Áder János: komoly döntések várnak a következő generációra

Áder János kiemelte:

Magyarország célul tűzte ki, hogy 2050-re eléri a klímasemlegességet, ehhez csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását, és növelni az erdőterületeket, az elnyelőket.

Mint mondta, 1990 óta 32 százalékkal csökkent a hazai szén-dioxid-kibocsátás, ugyanakkor évente még mindig 64-65 millió tonna szén-dioxid kerül a légkörbe, és a hazai erdők ennek 10 százalékát sem tudják semlegesíteni.

A megoldásokról szólva Áder János egyebek mellett felhívta a figyelmet arra, hogy

az elmúlt öt évben minden esztendőben csaknem megduplázódott a naperőművi kapacitás Magyarországon.

Különösen kedvezőnek nevezte, hogy idén júniusban és júliusban a naperőművek által megtermelt áram mennyisége nagyobb volt, mint amit a még működő szenes erőmű, a Mátrai Erőmű megtermelt.

A paksi atomerőmű két új blokkjával és a következő nyolc évben létrejövő naperőművi kapacitásokkal 2030-ra a Magyarországon megtermelt áram 90 százaléka szén-dioxidmentes lesz

– jelezte a köztársasági elnök.

A klímaváltozásról tartott előadásában Áder János felidézte, az ENSZ tudományos tanácsadó testületének jelentése szerint, ha az emberiség nem változtat, a klímaváltozás egyre extrémebb jelenségekkel jár majd a bolygó minden részén.

Példaként említette a Csehországban nyáron pusztító tornádót, valamint a Németországban és Belgiumban pusztító árvizet. Kiemelte, hogy ilyen szélsőséges időjárási jelenségek korábban még soha nem fordultak elő ezekben a Magyarországhoz közeli országokban. Afrikában és Madagaszkáron ugyanakkor olyan nagy volt a szárazság, aszály, hogy 30 ezer ember került az éhhalál szélére – tette hozzá.

Az államfő kifejtette:

ha nő az üvegházhatású gázok mennyisége, akkor egyre több energia verődik vissza, és egyre melegebb lesz a földfelszín, valamint a tengerek hőmérséklete.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a mérések kezdete óta az idei július volt a legmelegebb hónap a Földön.

Áder János jelezte azt is, hogy a homo sapiens megjelenése óta soha nem volt ilyen szén-dioxid koncentráció a légkörben, és soha ilyen gyorsan ez a koncentráció nem emelkedett.

Mint mondta,

tudósok szerint az ipari forradalom idejéhez képest 2 fokos lehet az a földfelszíni melegedés, amikor már visszafordíthatatlanná válnak a változások.

„Már közel járunk 1,5 fokhoz” – mutatott rá.

Az emberi tevékenység, az energiafelhasználás következtében nő az üvegházhatású gázok kibocsátása, az „elnyelőket”, az erdőket és az óceánokat viszont az emberiség csökkenti, tönkreteszi – fogalmazott a köztársasági elnök. Megfogalmazása szerint versenyt futunk az idővel.

Hozzátette ugyanakkor, hogy az első világháború óta Magyarországon az erdőterületek nagysága megduplázódott.

Klímavédelmi tanóráján Áder János szólt arról is, hogy Magyarország gazdag termálvízben, a földhő hasznosításában komoly lehetőségek vannak.

Az államfő kitért az elektromobilitás jelentőségére, ismertetve, hogy a tervek szerint 2030-ra a 10 ezer lakosnál nagyobb hazai településeken a városi tömegközlekedésben kiváltják a benzin- és dízelhajtású buszokat az elektromos hajtású járművek.

A köztársasági elnök kiemelte az épületek energiahatékonysága javításának fontosságát. Mint mondta, Magyarországon régi és korszerűtlen épületekben él az emberek jelentős része, ezeknek a házaknak a fűtéséhez, illetve nyáron a hűtéséhez jelentős mennyiségű energia szükséges. Az energiamegtakarítás érdekében például a homlokzatok szigetelésére és a nyílászárók cseréjére kedvezményes hitelek állnak rendelkezésre – jelezte.

Magyarország sokat tesz azért, hogy a 2050. évi klímasemlegességi cél eléréséhez szükséges feladatok ne maradjanak az utolsó percre

– emelte ki.

Interaktív előadásában a köztársasági elnök felhívta a diákok figyelmet arra is: ha télen egy fokkal csökkentik a lakás hőmérsékletét, akár 7 százalékkal is csökkenthető a fogyasztás.

„Az a legolcsóbb energia, amit meg sem termelünk, az a legkörnyezetbarátabb energia, amit nem használunk fel”

– fogalmazott Áder János.

Borítókép: Áder János köztársasági elnök előadást tart a klímaváltozásról a budakeszi Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium diákjainak 2021. október 4-én