Az '56-ot követő megtorlások feltárására indul vizsgálat

Címkék#kommunizmus #megtorlás #1956-os forradalom és szabadságharc #Nemzeti Emlékezet Bizottsága

Az 1956-os forradalmat követő kommunista megtorlás további részleteire derülhet fény, miután a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) a kegyetlenkedések több kiemelt pontját is megvizsgálni tervezi, és országos perkatasztert készít az időszakról – tájékoztatta a Magyar Nemzetet Máthé Áron, a bizottság elnökhelyettese.

A lap hétfői számában Máthé Áron kifejtette: még harminc évvel a diktatúra bukása után sem látni, hogy tulajdonképpen hány olyan per volt, amelyet az 1956-os cselekmények miatt indítottak.

Sok esetben ugyanis nem politikai okokkal fogtak perbe embereket, hanem különböző köztörvényes bűncselekményekkel, egyebek mellett fegyveres rablással vagy gyilkossággal vádolták őket.

Hozzátette: a Nemzeti Levéltárral közösen az egész országra kiterjedően nekikezdtek egy 1956-os perkataszter kialakításának.

A NEB elnökhelyettese a lapnak elmondta:

az eddigi ismeretek alapján az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorlásban több mint kétszáz embert kivégeztek, tízezreket fogtak perbe, ítéltek el és kínoztak meg.

Szavai szerint emellett jelentős volt a jogon kívüli megtorlás is, különösen vidéken voltak jellemzőek a pufajkások által elkövetett kegyetlenkedések. A történész a Viharsarkot, Miskolcot, a tatabányai szénmedence környékét, valamint a balatonkenesei „halálüdülőt” említette borzalmas események helyszíneként, hozzátéve, hogy a karhatalmisták nagyrészt büntetlenül megúszták.