Szó nélkül félresöpörték a székely autonómia tervezetét

A tervezetet Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben politizáló háromszéki képviselő terjesztette be tavaly decemberben.

A bizottság tagjai közül egyedül Cseke Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora szavazott igennel a tervezetre, a többiek ellene szavaztak – mondta Kulcsár-Terza József az MTI-nek.

A képviselő arról próbálta meggyőzni a szenátorokat, hogy a javaslat nem veszélyezteti Románia területi épségét, nem sérti az ország alkotmányát. Felidézte, hogy a törvény korábbi, alsóházi vitáján szinte valamennyi román megszólaló az ország területi épségét féltette, szerinte alaptalanul. Rámutatott, hogy Olaszország, Finnország és Spanyolország is egységes, oszthatatlan, szuverén államként határozza meg magát, és ezekben az országokban is működnek területi autonómiák, és ebből a szempontból még a román többségű Moldovai Köztársaság is Románia előtt jár, hiszen területi autonómiát biztosít a gagauz kisebbségnek.

A képviselő tapasztalata szerint általános az a reagálás, hogy „etnikai alapú területi autonómiának” tekintik a székelyföldi törekvéseket, és erre hivatkozva foglaltak állást ellene. Hozzátette, hogy ő elmagyarázta a bizottságnak, hogy nem etnikai alapon képzelik el Székelyföld területi autonómiáját: az önrendelkezés jogát a Székelyföld területén élő valamennyi állampolgár élvezhetné függetlenül attól, hogy milyen nemzetiségűnek vallja magát.

Kulcsár-Terza József azt mondta: úgy érzékelte, hogy a bizottság tagjai nem kívántak vitába bocsátkozni. Cseke Attila arról próbálta meggyőzni a bizottság tagjait, hogy vállalják a párbeszédet a kényes kérdésekről is. Kulcsár szerint Cseke ezzel azt bizonyította, hogy a magyarság egységes a kérdés megítélésében.

A tervezetről a bizottsági tagok szavazata alapján készít jelentést a szenátus közigazgatási bizottsága, és a felsőházi plénum az elutasítást javasoló jelentés alapján fog szavazni.