Megkezdődött a Biden-Putyin csúcstalálkozó Genfben

Putyin végül elállt attól az eredeti tervtől, hogy a svájci államfő hivatalosan köszöntse őt a genfi repülőtéren, és helyette a landolás után azonnal a csúcstalálkozónak helyt adó villába indult a Genfi-tó partjára.

A tárgyalások várhatóan kora estig tartanak. Szűkkörű megbeszélés lesz először a két elnök és a két külügyminiszter részvételével. Ezután a két küldöttség bővített létszámban ül majd tárgyalóasztalhoz két, mintegy kétórás fordulóban.

A felek előre jelezték, hogy a csúcstalálkozó eredményeként nem számítanak komolyabb áttörésre a kétoldalú kapcsolatokban,

és valószínűleg lesznek nézeteltérések, de azt remélik, hogy a tárgyalások stabilabb és kiszámíthatóbb viszonyhoz vezetnek a két ország között.

A találkozónak helyt adó festői Villa La Grange-ba először az orosz delegáció, majd valamivel később Biden küldöttsége érkezett meg. A tárgyaló feleket Guy Parmelin svájci államfő fogadta.

A csúcsot fokozott járványvédelmi óvintézkedések mellett tartják meg, a küldöttségek tagjai számára kötelező a PCR-szűrés. A tárgyalásokat követően

a két elnök a hagyományoktól eltérően nem közösen, hanem külön tart majd sajtóértekezletet.

Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója újságíróknak kedden Moszkvában azt mondta, hogy az orosz-amerikai kapcsolatok állapota csaknem kritikus, a két elnök szerdai találkozójának elő kellene mozdítania a megértést köztük néhány kérdésben.

Moszkva felfigyelt arra, hogy Biden lehetségesnek tartja Ukrajna belépését a NATO-ba

– Ami Ukrajnát illeti, hallottuk, hogy Joe Biden hipotetikusan elképzelhetőnek tartja Ukrajna belépését a NATO-ba – mondta Peszkov a Pervij Kanal tévének adott interjúban. Peszkov szerint ez új elem, korábban Washingtonban ezt így nem mondták.

– Mi Moszkvában természetesen felfigyeltünk erre – mondta. A szóvivő biztos abban, hogy szükség esetén Vlagyimir Putyin orosz elnök pontosan meghatározza Moszkva ezzel kapcsolatos álláspontját.

– Putyin mindig pontos, ha arról van szó, hogy vörös vonalakat kell kijelölni az Oroszországi Föderáció szempontjából, különösen egy olyan nehéz megbeszélésen, mint amilyen a mai lesz – mondta Peszkov.

A szóvivő megismételte azt a moszkvai álláspontot, hogy az amerikai-orosz kapcsolatokban „el kell takarítani a romokat”.

Hangsúlyozta, hogy a két ország közötti párbeszéd az amerikai fél miatt szakadt meg, Vlagyimir Putyin és az orosz fél sosem volt a párbeszéd megszüntetésének a híve.

– Sok kérdést át kell beszélni, hogy újraindíthatók legyenek a munkafolyamatok (...), hogy tisztázzuk, mennyire súlyosak az ellentétek – tette hozzá.

Diplomáciai tulajdon

A genfi tárgyalásokon Peszkov szerint nem kerülhető meg a diplomáciai tulajdon kérdése. Arra utalt, hogy az Egyesült Államok 2017. szeptember 2-án bezáratta a San Franciscó-i orosz főkonzulátust, valamint a washingtoni kereskedelmi képviseletet és annak New York-i kirendeltségét. Az első két ingatlan diplomáciai mentességet élvező orosz tulajdon, a harmadik bérlemény. A történteket Moszkva nyíltan ellenséges lépésként értékelte, és követelte a vagyontárgyak visszaszolgáltatását. Fél évre rá, 2018. március 26-án Washington bezáratta a seattle-i orosz főkonzulátust (bérlemény) és a főkonzul rezidenciáját (orosz tulajdon) is.

Borítókép: Vlagyimir Putyin (balra) orosz és Joe Biden amerikai elnök köszönti egymást a Genfi-tó partján található La Grange-villában rendezett csúcstalálkozójuk előtt