II. Rákóczi Ferenc lesz a jövő év szellemi iránytűje

A jelenleg a végéhez közeledő Mátyás király-emlékévhez vagy a korábbi Szent László-emlékévhez és Aranycsapat-emlékévhez hasonlóan idősebb Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke kezdeményezte a Rákóczi-emlékévet is, melynek több apropója van – írja a PestiSrácok.

2019-ben lesz 315 éve annak, hogy II. Rákóczi Ferencet Gyulafehérváron erdélyi fejedelemmé választották. Ezzel az évfordulóval kezdődne az emlékév,

az eseményei pedig egészen 2020. szeptember 17-ig tartanának, amikor Rákóczi egész Magyarország vezérlő fejedelmévé választásának lesz a 315. évfordulója.

A PestiSrácok idézi Lomnici szavait, aki elmondta, hogy a fejedelemnek óriási az elfogadottsága az anyaországban és a külhoni magyar közösségeknél is, idehaza szinte minden településen van róla elnevezve közterület, még az Országház előtt is ott áll a lovasszobra. A tisztelete pedig három elcsatolt területhez is szorosan kapcsolódik: a kárpátaljai magyarokat szokás Rákóczi népeként emlegetni, a fejedelem ugyanakkor Felvidéken született, Borsiban, és ott is van eltemetve Kassán, s erdélyi fejedelem volt.

Az emlékév célja a magyar öntudat erősítése és a történelmi tények megismertetése a fiatalokkal. Ebben a katolikus egyház közreműködésére is számít a javasló, hiszen II. Rákóczi Ferenc maga is hithű katolikus volt, aki minden napját szentmisével kezdte.

Ez a magyar karakter, ez a meg nem alkuvó állhatatosság

– hangsúlyozta Lomnici, utalva arra, hogy Rákóczi megtarthatta volna valamennyi birtokát, ha hűségesküt tesz a Habsburgoknak, de erre nem volt hajlandó. A Rákóczi által vezetett szabadságharc ugyan nem járt sikerrel, de azt világossá tette az uralkodóház számára, hogy Magyarországot nem fogják tudni osztrák örökös tartománnyá tenni, ahogy Csehországgal megtették nyolc évtizeddel korábban.

A már meglévő Rákóczi-emléknapot is Lomnici Zoltán kezdeményezte, aki a PestiSrácoknak nyilatkozva elárulta: azért a fejedelem március 27-i születésnapja lett az emléknap, mert a szabadságharc kezdete, június 16. már „foglalt” Nagy Imre újratemetése napjaként. Lomnici kiemelte, hogy szívesen részt venne az általa javasolt emlékév lebonyolításában is, az eddigiekhez hasonlóan társadalmi munkában.

Több határon túli magyar közösség szempontjából is különös jelentőségű lehet, ha Rákóczi Ferenc emlékévévé nyilvánítják 2019-et – mutatott rá a javasló. Az ilyen eseménysorozatok jelentőségével és a magyar öntudat erősítésével kapcsolatban visszautalt az állampolgársági ügyre Tamás Ilonka nénivel és a többi érintettel, az erdélyi egyházi ingatlanok ügyére, a temerini fiúk ügyére, és a Szőcs–Beke-ügyre Erdélyben, nem is beszélve a román kormányfő akasztással fenyegetőzéséről és a kárpátaljai magyarok államilag szervezett megfélemlítéséről, érzékeltetve, hogy csak a közelmúltban mennyi jogsértés érte a külhoni magyarokat.

„A történelmi realitásokat figyelembe véve lélekben nem mondhatunk le arról, hogy valamikor újra egységes legyen a nemzet” – mondta.

Borítókép: Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc képmása (1712, Gdańsk) Forrás: Wikipedia