Élőlánccal fejezték ki a palócok és a magyarság összetartozását

Az M1 aktuális csatorna Kárpát Expressz című műsorának stábja a felvidéki Kalondán járt, ahol az anyaországi Ipolytarnóc egykori határátkelőjénél tavaly nyár óta egy határkereszt mutatja a Trianonban szétszakított történelmi Nógrád vármegye területén élő palócok összetartozását. A keresztállítás volt az első lépése annak a hosszútávú tervnek, melyet a kalondai Papp Sándor családjával, barátaival közösen álmodott meg:

az egykori vámház, majd határátkelő elhagyatott épületében egy regionális palóc közösségi központot szeretnének létrehozni.

„Ebben a palóc térségben, Losoncon és vonzáskörzetében nagyjából 17-18 kis palóc település van. Már szórványosodtunk, Kalondán kívül mindenhol jóval 50 százalék alatt van a magyarság aránya. Nincs olyan szellemi, szakmai gócpont, ami inkubátorházként működne. Nincs egy közösségi ház, ahol a cserkészeknek, a hátrányos helyzetű magyar családok gyerekeinek lehetne táborokat szervezni, ahol mindenféle olyan rendezvényt lehetne csinálni, melyek erősítenék ezt a közösséget” – fogalmazott Papp Sándor, a Pro Kalondiensis Polgári Társulás elnöke.

Környékbeli településekről, és távoli vidékekről is sokan jöttek el, hogy jelenlétükkel támogassák ezt a példaértékű kezdeményezést.

„Mi, akik a magyar nemzet szerves részét képezzük, éljünk bárhol is a világon, ha meghalljuk nemzeti imánkat, amelyet együtt énekeltünk, megdobban a szívünk, és jelzi, hogy összetartozunk”

– mondta Bárdos Gyula Csemadokról, majd hozzátette:

„Bárhova vitt bennünket a sors, bárhol húzták meg a határokat úgy, hogy meg sem kérdeztek bennünket, a szülőföldünkön otthon vagyunk.”

A palócok és az egész magyar nemzet összetartozását egy élőlánccal fejezték ki a vendégek. 700-an fogták meg egymás kezét, és kapcsolták újra az anyaországhoz Felvidéket. Határmenti falvakból, Kalonda testvértelepüléseiről, Svéd- és Csehországból, valamint Erdélyből is jöttek magyarok.

„Felemelő érzés volt” – mondta Demeter Alpár, aki Siklódról érkezett. – „Először vagyunk itt Kalondán, nagyon kedves emberek vannak itt. Barátságos fogadtatásban részesültünk, úgyhogy örülünk, hogy itt lehetünk” – tette hozzá.

A Kalonda-Ipolytarnóc határátkelő szimbolikus hely: a felvidéki magyar régiósáv mértani középpontja, itt halad át az egykori Nógrád vármegye első vasútvonala, melyet kettévágott a trianoni határ, és 1945 után ezt a szakaszt használták a Losonc környéki magyarok kitelepítésére.

„Napról napra szembesülök a felvidékieknek tulajdonképpen ezzel a kettős életével, hogy elszármaztak, elszármaztatták őket, és szívügyemnek érzem én is, hogy segítsem a magyarság összetartozását” – hangsúlyozta Kovács György, Mihálygergéről.

Szabó Csaba, Hollókő polgármestere kifejtette, nagyon fontos volt ez a nap.

„Egy jelképes láncot alkottunk, ami összeköti a két vidéket. Hiszen egy nép a palóc nép mind a két részen” – mondta a polgármester.

A mostani kezdeményezés arra is szép példa, hogy önmagában mindenki csupán egy-egy kis láncszem, összefogva mégis erős, elszakíthatatlan láncot alkot.

„Ez az élőlánc bizonyítja, hogy az összetartozás nemcsak az intézmények, önkormányzatok között van, vagy pedig a nagypolitikában, hanem az egyszerű emberek között is” – vélte Papp Sándor.

„Az egyszerű emberek nagyszerű emberek, és hatalmas megtiszteltetés számunkra, hogy vállalják, hogy nemcsak szórakozni jönnek, hanem tesznek is azért, hogy kinyilvánítsák, hogy igenis palócok voltak, vannak, és lesznek”

- mondta a Pro Kalondiensis Polgári Társulás elnöke.

Papp Sándor és egyesülete szeretné, ha a valamikori őr- és vámház mintegy 100 éves, sokat látott épülete, amely évtizedekig elválasztott családokat, rokonokat egymástól, a jövőben az egység jelképe lenne. Az épület megvásárlásához további összefogásra és támogatásra van szükség, mely így egy olyan közösséget szolgál majd, amelynek tagjai egymást segítve küzdenek a megmaradásért, magyarságukért.