Tőkés László: ne hagyjuk, hogy a románokat és a magyarokat egymás ellen fordítsák

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke felidézte: az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején a bécsi udvar ördögi módon osztotta meg a történelmi Magyarország kisebbségeit és a magyarságot. Úgy vélte: erre ma is van próbálkozás, hiszen

román nacionalista civil szervezetek a román hatóságok közvetlen vagy hallgatólagos támogatásával szerveznek magyarellenes tüntetéseket Bukarestben és Sepsiszentgyörgyön.

„Ne hagyjuk napjainkban, hogy a románokat és a magyarokat egymás ellen fordítsák” – jelentette ki a politikus.

Felidézte: 1849-ben már megkésettnek bizonyult Kossuth Lajos kormányzó és Nicolae Balcescu román forradalmár szegedi megegyezése. Az ott rögzített pontokat, amelyek a román nemzeti autonómia alapjait jelentették volna az akkori Magyarországon, a világosi fegyverletétel után már nem lehetett életbe léptetni.

„Mi is a megbékélés útján járunk, amikor az autonómiáért, a jogainkért harcolunk”

- jelentette ki Tőkés László. Hozzátette: mind az EMNT, mind a Kárpát-medencei Autonómiatanács (KMAT) alapgondolata, hogy Trianonra az autonómia a válasz. Az „európai nagyhatalmak és a Magyarország szétdarabolásából profitáló országok” azáltal tehetnék jóvá a száz éve történteket, ha a kisebbségekkel konzultálva biztosítanák számukra a kollektív jogokat és az autonómiák rendszerét a helyi sajátosságoknak megfelelően.

Tőkés László ugyanakkor szolidaritásáról biztosította a Spanyolországban bebörtönzött katalán szabadságharcosokat.

Luke Uribe-Etxebarria, a Baszk Nemzeti Párt szenátora felidézte a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetőinek hét évvel ezelőtti baszkföldi látogatását, a székelyek és a baszkok akkori kapcsolatfelvételét. A politikus jogosnak tartotta a székelyföldi autonómiatörekvéseket.

Megjegyezte: az autonómia hatékonyabb közigazgatást tesz lehetővé, a demokráciát és a jólétet szolgálja. Reményét fejezte ki, hogy a székely szabadság napján újabb lépést sikerül tenni Székelyföld területi autonómiája felé. Azt is megjegyezte azonban, hogy

a román és magyar nemzeti közösség békés együttéléséhez fontos az őszinte és folyamatos párbeszéd és a bizalom. Ezek képezhetik a problémamegoldás alapját.

A baszk politikus pártja támogatásáról biztosította az SZNT által elindított európai polgári kezdeményezést, mely a nemzeti régiók ügyét hivatott szolgálni. Úgy vélte: azoknak a régióknak is hozzá kellene férniük az EU pénzforrásaihoz, amelyeket kulturális, nyelvi, vallási szempontok különböztetnek meg szomszédjaiktól.

Arra a kérdésre, hogy reális célnak látja-e a 40 500-nál több spanyolországi aláírás összegyűjtését és az EU által megkövetelt küszöbérték spanyolországi túllépését, elmondta, hogy pártja mindent megtesz ezért, és mind Baszkföldön, mind Katalóniában gyűjtik az aláírásokat. Azt is hozzátette azonban, hogy választásokra készülnek, és sok más dologgal is kell foglalkozniuk.

Izsák Balázs SZNT-elnök elmondta:

május hetedikéig egymillió aláírást kell összegyűjteni, és jelenleg az elektronikus aláírásgyűjtés 220 ezernél jár.

Hozzátette: a papír alapú aláírásgyűjtés számaira nincsen rálátása. Megjegyezte: továbbra is bízik az egymillió aláírás összegyűjtésében, de ha ez nem sikerülne, akkor is hasznos volt az aláírásgyűjtés. Általa ugyanis megalapoztak egy európai regionális mozgalmat, amely később is élni fog, és közösen fogják tudni megjeleníteni az EU-ban a baszk, a katalán és a székely regionális igényeket.

Az SZNT elnöke azt is megemlítette: azóta, hogy az Európai Bizottság pert vesztett az SZNT-vel szemben, precedensnek számít mindaz, amit az EU luxembourgi bírósága megfogalmazott az ítéletében. Az EB elismeri, hogy a kisebbségi jogok szabályozása nem tartozik a hatáskörébe, de ez nem jelenti azt, hogy az alapértékekkel, ezek között pedig Európa sokszínűségének megőrzésével ne foglalkozhatna.

Kijelentette:

az SZNT nem hagyja, hogy Székelyföld területi autonómiájának ügye lekerüljön a román parlament napirendjéről.

Ha a jelenlegi, negyedik beterjesztés sikertelen lesz, tesznek azért, hogy ötödjére is beterjesszék a tervezetet. Izsák Balázs bejelentette: az elkövetkező napokban máris bejelentik a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalban a jövő évi székely szabadság napja rendezvényeit, hogy ha az önkormányzat betiltaná a rendezvényt, legyen idő peres úton érvényteleníteni a tiltó határozatot.

Miről szól a kezdeményezés? Hogyan lehet csatlakozni?

A Székely Nemzeti Tanács által elindított európai polgári kezdeményezés célja, hogy a gazdasági lemaradás megszüntetését szolgáló uniós kohéziós források elosztásánál a nemzeti regionális jellegzetességek szempontjaira is legyenek tekintettel. Annak érdekében, hogy az Európai Unió napirendre tűzze a kérdést, az aláírásgyűjtés 2019. május 7-i meghirdetésétől számított egy év alatt legkevesebb egymillió támogató aláírást kell összegyűjteni legalább hét európai uniós országból. Korábban – a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kezdeményezésére – hasonló módon jutott sikerre a Minority SafePack elnevezésű kisebbségvédelmi kezdeményezés, amelyről így az Európai Parlamentnek tárgyalnia kell. Bár az ügyek megoldására nem jelent teljes garanciát, hogy azok napirendre kerülnek az uniós intézményekben, ettől függetlenül nem szabad lemondani annak lehetőségéről, hogy a polgári kezdeményezéseken keresztül többletjogokat szerezzünk a magyar nemzetiségeknek, továbbá segítsük őket a felzárkózásban, az életszínvonaluk javításában, valamint kultúrájuk megőrzésében – buzdított aláírásra Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is a kezdeményezésről szóló tavaly nyári sajtótájékoztatóján.

A polgári kezdeményezést ezen a linken, a „Támogatom” fülre kattintva interneten keresztül bárki aláírhatja. Szükség esetén a kitöltéshez az anyaországi magyarok az " target="_blank" rel="noopener noreferrer">itt található videóban kaphatnak segítséget, az erdélyi magyarok pedig itt.