Brit szociológus: nemcsak Magyarország, az emberi civilizáció jövője a tét

A tanácskozás vasárnapi programjáról szóló tudósításunkat alább olvashatja. A fórum pénteki napjáról szóló beszámolónkat olvasóink ide, a szombati napjáról szóló összeállításunkat pedig ide kattintva tudják megtekinteni.

Takács Szabolcs: a migráció problémája minden idők legfontosabb globális kihívása

Minden idők legfontosabb kihívásának nevezte a migrációt, valamint az ezzel összefüggő, a helyi és regionális identitás vonatkozásában tapasztalt problémákat a Miniszterelnökség uniós ügyekért felelős államtitkára.

Takács Szabolcs a háromnapos tanácskozás utolsó előadójaként arról beszélt, Magyarországon úgy érzik, hogy az európai tudat, életvitel veszélyben van. Hozzátette, az elmúlt három és fél évben szemtanúja volt annak a „nagyon komoly, kemény” uniós vitának, amely az Európai Unió tagországai és intézményei között folyt.

„Ez (...) megmérgezte a részvételünket az Európai Unióban” – mondta, hangsúlyozva, hogy a gazdasági növekedés, a biztonság és a versenyképesség mind veszélyben van, és Európának, a csökkenő lakosságszám miatt is, egyre kisebb a jelentősége a világon belül.

Takács Szabolcs azt mondta, hogy EU nem volt felkészülve a 2015-ben megkezdődött migrációs válságra. Abban az évben több százezer ember lépett be illegálisan uniós országokba – mutatott rá. Közölte,

Az EU első reakciója az volt, hogy megpróbálta kezelni, „menedzselni” a helyzetet ahelyett, hogy megoldotta volna a problémát. Ez hibásnak bizonyult, és sokkal több problémához vezetett

- jelentette ki Takács Szabolcs, aki szerint a lényeg az, hogy „meg kell állítanunk az illegális migrációt”, a határok ilyenfajta lezárása elengedhetetlen, és a problémát helyben kell kezelni.

Sajnálatosnak nevezte, hogy az Európai Bizottság a vita folyamán a „menedzserszindróma” áldozatává vált. Ez úgy jelentkezett, hogy a bizottság mások véleményét teljesen figyelmen kívül hagyta és nem vizsgálta a teljes képet. Az Európai Bizottság úgy döntött, „standard módszereket” használ, és minden tünetet próbált önmagában kezelni anélkül, hogy a „betegség okát próbálta volna megszüntetni” – mondta Takács Szabolcs.

Kiemelte, Magyarország álláspontja a válság kezdete óta egyértelmű a migráció kezelésében: minden csalási módot ki kell iktatni a rendszerből, a határvédelmet meg kell erősíteni, és a migráció eredendő okait kell megszüntetni. Takács Szabolcs szerint

a migrációs területen a tagállamoknak vissza kell kapniuk a vezető szerepet,

hiszen „lehet, hogy a menedzserek jól végeznek dolgokat, de a vezetők azok, akik a helyes döntést hozzák”.

Az államtitkár azt mondta: a háromnapos konferencia segített abban, hogy sokkal jobban megértsük ezt a globális kihívást, amelynek kezeléséhez folyamatos párbeszédre van szükség.

Mark W. C. Higgie: Ausztrália megmutatta, hogy a migráció megállítható

Európában sokan gondolják, hogy nem lehet megállítani a migrációs hullámot, de Ausztrália már megmutatta, hogy megállítható – mondta Mark W. C. Higgie, Tony Abbott volt ausztrál miniszterelnök nemzetközi, migrációs és határvédelmi egykori főtanácsadója.

Arról beszélt, Ausztrália 2001-ben találkozott először a migrációs kihívással, amikor illegális bevándorlók tömege érkezett partjaihoz a Karácsony-szigeteken keresztül. A bevándorlókat szállító halászhajók vészjelzéseket adtak le, így az ausztrál tengeri határvédelem vitte Ausztráliába a migránsokat, akik még mielőtt megérkeztek volna, megsemmisítették irataikat.

Felidézte, John Howard akkori miniszterelnök több lépést vezetett be a probléma kezelésére:

A szakértő elmondta: e lépéseknek köszönhetően gyakorlatilag megszűnt az illegális migráció Ausztráliában. A 2007-ben hatalomra került munkáspárti kormány azonban lazított a szabályokon, így az embercsempészek úgy érezték, ismét zöld utat kaptak, és 800 hajó 50 ezer embert csempészett az ausztrál partokhoz. Közülük sokan meghaltak, megteltek a menekülttáborok, a lakosság körében pánikhangulat uralkodott – tette hozzá.

Tony Abbott 2013-as megválasztása után újra bevezette a korábbi szabályokat, így azóta nem érkeztek embercsempész hajók Ausztráliába, inkább a könnyebben megközelíthető Európát választották.

Megjegyezte: noha az illegális migráció tekintetében kérlelhetetlenek, igenis fogadnak be menekülteket, de csak olyanokat, akik valóban veszélyben vannak és legálisan érkeznek az országba.

Clifford D. May: radikális ideológiává vált a multikulturalizmus

A jogszerű és a nem szabályos migráció közötti különbségtétel fontosságát emelte ki Clifford D. May, az Alapítvány a Demokráciák Védelméért (Foundation for Defense of Democracies) alapítója és elnöke. Azt mondta, a tömeges migráció óriási demográfiai változásokat eredményez egy társadalomban, és ez rossz jelenség. Hozzátette:

a magyaroknak joguk van döntéseket hozni magukra nézve a migrációval kapcsolatban, az Európai Unió erősebb tagállamai pedig nem diktálhatnak a kisebbeknek a migrációt illetően.

Clifford D. May szerint Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke a bevándorlással kapcsolatos legitim aggályokat fejezte ki, a demokrata politikusok többsége számára azonban nem okoznak aggodalmat olyan tények, mint hogy Latin-Amerikában 42 millió ember tekinti célországnak az Egyesült Államokat, vagy az, hogy az Iszlám Állam támogatói is ott folytatnák dzsihádjukat.

A multikulturalizmus radikális ideológiává vált

- jelentette ki, hozzátéve: annak követői szerint nem probléma, ha elpusztul a nyugati kultúra, mert más kultúrák a helyébe léphetnek. Közölte ugyanakkor: akik így gondolkodnak, azok a nyugati kultúrát kevésbé tartják értékesnek, és elfeledkeznek az iszlám imperializmusról és rasszizmusról.

Frank Füredi: nemcsak Magyarország, hanem az emberi civilizáció jövője a tét

A University of Kent magyar származású szociológus professor emeritusa a határok fontosságát hangsúlyozta, rámutatva arra: napjainkban egyre többen kérdőjelezik meg ezt a nézetet. Közölte,

akik a határokat megkérdőjelezik, azok az állampolgárságot is negatív jelenségnek tartják, ami alapvető fenyegetés a demokráciára.

A határok fenyegetettsége a legveszélyesebb kulturális fejleményhez vezet: megfosztja az embereket a nemzetiségüktől és a területüktől – mondta.

Frank Füredi hozzátette, a fizikai határok támadói a szimbolikus határokkal is ezt teszik; megkérdőjelezik a jogunkat arra, hogy meghúzzuk a határokat. Szerinte veszély fenyegeti a magánéletet és a közéletet elválasztó határt, ahogy a nők és férfiak között húzódót is, de még a gyermek és a szülő közötti is megkérdőjeleződik.

Beszéde végén utalt Orbán Viktor miniszterelnök szombati előadására, amelyben a kormányfő azt mondta, nagy nemzetekre is szükség van a geopolitikai harcok megvívásához. Kijelentette, a nagy nemzetek mellett nagy gondolatokra is szükség van, majd hozzátette:

nemcsak Magyarország, hanem az emberi civilizáció jövője a tét.

