Minority SafePack: az Európai Bizottság cserbenhagyta az őshonos kisebbségeket

2021. január 14-én az Európai Bizottság (EB) úgy döntött, hogy semmibe veszi több mint egymillió európai polgár kérését, valamint az Európai Parlament (EP) állásfoglalását, és a Minority SafePack kezdeményezés alapján nem indít jogalkotást a nemzeti kisebbségek védelmében. Döntésével a Bizottság hátat fordított az őshonos kisebbségeknek, az aláíró polgároknak, a nagy többséggel támogató határozatot elfogadó EP, több támogató nemzeti kormánynak és régiónak – idézi a Magyar Nemzet cikke Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője, az Euró­pai Nemzetiségek Föderatív ­Uniójának (FUEN) elnöke péntek közleményét, amelyet a politikus a weboldalán tett közzé.

Az EB végül nem kezdeményez uniós szintű jogalkotást a Minority Safepack, az uniós szintű kisebbségvédelmi szabályozást sürgető európai polgári kezdeményezés alapján.

– Az EB azoknak a kérését utasította el, akik számára az európai nyelvi és kulturális hagyaték megőrzése nem jól hangzó szlogen, hanem a mindennapok kihívása. Az EB vállon veregető álláspontja nem elégséges, az aláíró 1.123.422 polgár konkrét intézkedéseket, cselekvést várt – írta közleményében Vincze, aki az EP-ben a polgári kezdeményezések jelentéstevője is. Utóbbival kapcsolatosan a politikus arra is rámutatott: az EB döntése hiteltelenné teszi az európai polgári kezdeményezés intézményét – az európai részvételi demokrácia egyetlen eszközét – azzal, hogy a jogalkotást már az ötödik sikeres kezdeményezés esetén utasítja el.

Pedig hatalmas a tábor az ügy mögött

A nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmét célzó aláírásgyűjtés során a szervezők Európa-szerte összesen 1,1 millió támogatói nyilatkozatot szereztek, majd 2020 februárjában bemutatkoztak terveikkel az uniós jogszabály-kezdeményezésért felelős EB előtt. A járványhelyzet nyomán az EP csak múlt decemberben tudott vitát rendezni a Minority SafePackről – ám így is jelzésértékű, hogy az EP az eddigi sikeres európai polgári kezdeményezések egyikét sem karolta fel támogató állásfoglalással. Ezúttal utóbbit nemcsak hogy megtette, de az EP-képviselők elsöprő többsége szavazott a kulturális és nyelvi sokszínűség megerősítése mellett.

A kisebbségvédelmi kezdeményezés mögé egyébként nemzeti parlamentek is beálltak, függetlenül az őket jellemző politikai többségtől.

A magyar Ország­gyűlés és a német Bundestag mellett például a holland alsóház, a Tweede Kamer is támogatta az ügyet.

Minden nyolcadik európai uniós állampolgár valamely nemzeti kisebbséghez tartozik,

a lisszaboni szerződés pedig – bár alapértékként beszél róluk – pontosan nem rendelkezik minimumkövetelményekről a jogaik védelmében. A Minority SafePack csapata összesen kilenc területen – az európai kisebbségi nyelvek védelme, több kohéziós forrás a nemzeti kisebbségek lakta régióknak – fogalmazott meg javaslatokat a brüsszeli testületnek, amelyben Věra Jourová liberális alelnök felel a polgári kezdeményezések rendszeréért.

Az EB szerint már sokat tettek a nemzeti kisebbségekért

Az EB hozzáállását a témához egyébként jól jelzi, hogy

a Minority SafePackre adott választ mindössze három nyelven tették közzé a testület weboldalán.

Ebben kifejezték, hogy noha a kisebbségi jogok védelme az Európai Unió (EU) egyik alapértéke, abban az EU-nak nincs kizárólagos jogalkotási hatásköre. Még 2013-ban az EB egyébként épp azzal utasította el a Minority SafePacket, hogy az alapvetően tagállami jogköröket érint. Utóbbira azonban az uniós Törvényszék mondott nemet egy 2017-es ítéletben, így menetelhetett tovább a projekt.

Brüsszel egy másik érve arra vonatkozott, hogy az emlegetett hatáskörök alapján lényegében már eleget tett a kisebbségvédelmi témában. Idézték többek között a romák védelmére vonatkozó új stratégiai kerettervet, az Erasmus+ program kisebbségi közösségekre vonatkozó ajánlásait, valamint a testület rasszizmus elleni cselekvési tervét.

Hidvéghi: Jourová döntése felháborító

A döntést Vera Jourova, az EB alelnökének előterjesztésére hozta a testület – hívta fel a figyelmet Hidvéghi Balázs fideszes európai parlamenti képviselő a közösségi oldalán.

A magyar politikus felháborítónak nevezte az EB döntését, amelyet annak ellenére hozott meg a testület, hogy 50 millió uniós polgár tartozik valamely nemzeti vagy nyelvi kisebbséghez, és hogy több mint 1 100 000 uniós polgár kérte e közösségek hatékonyabb védelmét Brüsszeltől, illetve hogy a szükséges mennyiségű aláírás az előírt 7 helyett 11 tagállamban gyűlt össze.

„Vera Jourova, mint felelős biztos, lesöpörte a kezdeményezést az asztalról. Csak emlékeztetőül: ő az, aki rendszeresen minden létező szexuális kisebbség és bevándorlócsoport jogairól litániákat zeng. Azonban ma Európa őshonos nemzeti kisebbségeit egy kézlegyintéssel elintézte” – írta Hidvéghi Balázs, aki arra is emlékeztetett, hogy a cseh politikus az, aki „rendszeresen minősíthetetlen stílusban oktatja ki a tagállamokat demokráciából”, de „aki ma megmutatta azt is, mit jelent számára az emberek véleménye”.