Megvalósíthatatlan célkitűzések

2022.01.30. 21:22

Járhatatlan a baloldal zöldútja

Elbukjuk a klímavédelmi célokat, ha kihagyjuk az atomenergiát a karbonmentes áramtermelők fejlesztésének köréből. Ennek ellenére a baloldal azzal kampányol, hogy az évtized végére száz százalékban megújuló alapú ellátás jöhet létre, csakhogy erre nem adottak a technológiai feltételek – véli Hárfás Zsolt atomenergetikai mérnök.

Nem működik úgy a zöldátállás, ahogyan azt a baloldal hirdeti – erről Hárfás Zsolt atomenergetikai mérnök beszélt a napokban a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Elsőként a baloldal megvalósíthatatlan klímavédelmi célkitűzéseinek valóságtól elrugaszkodottságát ecsetelte a szakértő.

– Az atomerőművek ellenzői azt hangoztatják, hogy atomenergiára nincsen szükség, hiszen a megújuló energiaforrásokkal mindent meg lehet oldani. Ezzel szemben az az igazság, hogy a tavalyi év végén például az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága publikált egy olyan jelentést, ami az egyes villamosenergia-termelési módoknak a teljes életciklusra vonatkoztatott szén-dioxid-kibocsátását vizsgálta. Ez a jelentés megállapította, hogy

az atomerőművek még a nap- és szélerőműveknél is sokkal zöldebbek,

tehát hogyha a világ, az Európai Unió is komolyan gondolja a klímavédelmi célok teljesítését, akkor teljesen egyértelmű, hogy az atomenergiára és a megújuló energiaforrásokra egyaránt szükség van – jelentette ki Hárfás Zsolt, hozzátéve, hogy ha nem fejlesztjük ezeket az áramtermelési módokat a fosszilis részarány radikális csökkentése mellett, akkor a klímavédelmi célokat egész egyszerűen elbukjuk.

Erre jó példa Németország esete is, ahol politikai alapon vonják ki a termelésből az atomerőműveket, miközben folyamatosan növelik a nap- és szélerőművi kapacitásokat. Azonban ott is növekedett tavaly a villamos energia iránti igény, miközben a megújulók nem tudtak elegendő villamos energiát termelni. Emiatt pedig

a szén-dioxid-kibocsátás – a magas fosszilis részarány miatt – mintegy 33 millió tonnával növekedett, miközben Németország klímabajnoknak mutatja magát.

– Ez azt is jelenti, hogy 2021-ben még a 2020-ra meghatározott negyvenszázalékos kibocsátáscsökkentési célt sem tudták elérni. Ezzel szemben pedig azt láthatjuk, hogy Magyarországon felelős klíma- és energiapolitikai döntések születnek: 2030-ig megépül a Paks II atomerőmű, közben jelentős naperőművi fejlesztésekre is sor kerül. Ennek az lesz az eredménye, hogy

2030-ra a hazai villamosenergia-termelés kilencven százaléka klímabarát lesz, vagyis klímavédelmi szempontból egyaránt szükség van az atomerőművekre és a megújuló energiaforrásokra is.

Tehát, aki azt mondja, hogy kizárólag megújulókkal minden célt el lehet érni, az valótlanságot állít, és csak önös politikai érdekekből fogalmazza meg a mondatait – szögezte le a szakértő. Mint kifejtette, ez a szólam azért is hamis, mert ilyen iránnyal nem lehet garantálni az ellátásbiztonságot, hiszen az emberek és az ipar akkor is szeret villamos energiát fogyasztani, amikor éppen nem süt a nap és/vagy nem fúj eléggé a szél.

Szerinte az ellenzéki politikusoknak és a támogatóiknak tudomásul kellene venniük, hogy a hazánk jövőjét alapvetően befolyásoló klíma- és energiapolitikai döntések meghozatala döntően szakmai kérdés, amelyeknél egyáltalán nincs helye a politikai hangulatkeltésnek. Az energetika a makacs tényekről és tudományos megállapításokról szól. Azok a nyilatkozatok, amelyek arról szólnak, hogy Magyarországon azért nem kell például Paks II-t megépíteni, mert 2030-ra száz százalékban megújulókra lehet alapozni az ország ellátását, egyszerűen valótlanságot állítanak Hárfás Zsolt meglátása szerint.

– Azt is tudjuk, hogy a baloldal a rezsicsökkentés eredményét is támadja, miközben már most is számos kormány kívánja lemásolni a magyar példát azért, hogy az embereken, fogyasztókon segíthessen. A magyar kormánynak ez is egy előremutató lépése volt annak idején, hiszen így lehet az embereket megvédeni a piaci áraktól. Az ellenzék ezzel szembemegy. Nagyon sok olyan nyilatkozatot hallhatunk, hogy ők piaci árat akarnak bevezetni – idézte fel végül Hárfás Zsolt.

Borítókép: a németországi Datteln szénerőmű erejére is nagyobb szükség van, mióta kiiktatják a nukleáris kapacitásokat (MTI/EPA/Friedemann Vogel)

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában