2018.11.14. 08:56
II. Rákóczi Ferenc lesz a jövő év szellemi iránytűje
Az országgyűlés minden frakciója támogatta id. Lomnici Zoltán Rákóczi-emlékévvel kapcsolatos előterjesztését.
A jelenleg a végéhez közeledő Mátyás király-emlékévhez vagy a korábbi Szent László-emlékévhez és Aranycsapat-emlékévhez hasonlóan idősebb Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke kezdeményezte a Rákóczi-emlékévet is, melynek több apropója van – írja a PestiSrácok.
2019-ben lesz 315 éve annak, hogy II. Rákóczi Ferencet Gyulafehérváron erdélyi fejedelemmé választották. Ezzel az évfordulóval kezdődne az emlékév,
az eseményei pedig egészen 2020. szeptember 17-ig tartanának, amikor Rákóczi egész Magyarország vezérlő fejedelmévé választásának lesz a 315. évfordulója.
A PestiSrácok idézi Lomnici szavait, aki elmondta, hogy a fejedelemnek óriási az elfogadottsága az anyaországban és a külhoni magyar közösségeknél is, idehaza szinte minden településen van róla elnevezve közterület, még az Országház előtt is ott áll a lovasszobra. A tisztelete pedig három elcsatolt területhez is szorosan kapcsolódik: a kárpátaljai magyarokat szokás Rákóczi népeként emlegetni, a fejedelem ugyanakkor Felvidéken született, Borsiban, és ott is van eltemetve Kassán, s erdélyi fejedelem volt.
![](https://cdnkpi.mediaworks.hu/2021/09/XyROAmAw3kLDx3uNYw7uhiDqjWbORej6ixZxENNqDnE/fill/4896/3264/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzhkOTZlMzIxZWUwYjQwOTZiN2Q5N2E1OGI2MzhkNDRj.jpg)
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Az emlékév célja a magyar öntudat erősítése és a történelmi tények megismertetése a fiatalokkal. Ebben a katolikus egyház közreműködésére is számít a javasló, hiszen II. Rákóczi Ferenc maga is hithű katolikus volt, aki minden napját szentmisével kezdte.
Ez a magyar karakter, ez a meg nem alkuvó állhatatosság
– hangsúlyozta Lomnici, utalva arra, hogy Rákóczi megtarthatta volna valamennyi birtokát, ha hűségesküt tesz a Habsburgoknak, de erre nem volt hajlandó. A Rákóczi által vezetett szabadságharc ugyan nem járt sikerrel, de azt világossá tette az uralkodóház számára, hogy Magyarországot nem fogják tudni osztrák örökös tartománnyá tenni, ahogy Csehországgal megtették nyolc évtizeddel korábban.
A már meglévő Rákóczi-emléknapot is Lomnici Zoltán kezdeményezte, aki a PestiSrácoknak nyilatkozva elárulta: azért a fejedelem március 27-i születésnapja lett az emléknap, mert a szabadságharc kezdete, június 16. már „foglalt” Nagy Imre újratemetése napjaként. Lomnici kiemelte, hogy szívesen részt venne az általa javasolt emlékév lebonyolításában is, az eddigiekhez hasonlóan társadalmi munkában.
![](https://cdnkpi.mediaworks.hu/2021/09/m7e-pBsK2_hjB-KlYlvYZrVYrmJjU0rziK0JxE4xngk/fill/1900/2325/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2M2OGU2YWExMzRmOTRmNmY4YmM2NWM0Yzg4YzMwMzdj.jpg)
Több határon túli magyar közösség szempontjából is különös jelentőségű lehet, ha Rákóczi Ferenc emlékévévé nyilvánítják 2019-et – mutatott rá a javasló. Az ilyen eseménysorozatok jelentőségével és a magyar öntudat erősítésével kapcsolatban visszautalt az állampolgársági ügyre Tamás Ilonka nénivel és a többi érintettel, az erdélyi egyházi ingatlanok ügyére, a temerini fiúk ügyére, és a Szőcs–Beke-ügyre Erdélyben, nem is beszélve a román kormányfő akasztással fenyegetőzéséről és a kárpátaljai magyarok államilag szervezett megfélemlítéséről, érzékeltetve, hogy csak a közelmúltban mennyi jogsértés érte a külhoni magyarokat.
„A történelmi realitásokat figyelembe véve lélekben nem mondhatunk le arról, hogy valamikor újra egységes legyen a nemzet” – mondta.
Borítókép: Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc képmása (1712, Gdańsk) Forrás: Wikipedia