Sok jót nem várhatnak a határon túliak a baloldaltól

„Mi nem hat párt, hanem 15 millió magyar kormánya leszünk” – jelentette ki nagy pátosszal Jakab Péter, amikor január elején az ellenzéki összeborulást megpecsételendő aláírták A kormányzás alapelvei 2022 című dokumentumot a baloldali pártok vezetői. Az emelkedett pillanatban a Gyurcsány Ferenccel való összeállást nem is olyan régen még kategorikusan elutasító Jobbik-elnök, aki azóta miniszterelnöki ambí­cióit is nyilvánosságra hozta, úgy fogalmazott: „Mindenkit a nemzet részének tekintünk, és mindenkit képviselni fogunk, aki magyarnak vallja magát, legyen bármilyen a származása, legyen bármely párt szavazója vagy éljen bárhol a világon.”

Túl azon, hogy mennyire groteszk a tökéletes úriember Antall József szavait hallani a parlamentben krumpliszsákkal hadakozó Jakab Pétertől, az is elképesztő, miként hivatkozhat a rendszerváltás utáni első szabadon választott, mélyen antikommunista miniszterelnökre éppen akkor, amikor azzal a baloldallal köt szövetséget, amely mindig is a határon túli magyarok ellen politizált – hívja fel rá a figyelmet a Magyar Nemzet.

Cinikus uszítás

Mindenki emlékezhet rá, hogy Gyurcsány Ferenc 2004-ben milyen vehemenciával érvelt a kettős állampolgárság megadása ellen. Az akkor még szocialista színekben politizáló miniszterelnök és elvbarátai a nemzetrészeket egymás ellen uszítva részletesen ecsetelték, mennyi pénzt venne el az anyaország lakóitól, ha a külhoni magyarok is állampolgárok lehetnének. Gyurcsány Ferenc cinikusan úgy fogalmazott: „Amikor azonban elmondjuk, hogy a határon túli fiatalok jelentős része vagy a közel 800 ezer magyarigazolvánnyal rendelkező határon túli nemzettársunk valószínűnek tartja, hogy áttelepedik Magyarországra, itt venné igénybe az egészségügyi és szociális szolgáltatásokat, itt tartana igényt nyugdíjra, akkor nem riogatunk, hanem tájékoztatunk, és nem alaptalan dolgokat híresztelünk, hanem a tényeket soroljuk.”

Az is emlékezetes, amikor a Fidesz–KDNP-kormány 2010-ben kiköszörülte a csorbát, mindössze három baloldali politikus szavazott a kettős állampolgárság ellen a parlamentben. Közülük az egyik természetesen a jelenlegi Demokratikus Koalíció (DK) elnöke volt (érdekesség, hogy Szabó Tímeának is csak egy tartózkodásra futotta az erejéből, pedig az akkor még az LMP színeiben politizáló képviselő pártja igennel voksolt).

A DK a 2018-as kampány során sem rejtette véka alá, hogy elvennék a határon túliak szavazati jogát. „A DK adottságnak tekinti a honosítást, tiszteletben tartja a megszerzett kettős állampolgárságot, de meg kívánja változtatni a választójogi törvényt. A választójog a jelenlegi vagy korábbi huzamos Magyarországon tartózkodáshoz kapcsolódjon” – írták programjukban.

Csak liberális legyen

A most a hatalom megszerzése érdekében egymással lepaktáló baloldali pártok közül a Momentum viszont egészen más álláspontot képviselt a legutóbbi országgyűlési választások idején. A magyar politika színterén lábát megvetni szándékozó, a parlamentbe bejutni igyekvő alakulat azt ígérte, még egyéni jelöltekre is engednék szavazni a határon túliakat. Programjukban a következő szerepelt: „A külhoni magyarok számára külön választókörzeteket hozunk létre, így a listás szavazat mellett egyéni szavazathoz juttatjuk a határon túli magyarokat.” Vagy a DK, vagy Fekete-Győr András pártja tehát kénytelen lesz feladni álláspontját a kérdésben egy esetleges baloldali kormányalakítás esetén.

Nem nehéz kitalálni, hogy a legutóbb a romániai önkormányzati választásokon a magyar pártokkal szemben a román liberálisokat támogató Momentum fog engedni.

A Jobbik igazi arca

Az ellenzéki összefogásban két párt van, amelyikről korábban úgy tűnhetett, kiáll a határon túli magyarokért: a Jobbik és a Schiffer András vezetése alatt egykor szebb napokat látott LMP. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a két, végletekig legyengült alakulat, amely önerőből talán már nem is lenne képes a parlamentbe jutni, nem fogja tudni érdemben befolyásolni a baloldali koalíció politikáját sem a határon túliak ügyé­ben, sem más kérdésekben.

A Jobbik ráadásul mára látványosan feladta korábbi elveit.

A 2018-as programjukban még az állt: „A balliberális kormányzás maradandó károkat okozott a nemzeti összetartozás tekintetében.” Mára viszont nemcsak hogy összebútoroztak velük, hanem Jakab Péter tavaly már felvetette, akár el is vehetnék a határon túliak szavazati jogát, amikor erősen Gyurcsány Ferenc pártja 2018-as programjának megfogalmazására hajazó módon úgy nyilatkozott: „Az, hogy akik nem itt adóznak, hogyan szóljanak bele az itteni politikába, szavazat szintjén, netán szószóló útján – ez legitim vita lehet.” Ezután pedig határozott álláspontnak nemigen nevezhető véleményét is hozzátette: „Azért vagyunk politikusok, hogy lefolytassuk a szükséges vitákat, és olyan eredményre jussunk, amely mindenki számára elfogadható.”

A Jobbik tehát végképp beteljesíteni látszik Csurka István szavait, aki annak idején megjósolta róluk, hogy a megbízást teljesítve a nemzeti erők ellen fordulnak majd.

Borítókép: Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke