2018.05.09. 10:00
A történelem írásbelikkel folytatják a diákok
A történelem írásbelikkel folytatódnak ma az érettségi vizsgák a középiskolákban.
Budapest, 2018. május 8. Diákok a matematika írásbeli érettségi vizsgán a XVI. kerületi Táncsics Mihály Általános Iskola és Gimnáziumban 2018. május 8-án. Az Oktatási Hivatal korábbi tájékoztatása szerint a 2005-ben bevezetett kétszintû érettségi vizsgarendszer 28. idõszakában 1.183 helyszínen összesen mintegy 110.700-an adnak számot tudásukról. MTI Fotó: Máthé Zoltán
Forrás: MTI Fotó
Fotó: Máthé Zoltán
A középszintű írásbeli 180 percig tart, az írásbelin a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk, amelynek első része egyszerű, rövid választ igénylő feladatokból, második része szöveges (kifejtendő) feladatokból áll.
A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
Az írásbeli feladatsort mintegy 60 százalékban a magyar, 40 százalékban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják.
Az összes feladat közel fele a az 1849-től napjainkig terjedő időszakra vonatkozik.
Vizsgázónként szükséges segédeszköz az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlasz, amelyről a vizsgázó gondoskodik. Továbbá vizsgacsoportonként legalább három példány helyesírási szótár, amelyet a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosít.
A történelem emelt szintű írásbelije 240 percig tart. A vizsga két feladatsorból áll, hasonlóan a középszintűhöz.
A diákok először az I. feladatlapot oldják meg, majd a dolgozatokat 100 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. Ezután osztják ki a II. feladatlapot.
A témák megoszlása és a használható segédeszközök megegyeznek a középszintű feladatokéval.
Rákóczi-szabadságharc és Kádár-beszéd a feladatok között
A kereszténység születéséről, az iszlámról, a kapitalista gazdaságról, a Rákóczi-szabadságharcról szóló feladatok mellett a dualizmus kori Magyarország gazdaságáról, az első világháború idején fellépő élelmiszerhiányról, és egy 1957-es Kádár János-beszédről is szerepelnek kérdések a középszintű történelem érettségi első, rövidebb feladatokból álló részében.
A diákoknak a hódmezővásárhelyi iskolakörzetek átszervezéséről is el kell olvasniuk egy szöveget, értelmezve a szegregáció, integráció, hátrányos helyzetű diák fogalmát. Ahogy az előző években, úgy az idén is van úgynevezett vaktérképes feladat, az Árpád-kori Magyarország területeit és egyes városait kell azonosítaniuk.
A középszintű történelem érettségi második részében a diákok négy esszéfeladatot kapnak, ezek közül kettőt kell megoldaniuk. A négy téma: az első ipari forradalom; a KGST-országok; a magyarországi etnikai változások; a nyilasuralom.
Több mint 74 ezer diák vizsgázik történelemből
Az Oktatási Hivatal összegzése szerint középszinten 1266 helyszínen 68 821 tanuló, emelt szinten 115 helyszínen 5811 diák tesz érettségi vizsgát. (Történelem vizsgatárgyból középszinten angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb vagy szlovák nyelven 1794 vizsgázó; emelt szinten angol, francia, horvát, német, spanyol vagy szlovák nyelven 103 diák érettségizik.)
Borítókép: Diákok a matematika írásbeli érettségi vizsgán a XVI. kerületi Táncsics Mihály Általános Iskola és Gimnáziumban 2018. május 8-án.
MTI Fotó / Máthé Zoltán