Pablo Martín Alonso: Spanyolország egyre nagyobb nyomás alatt áll

A nyugalmazott spanyol csendőrtábornok, korábbi határvédelmi műveleti vezető, aki Spanyolország határvédelmének fejlesztését mutatta be, azt mondta, Spanyolország egyre nagyobb migrációs nyomás alatt áll, miután a Földközi-tengeri egyéb útvonalak elzáródtak. Hozzátette, őreik nem csak a nyílt tengert és a partvidékeiket ellenőrzik, együttműködési megállapodásoknak köszönhetően hajóikkal és helikoptereikkel Észak-Afrika országainál is járőröznek.

Pablo Martín Alonso Mauritániát és Szenegált emelte ki, ahová összekötő tiszteket is telepítettek. Adataikat megosztják más érintett országokkal, és ha kell, gyors reagálású egységeket is be tudnak vetni – ismertette.

Aimen Dean: az érkezők ne kapjanak letelepedési engedélyt!

Az MI6 korábbi ügynöke arról beszélt, Európa példát vehetne arról, ahogy némely arab országok kezelik a migrációt. Dubajban és Abu Dzabiban például, ahol igen nagy a betelepülők száma, egyáltalán nincs feszültség az őshonos lakosság és az újonnan érkezők között.

Ennek oka, hogy az újonnan érkezők csak 10-15 évre szóló letelepedési engedélyt kapnak, állampolgárságot nem. Sokszor még két-három generáció múlva sem szerzik meg az állandó letelepedési jogot.

A betelepülők így nem jelentenek bűnözési kockázatot, mert abban a pillanatban kiutasíthatják őket az országból, ahogy törvénytelenséget követnek el

- mondta, hozzátéve: ráadásul kisebb a vonzerő is, ami miatt ott útnak indulnak az emberek. Ma megéri Európába elindulni az állandó letelepedés reményében, de ha csak ideiglenes tartózkodási engedélyben bízhatnának, kevesebben vállalkoznának a kockázatos útra – közölte Aimen Dean.

Azbej Tristan: az EU is tegye magáévá a Hungary Helps Programot

Szeretnénk elérni, hogy az Európai Unió is a saját politikájává tegye azt, amit a Hungary Helps képvisel – mondta Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkár.

A politikus kiemelte: a magyar programról bebizonyosodott, hogy működik, ezért a következő lépés, hogy minél több kormányzatot és nemzetközi szervezetet meggyőzzenek arról, a segítségnyújtásnak ez a formája jó. Úgy fogalmazott:

„Szeretnénk, ha a következő Európai Bizottság legalább annyi forrást szentelne a helyben való segítségnyújtásra és az üldözött keresztények megsegítésére, mint amennyit – szerintünk tévesen – a migráció menedzselésére és támogatására szentel most.”

Az államtitkár elmondta: a cél, hogy a Hungary Helpsből idővel V4 Helps legyen. A lengyel-magyar együttműködés már meg is valósult, a két ország közösen támogat egy közel-keleti ortodox árvaházat – jegyezte meg.

A magyar Hungary Helps Program alapelve az „őszinteség, a közvetlenség, az igény szerinti támogatás, és ez eltér a nagy nyugati országok és nemzetközi szervezetek alapelveitől” – tette hozzá, majd közölte:

Mi megkérdezzük közvetlenül azt, akinek segíteni szeretnénk, hogy mire van szüksége. Közvetlenül támogatjuk a helyi keresztény közösségeket, „nem vonunk be nagy, nemzetközi, átláthatatlan szervezeteket és ügynökségeket”.

Az államtitkár példaként említette, hogy a Ninivei-fennsíkon lévő Tell-Aszkuf települést, ahonnan 2014-ben 1300 család menekült el, az épületek többsége pedig megsérült, kevesebb mint 2 millió euró, közvetlenül eljuttatott magyar támogatással sikerült újjáépíteni, és így 1000 család visszaköltözhetett otthonába. A településnek a visszaköltözők új nevet adtak: „Tell-Aszkuf, Magyarország leánya”.

Hozzátette: ez jó visszajelzés Magyarországnak, megmutatja, hogy a közvetlen, célzott támogatás jó, és ezt a példát „be kell mutatnunk a nemzetközi közösségnek”. Azt szeretnénk, ha „Magyarország leánya” mellett felépülne a „Németország fia” vagy az „ENSZ unokája” település is – mondta Azbej Tristan.

Moszab Hasszán Juszef: csak a beilleszkedésre vágyóknak van helyük

Csak azoknak a menekülteknek van helyük a nyugati társadalmakban, akik a beilleszkedésre vágynak, a magukat felsőbbrendűnek tartóknak nincs – mondta Moszab Hasszán Juszef, a Hamász palesztin radikális szervezet egyik alapítójának fia felszólalásában.

Hasszán Juszef sejk fia az erőszakból kiábrándulva számos merényletet akadályozott meg, miközben tíz évig a Sin Bét izraeli titkosszolgálat beépített ügynökeként tevékenykedett az iszlám alapokon álló Hamászban, végül pedig az Egyesült Államokban telepedett le. A Hamászt az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetként tartja számon.

Moszab Hasszán Juszef felidézte, hogy az Egyesült Államokba érkezve nem illegálisan lépte át a határt, hanem vízumot kért, bevallva azt is, hogy édesapja terrorszervezetet alapított.

„Az Egyesült Államokban nem mások munkájának a gyümölcsét akartam learatni, hanem azért mentem oda, mert fontosnak tartom az ország alapértékeit”

- fogalmazott.

Az előadó elmondása szerint ma sokan lépik át a határokat a háborúk, a társadalmi elnyomás, a megszégyenítés elől menekülve, azok azonban, akik csak gazdasági okokból kockáztatják maguk és gyerekeik életét, felelőtlenek.

Az egykori Hamász-aktivista ezért a bevándorlóknak üzent: meg kell haladniuk korlátaikat, és fel kell ismerniük, hogy szülőföldjükről távozva nem Allah országába érkeztek.

Ha az érkezők be akarnak illeszkedni, ki kell vetniük magukból a 7. század gondolatait

- utalt az iszlám tanításaira, hozzátéve:

a nyugati társadalmakban dolgozni kell és tisztelni a többieket.

Moszab Hasszán Juszef ezért azt tanácsolta a nyugati kormányoknak, hogy

utasítsanak ki minden olyan embert, aki bármi jelét mutatja a be nem illeszkedésnek, ugyanis „az ő lojalitásuk Allahnak szól”

- fogalmazott. A muszlim társadalmak pedig, ha jó szándékot akarnak mutatni, ítéljék el és helyezzék törvényen kívül az erőszakot – mondta Moszab Hasszán Juszef.

Andrew Veprek: a migrációnak a jogszabályok mentén kell zajlania

A nemzeti határok megvédése jogos érdek, a migrációnak pedig a jogszabályok mentén kell zajlania – hangsúlyozta előadásában Andrew Veprek, az Egyesült Államok Külügyminisztériumának népességügyért, menekültekért és migrációért felelős helyettes államtitkára. Emlékeztetett,

világszerte sok országban tömegek kontrollálatlan migrációja figyelhető meg, miközben még a migráció kifejezésnek sincs általánosan elfogadott meghatározása.

Nem definiálja ezt a szót az ENSZ migrációs egyezménye sem – fűzte hozzá. Szerinte a migráció fogalmát kiterjesztően kell értelmezni a személyek vagy csoportok határon átnyúló mozgására, az ideiglenes, az önkéntes és a kényszerű migrációra is. Mint felidézte,

sok ország, így az Egyesült Államok és Magyarország is távol maradt az ENSZ migrációs egyezményének aláírásától, és nem is tartja magára nézve kötelezőnek a dokumentum egyes pontjait.

