2018.10.06. 15:51
A bukovinai székelyek megőrizték kultúrájukat
A bukovinai székelyek 77 évvel Magyarországra érkezésük után is megőrizték kultúrájukat, identitásukat – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szombaton a Tolna megyei Kismányokon.
Potápi Árpád János a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének bukovinai stílusú székely portájának ünnepélyes átadásán hangsúlyozta: a bukovinai székelyek többször bizonyították, hogy „a székelyek nem csak halnak, hanem születnek is”. A bukovinai székely közösség a nemzet egyik legszervezettebb népcsoportja – tette hozzá.
Látva a házat, megdöbbenve tapasztaltuk egyszerű szépségét, azt, hogy
őseink kultúrája mennyire tiszta volt, olyan, amit nekünk, utódoknak meg kell őrizni
- hangoztatta a bukovinai székely származású politikus.
Potápi Árpád János úgy fogalmazott: „ez a székely ház hirdeti (.), hogy
mi itt a Kárpát-medencében nem csak átutazó vendégek vagyunk, hanem ennek a tájnak ősi lakói, és reméljük, hogy a jövőben is államalkotó nép lehetünk”.
Amikor emlékezünk a mögöttünk hagyott valóságra, szüleinkre, nagy- és dédszüleinkre emlékezünk, azokra, akiktől az életünket, kultúránkat, hagyományainkat kaptuk; a mi feladatunk az, hogy ezt tovább adjuk a gyermekeinknek – tette hozzá.
Az államtitkár II. Rákóczi Ferenc fejedelem szavait idézte, aki azt mondta:
„azon fáradozunk, hogy hazánk szabadságának visszaszerzésével nemcsak a nemzetnek, hanem az egyetemes Európának és a keresztény ügynek is szolgálhassunk”.
Ezek a gondolatok máig érvényesek, hasonló gondolatok járhattak a 169 éve, e napon kivégzett aradi vértanúk fejében is – emelte ki.
A székely ház avatásán köszöntötte a megjelenteket Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató és Simon László, a 320 lakosú település független polgármestere, aki a bukovinai székelységnek a madéfalvi veszedelemtől a múlt század közepén történt, magyarországi letelepedésig tartó történetét idézte fel.
Szőcs László, Madéfalva alpolgármestere köszöntőjében egyebek között arról beszélt, hogy a székelyek közti szálakat határok és rendszerek sem szakíthatják szét és a madéfalvi veszedelem emlékművét ábrázoló szőttest ajándékozott a háznak.
Illés Tibor, a szövetség elnöke azt mondta: a népi építészet a bukovinai kultúra részét képezi, a székely porta felépítése azért is fontos, mert félő, hogy rövid idő múlva Bukovinában már nem lehet eredeti székely épületet találni.
Közlése szerint a kismányoki Magyarok Nagyasszonya templom udvarán elkészült, eredeti bútorokkal, viseletekkel berendezett porta építéséhez a Bethlen Alap egymillió forinttal járult hozzá és további mintegy hárommillió forintos állami támogatást fordítottak rá.
A ház mellett bukovinai kápolna is épült, amelyet székely származású papok, Illés Albert jezsuita szerzetes és Keresztes Andor máriagyűdi plébános szentelt meg. A kápolnához közel öt keresztet állítottak, amelyek az öt bukovinai falu – Fogadjisten, Istensegíts, Józseffalva, Andrásfalva és Hadikfalva – temetőit idézi fel.
A székely portát a bukovinai székelyek búcsú- és zarándoknapján avatták fel, az ünnepre a Magyarországon élő bukovinai székelyek mellett érkeztek ünneplők az al-dunai Sándoregyházáról, Madéfalváról és Marosludasról is. A zarándoklaton 60 székely hívő vett részt.
A nemzeti gyásznapon az esemény résztvevői egyperces csenddel emlékeztek az aradi vértanúkra és Batthyány Lajosra, Magyarország első felelős miniszterelnökére.