, amely látszólag azt bizonyította, hogy egy nagy áruházlánc székelyudvarhelyi üzletének a kültéri grill részlegén az elárusító nem szolgálja ki a hozzá román nyelven folyamodó vásárlót. Később térfigyelő kamerák felvételeivel sikerült tisztázni, hogy a bloggert azért nem szolgálták ki, mert a nyitás előtt akart vásárolni, és a kisfilm a harmadik vásárlási próbálkozását mutatja be.

Erős indulatokat váltott ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek az a kijelentése is, hogy az erdélyi magyaroknak nincs mit ünnepelniük december elsején, az Erdély és Románia egyesülését egyoldalúan kimondó 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlés évfordulóján. A kijelentés ritka egységbe kovácsolta az erdélyi magyarságot, de alig akadt román támogatója. Egy bukaresti civil szervezet előbb Kelemen Hunor román állampolgárságának a megvonását, majd a magyar politikusnak 2000-ben adományozott Románia Csillaga érdemrend visszavonását kezdeményezte.

Az RMDSZ és a kormánykoalíció viszonyáról árulkodik, hogy a kezdeményezést az érdemrend becsületbírósága is támogatta, a testületet pedig többnyire a kormánypártok korábbi vagy jelenlegi politikusai alkotják.

A tüntetések éve volt az idei Romániában

Romániában a rendszerváltás utáni legnagyobb tüntetések és a Bukarestben egyébként megszokott kisebb-nagyobb kormányválságok jegyében telt el a 2017-es esztendő, miközben az ország az európai uniós szinten kiugró gazdasági növekedésének hozadékát nem beruházásokra, hanem a bérek emelésére fordította.

Mindennek hátterében a 2016-os parlamenti választásokat fölényesen megnyerő Szociáldemokrata Párt (PSD) és annak elnöke, Liviu Dragnea képviselőházi elnök állt. A belpolitika színpadán a PSD egyetlen komolyabb erőt képviselő ellenfele – a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) éléről 2014-ben az ország legfőbb közméltóságává választott – Klaus Iohannis államfő maradt, a választási kudarcot feldolgozni képtelen parlamenti ellenzék szerepét pedig az utca vette át.

A csaknem ötven százalékos parlamenti súllyal rendelkező PSD a PNL-ből korábban kivált, Calin Popescu Tariceanu szenátusi házelnök vezette hatszázalékos szabadelvű párttal, az ALDE-val közösen alakított kormányt januárban, a szociálliberális koalíció pártjaival pedig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti együttműködési megállapodást kötött.

Bíróság elé állították a kormánypártok elnökeit

A koalíció intézkedéseinek legitimitását a fölényes választási győzelem után csak az kérdőjelezhette meg, hogy 2016-ban mindkét párt elnökét bíróság elé állította a korrupcióellenes ügyészség (DNA), Dragneát ráadásul egy korábbi ügyben jogerősen el is ítélték: két év felfüggesztett börtönbüntetést kapott.

Bár mindketten – sok más megvádolt politikushoz hasonlóan – tagadják bűnösségüket politikai leszámolás áldozatainak tüntetve fel magukat, személyes érintettségük sokak szemében hiteltelenítette a PSD-ALDE koalíció minden olyan próbálkozását, amely az ügyészi túlkapások visszaszorítására, a DNA és a titkosszolgálatok feltételezett összefonódásának korlátozására irányult.

Dragnea és Tariceanu 2017-ben egyre nyíltabb küzdelmet folytatott a DNA megzabolázása érdekében, mivel szerintük a vádhatóság ma politikai rendőrségként működik, és hamis feljelentésekre alapozva sorra távolítja el a közéletből azokat a választói felhatalmazással rendelkező politikusokat, akik szembeszegülnek a Romániát háttérből irányító, obskúrus „párhuzamos állam” akaratával.

A DNA hatáskörének csökkentésére tett kísérlet tüntetésekhez vezetett

A választási kampányban beígért béremelések és adócsökkentések bejelentése után a PSD-ALDE koalíció év elején elérkezettnek látta az időt, hogy a büntetőjogot és perrendtartást is módosítsa, de politikai ellenfelei pillanatok alatt meggyőzték híveiket arról, hogy Dragnea és Tariceanu csak saját bőrét próbálja menteni és még a reményét is el akarják venni annak, hogy egyszer majd sikerül Romániában a közpénzek eltulajdonítását megfékezni, a törvényeket semmibe vevő kiváltságosakat felelősségre vonni. Ezért heteken keresztül tüntetők tíz- és százezrei vonultak utcára.

Ezt követően a kormánykoalíció taktikát váltott és az ügyészek túlzott hatalmának korlátozását célzó intézkedéseit sürgősségi kormányrendelet helyett parlamenti törvénymódosítással próbálta életbe léptetni. Ez utóbbi módszer is kisebb, de heteken keresztül tartó tüntetéshullámot váltott ki ősszel.

Közben eltelt az év anélkül, hogy az igazságszolgáltatást átszervező, a büntetőjog alkotmányellenes cikkelyeit módosító jogszabályok hatályba léptek volna, a PSD-ALDE koalíciónak pedig teljesíthetetlen választási ígéreteivel és az ebből fakadó társadalmi elégedetlenséggel is szembe kellett néznie.

A nagyszerű gazdasági mutatók ellenére komolyak a gondok

Bár a korábbi intézkedések nyomán reálbérek mintegy tíz százalékkal nőttek, ősszel már a szakszervezetek is tüntetni kezdtek Romániában, mert a kormány csak úgy tudta az újabb 25 százalékos közalkalmazotti béremelésről szóló ígéretet tartani, hogy a járulékbefizetési kötelezettséget a munkavállalókra hárította, így a 2018-tól életbe lépő bruttó béremelés nem eredményez már többletjövedelmet, jó, ha az alkalmazottak nettó bére nem csökken.

A PSD elnöke áll a sorozatos kormányfőváltás mögött

Két tüntetési időszak között a Romániában elmaradhatatlan kormányválságokra is jutott idő 2017-ben, de a társadalmat nem rendítette meg túlságosan, hogy a korábban ismeretlen Sorin Grindeanu után az addig szintén ismeretlen Mihai Tudose vette át a miniszterelnöki szerepet. Az országnak azért kell most időnként új kormányfő nevét megtanulnia, mert a PSD választási sikerének kovácsa – Liviu Dragnea pártelnök – priusza miatt nem kérhette magának a posztot, és kénytelen a kormány vezetését eleinte hűségesnek tűnő, de előbb-utóbb önállósulni próbáló helyettesekre bízni.

A jövő sem túl derűs

A következő év az 1918-as – Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó – gyulafehérvári román nemzetgyűlés centenáriumának esztendeje lesz Romániában. Kérdés azonban, hogy a 2017-ben felhalmozott belpolitikai feszültség közepette mennyire lesz ünnepi hangulatban az ország, a történelmi régiókat összekötő autópályák, a társadalmat összefogásra és építkezésre sarkaló közös célok híján nem fullad-e magyarellenes hangulatkeltésbe, nacionalista petárdák puffogtatásába a jeles évforduló.

Borítófotó: Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek (b2) és és Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke (b3) a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium védelmében szervezett tüntetésen a város prefektusi hivatala előtt 2017. szeptember 6-án. A Római Katolikus Státus Alapítvány által szervezett, a megszüntetés határára jutott gimnázium védelmére szervezett tüntetésre egész Erdélyből érkeztek a résztvevők. MTI Fotó: Boda L. Gergely