Aggályos a menekültek személyes adatairól szóló paragrafus, de az Egyesült Államok azzal sem ért egyet, hogy teljes jóléti rendszerét megnyissa idegenek számára – említett példákat Andrew Veprek.

Elmondása szerint az egyezményt a támogatói általánosan elfogadott törvénnyé szeretnék emelni, noha a nemzetközi jogban a dokumentum paragrafusait nem lehet általánosan alkalmazni.

Az amerikai helyettes államtitkár szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni a nemzetközi határokon való átlépés módját: akik illegálisan lépik át az Egyesült Államok határait, azok nem jogszerűen tartózkodnak az országban és elzárhatók – fejtette ki. Hozzátette ugyanakkor, a szabályoknak megfelelő bevándorlóknak joguk van állást is vállalni az országban.

Andrew Veprek végül a nagyobb felelősségre hívott fel, hangsúlyozva: nem szabad aláásni az állampolgárok saját kormányaik iránti bizalmát.

Trócsányi László: csak erős nemzetek adhatnak választ a kihívásokra

Kizárólag erős nemzetek alkotta erős Európa adhat megfelelő választ a kor nagy kihívásaira, köztük a migrációs válságra – mondta a magyar igazságügyi miniszter a konferencián. Trócsányi László a tanácskozás harmadik napját megnyitó előadásában úgy fogalmazott,

nem lenne helyes, ha az Európai Unió tagállamai egymást leckéztetnék, ezért remélhetőleg a „szellemi totalitarizmus” helyett értelmes vita indul a migrációról, a biztonságról.

A tárcavezető beszélt arról is, talán ma még kisebbségben vannak azok, akik a magyar kormányhoz hasonlóan rosszként tekintenek a tömeges migrációra, de úgy látja,

egyre több európai polgár és vezető kezdi osztani azt a nézetet, hogy ez a folyamat veszélyezteti a tagállamok és az egész kontinens identitását.

Az igazságügyi miniszter emlékeztetett, Magyarország korábban sok bírálatot kapott a biztonsági határzár felépítésekor, a déli határon álló kerítést „vasfüggönyhöz”, a berlini falhoz hasonlították. Fontos különbségnek nevezte ugyanakkor, hogy míg a „vasfüggönyt” azért hozták létre, hogy ideológiai alapon kettéválassza a világot, addig a magyar határzárat a rendezett, nemzetközi szabályoknak megfelelő határátlépés és határvédelem biztosítása érdekében állították fel.

Trócsányi László szerint a nemzetközi válságok, a migráció és a terrorizmus új jelentőséget adott a határvédelemnek, amit azonban eltérően ítélnek meg az unió belső, határok nélküli országaiban élők, mint a közösség külső határait védő országok lakosai.

Hangsúlyozta, egyaránt tévednek azok, akik a migrációt hasznosnak vagy elkerülhetetlennek gondolják. Trócsányi László szerint ezt bizonyítják a „brüsszeli relokációs tervek”, az úgynevezett kvótadöntések működésképtelensége is, azok ugyanis kétségbe vonják az országok azon szuverenitását, hogy maguk döntsenek saját lakosságukról.

A miniszter leszögezte,

a migrációval kapcsolatban az okok felszámolása, vagyis a különböző helyi konfliktusok felszámolása jelenti a legfontosabb feladatot.

Kiemelte, ebben minden országnak eltérő felelőssége van saját geopolitikai helyzetének megfelelően. Trócsányi László szerint Magyarország felelőssége is elsősorban azokra a területekre terjed ki, amelyekkel történelmi kapcsolata van. Példaként említette a Nyugat-Balkánt és Ukrajnát, majd hangsúlyozta, Magyarország szolidaritása közismert, amit a délszláv háború idején menekülni kénytelen több tízezer ember befogadásával, illetve a jelenleg is futó Hungary Helps programmal is bizonyított.

Borítókép: Aimen Dean, a brit külső hírszerzés, az MI6 korábbi ügynöke beszédet mond a konferencia zárónapján a budapesti Várkert Bazárban 2019. március 24-én