Járvány

2020.06.16. 06:37

A jogvédő szervezet betegeket és gyilkosokat is kihasznál

A sokszor nemzetközi színtéren futó kormányellenes akciók kulcs­szereplőjéve nőtte ki magát a Magyar Helsinki Bizottság, amely minden fronton a magyar kabinet megbuktatásán, de legalábbis a lejáratásán fáradozik. Ha kell, gyilkosokat képviselnek vagy betegek vélt sérelmei miatt keresnek jogorvoslatot, gyakran állnak balliberális politikusok mellé a küzdelmeikben. A lényeg a kormány támadása.

A Soros Györgyhöz ezer szállal kötődő és annak támogatását élvező Magyar Helsinki Bizottság a múltban már több botrányos szerepvállalásával felhívta magára a figyelmet − írja a Magyar Nemzet. A Tűzfalcsoport indított cikksorozatot, amelyben olyan eseteket mutatnak be, ahol a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédei gyilkosok szabadlábra helyezéséért dolgoztak, meglehetősen sikeresen.

Az első történet szereplői a többszörösen büntetett előéletű Burka Ferenc és azonos nevű fia voltak, akik 1999 márciusában megöltek egy férfit a Hajdú-Bihar megyei Újszentmargitán. A gyilkosság után két héttel már mindkét férfi előzetes letartóztatásban volt, 2002-ben pedig a bíróság 15, illetve 13 év fegyházbüntetésre ítélte őket. Az üggyel kapcsolatban 2006 tavaszán a Hetek közölt riportot, amiből nyilvánvalóvá vált, hogy Burkáék az első fokú ítélet után kapcsolatba kerültek a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédjeivel, köztük Zeke Péterrel. Az, hogy mi következett ezután, egy 2009-es Népszabadság-cikkből derült ki. Ebben azt lehetett olvasni, hogy Burkáék „ítéletét, hála a Magyar Helsinki Bizottság által megbízott elszánt ügyvédeknek, megsemmisítették”. A határozatot hatályon kívül helyezte a Szegedi Ítélőtábla, és az új eljárás már a felmentésükkel zárult, majd a jogvédők 45 millió forint kártérítést is kiharcoltak nekik.

Burkáék esete nem rendkívüli,

az elmúlt évtizedekben számos bűnöző kapott segítséget a Soros-hálózattól egyénileg vagy közvetve azáltal, hogy stratégiai pereskedéssel, alkotmánybírósági beadványokkal, illetve nemzetközi fórumokon sikerült célt érni.

A Magyar Helsinki Bizottság az általa felkarolt ügyekben – ha küzdelme itthon nem vezet eredményre – sokszor az Emberi Jogok Európai Bíróságán vagy az Európai Unió Bíróságán próbál eredményt elérni, és gyakran sikerrel. Az uniós ítélkező fórumon vívta ki a Magyar Helsinki Bizottság a tranzitzónák megszüntetését is. A szervezet által képviselt négy migráns ügyé­ben ez a luxembourgi bíróság mondta ki, hogy jogellenes őrizetnek minősül az elhelyezésük a röszkei tranzitzónában. Erre válaszul a kormány a tranzitzónák felszámolásáról döntött, így ezután csak az ország határain kívül, a külképviseleteken lehet menekültügyi kérelmet benyújtani.

Varju László, Szél Bernadett és Hadházy Ákos balliberális országgyűlési képviselők Strasbourgba rohantak vélt sérelmükkel. A politikusok azért fordulnak az Emberi Jogok Európai Bíróságához, mert az Alkotmánybíróság is elutasította panaszukat. A rendzavaró balliberális politikusokat 2018 decemberé­ben távolították el biztonsági őrök az MTVA székházából, miután élő adásban akarták beolvasni álláspontjukat az úgynevezett túlóratörvény kapcsán.

Szintén Strasbourgban indít pert a kórházi ágyak felszabadítása kapcsán a Magyar Helsinki Bizottság. A szervezet segítségével egy olyan asszony fordul jogorvoslatért az Emberi Jogok Európai Bíróságához, akinek az édesanyja a kórházkiürítéskor hazakerült, de hat nap után visszavitték a kórházba, ahol meghalt. Az elhunyt idős beteg lánya Korózs Lajos, MSZP-s képviselő elhíresült álmentős videójában is szerepelt. Ebben az ügyben meglehetősen aktív volt a járvány idején a Társaság a Szabadságjogokért elnevezésű, szintén Soros György által támogatott, magát civileknek mondó jogvédő szervezet is. Ők is olyan ügyfeleket, betegeket kerestek egy privát szakmai Face­book-csoportban, akiket a koronavírus miatti ágyfelszabadítás során tettek ki a kórházból.

A kórházi ágyak felszabadítása ellen több dudálós tüntetést szervezett április végén és május elején a fővárosi Clark Ádám térre a korábban emlegetett balliberális trió két szereplője, Hadházy Ákos és Szél Bernadett. A tüntetőket hétről hétre megbírságolták a rendőrök „indokolatlan hangjelzés elkövetésére” hivatkozva. A napokban a Magyar Helsinki Bizottság már kifejtette a kérdésben az álláspontját, amely szerint a rendőrség helytelenül járt el, amikor megbüntette a dudáló tüntetőket. Borítékolható, hogy ha az ügy nem záródik számukra megnyugtatóan, akkor Brüsszelben, Strasbourgban vagy Luxembourgban próbálnak célt érni. Az eddigiek alapján elképzelhető, hogy erre lesz is fogadókészség.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában