Karácsony inkább a szociológusokra hallgat, mint a turisztikai szakértőkre

„A főpolgármester úgy tekint a magánlakás-kiadásra, mintegy egy szociális kérdésre. Nem veszi figyelembe ennek az iparágnak a turizmusra és a gazdaságra gyakorolt hatását. Tavaly kétmillió vendégéjszakát töltöttek el magán- és egyéb szálláshelyeken és a hozzánk látogatók, milliárdos összeget hagytak itt budapesti költéseik során. Gondolok a múzeumokra, a szórakozóhelyekre és városnéző túrákra. Ezekről a bevételekről lemondana a főpolgármester” – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Schumicky Balázs, a Magyar Apartman Kiadók Egyesületének az elnöke arra reagálva, hogy Karácsony Gergely főpolgármester és szociális ügyekért felelős tanácsadója, Misetics Bálint az Airbnb-lakások felszámolásában látná a budapesti lakhatási gondok megoldását.

A Magyar Apartman Kiadók Egyesületének elnöke is részt vett a főpolgármester által kezdeményezett egyeztetésen. Schumicky szerint az évi harmincnapos engedély adózásügyileg sem megoldható, hiszen év közben nem lehet adózási formát váltani, továbbá ha már szociális megközelítésből nézzük a kérdést, az engedélyezett harminc napra nem lehet utcára tenni az albérlőket. Kijelenthető, hogy A Város Mindenkié csoport javaslata, amennyiben megvalósulna, az Airbnb-piac teljes beszántását jelentené.

„A Város Mindenkié csoport azzal érvel, hogy az albérletárak növekedésében szerepe volt a rövid távú lakáskiadásnak, holott tudni kell, hogy Budapesten a rövid távú lakáskiadások száma a csúcsidőben sem volt több mint tizenötezer, a koronavírus-járvány miatt pedig most már csak tízezer lakást hasznosítanak ilyen módon. A tulajdonosok a lakások másfél százalékát használták erre a célra, ezért nem jelenthető ki, hogy csak ennek köszönhető az albérleti árak drasztikus növekedése. Elsősorban az ingatlanárak megugrása verte fel az albérleti árakat, mert a befektető elvár egy hozamot. Nem véletlen, hogy Győrben, Kecskeméten, Szegeden, Debrecenben is hasonló ütemben nőttek az albérletárak, holott az airbnb-s lakáshasznosítás azokban a városokban nem jelentős. Az egyeztetésen sajnos ez az üzenet nem érte el őket” – magyarázta a Magyar Nemzetnek Schumicky Balázs. Hozzátette: szerencse, hogy Karácsony Gergelynek és csapatának nincs jogalkotói körük ebben, csak javaslatokat fogalmazhatnak meg a kerületi polgármestereknek.

„Azt látjuk, hogy kerületi polgármesterek pontosan tisztában vannak azzal, hogy amikor zuhannak az önkormányzatok bevételei, akkor nagyon fontos adófizetői szegmensről van szó. Az Airbnb-lakások tulajdonosai fizetik az idegenforgalmi adót, az építményadót, az államnak az áfát és a tételes átalányadót. Pontosan tudják, hogy ezt az iparágat nem szabad beszántani, noha nyilván jobban is lehetne szabályozni. A Város Mindenkié csoport javaslata nonszensz, nem véletlenül nincs ilyen megkötés Bécsben, sem Prágában vagy bármelyik uniós nagyvárosban” – érvelt a Magyar Apartman Kiadók Egyesületének elnöke.

A Város Mindenkié csoport sajtótájékoztatóján Szabó Natasa lakhatási szakértő, szociológus kijelentette: „A lakáskiadóknak hosszú távon több lehetőségük lesz a kiadásra, mert az ilyen ingatlanoknak nem az a feladatuk, hogy több milliós bevételt termeljenek, hanem hogy a közösség részére is értéket teremtsenek.” Erre a felvetésre Schumicky Balázs úgy reagált: ne a neoliberális szervezetek mondják meg, hogy a magántulajdonunkkal mit tegyünk.

„Az autóhasználat kapcsán is szabályozott, hogy hol és mennyivel lehet haladni, de azt nem mondhatja meg senki, hogy a személygépjárművemmel a családomat szállítom vagy taxiként használom. Ugyanígy a lakásom hasznosítását se szabja meg nekem egy szociológus végzettséggel rendelkező civil. Ha úgy érzik, hogy lakhatási válság van, akkor indítson a fővárosi önkormányzat bérlakásépítési vagy kollégiumépítési programot” – reagált Schumicky. A legtöbb önkormányzathoz eljutott lakossági panasz arról árulkodik, hogy a lakókat több helyütt zavarja pihenésükben a rövid távú lakáskiadás. „Abban mindenképpen partnerek vagyunk, hogy a kiadható ágyak számát szabályozni szükséges, ha azt nézzük, hogy ha csak egy tízfős társaság jelen van egy lakásban, az önmagában is gondot jelenthet. Az Airbnb-n meghirdetett lakások hatvan százaléka stúdiólakás, még a kétszobásokkal együtt lefedi a piac nyolcvan százalékát. Valójában zömmel nem a lakásokba érkeznek a bulituristák, hanem a hostelekbe, ahová egyszerre befér 10-20-30 fő” – magyarázta az ingatlanszakértő. Hozzátette: a parlament által elfogadott javaslat a hostelek nyitvatartásáról nem rendelkezik. Amennyiben a kerületi polgármesterek úgy határoznak majd, hogy a magánlakás-szállásokat bezárják, addig az igazi problémát okozók nyitva lehetnek.

„Tárgyalunk valamennyi belvárosi önkormányzat polgármesterével, ők sokkal reálisabban látják ezt a helyzetet, mint a főpolgármester. Olyan megoldásra törekednek, hogy a lakosok pihenésre való joga biztosítva legyen, de a szálláshelyek üzemeltetőit se büntessék. Több kerület indított konzultációt a témában ”– árulta el Schumicky. A szakértő hozzátette: A Város Mindenké csoport nem érti meg, hogy a belvárosi nagy értékű ingatlanokat még kényszerítéssel sem fogják aprópénzért kiadni a tulajdonosok, azért, hogy szociálisan rászorulók ott lakhassanak az ország legdrágább ingatlanjaiban. Az általuk támadott Airbnb-lakások zöme pedig azokban van kialakítva.

„Nem látják, hogy a hosszú távú albérletpiac szabályozatlan, rengeteg a feketézők aránya. Jogos kérés, hogy küzdjünk az adóelkerülők ellen, egyesületünkkel számtalanszor eljuttattuk a javaslatainkat a fővároshoz és a Magyar Turisztikai Ügynökséghez, hogy hogyan lehetne ezt a helyzetet megoldani. Mindössze arra kellene kötelezni a szálláshely-közvetítő oldalakat, hogy csak tisztességesen adózó szállásokat hirdethessenek meg. Ha ez megtörténne, tízezer lakásból háromezer biztosan visszatérne a hosszú távú lakáskiadásra. Ezzel mindenki jól járna, hiszen a rövid távú kiadásnál a hetven százalék adót fizet” – indokolt Schumicky. Azzal zárta a beszélgetést: sehol a világon nincs olyan, hogy szociológusok és bölcsészek döntsenek egy több milliárdos szektor sorsáról.