Uniós vezetők: Oroszország megsértette a nemzetközi jogot

A Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság elismerése a nemzetközi jog égbekiáltó mértékű megsértése – erről az EU csúcsintézményeinek vezetői tettek közzé bejegyzést a Twitteren, miután hétfő este Vlagyimir Putyin orosz elnök kimondta a kelet-ukrajnai szeparatista köztársaságok szuverenitását. Az uniós vezetők –  Ursula von der Leyen bizottsági és Charles Michel tanácsi elnökök, valamint Josep Borrel uniós kül-és biztoságpolitikai főképviselő – szerint a szeparatista területek elismerése a nemzetközi jog megsértése mellett egyúttal Ukrajna területi integritásának sérelmét és a minszki megállapodásoknak a felrúgását jelenti. Mint azt írták,

az EU és a partnerei egységben, határozottan és eltökélt módon fognak reagálni szolidaritásul Ukrajnával.

Josep Borrell, az uniós diplomácia vezetője hétfő esti sajtótájékoztatóján elmondta: kész szavazásra bocsátani az unió oroszokkal szemben előkészített szankciós csomagját, amennyiben Putyin elnök megteszi a bejelentést. (Borrell sajtótájékoztatója időben az orosz elnök nyilatkozata előtt zajlott - a szerk.)

A román elnök elítélte a donyecki és luhanszki szakadár területek Oroszország általi elismerését

Románia határozottan elítéli és a nemzetközi jog súlyos megsértésének tartja a donyecki és luhanszki területek egyoldalúan kinyilvánított függetlenségének Oroszország általi elismerését - szögezte le Klaus Iohannis román államfő az elnöki hivatal honlapján hétfőn este közzétett állásfoglalásában.

"Oroszország ezzel a döntéssel megsértette Ukrajna területi épségét és szuverenitását, valamint a minszki megállapodásban vállalt kötelezettségeit. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként Oroszország azt a világbékét és biztonságot veszélyezteti, amelyet éppen a Biztonsági Tanács garantál, tudatosan megsértve az ENSZ alapokmánya és a helsinki egyezmény által szentesített nemzetközi jog alapelveit" - olvasható a román elnök állásfoglalásában.

Iohannis szerint a nemzetközi közösségnek haladéktalanul határozott és félreérthetetlen módon meg kell büntetnie Oroszország "felelőtlen döntését". Románia továbbra is kiáll Ukrajna területi épsége és szuverenitása mellett, a megfelelő válaszlépésekről pedig nemzetközi partnereivel és szövetségeseivel egyeztetve dönt.

Morawiecki haladéktalan szankciókat szorgalmaz Moszkvával szemben

Az Európai Tanács sürgős összehívását és Moszkvával szembeni szankciók haladéktalan meghirdetését szorgalmazta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő hétfő este, reagálva arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök  elismerte a délkelet-ukrajnai szakadár területek függetlenségét.

Morawiecki a Facebook közösségi fiókján Putyinnak az "önjelölt +köztársaságok+ elismeréséről" szóló döntését a párbeszéd "végleges elutasításának", a nemzetközi jog "kirívó megsértésének", Ukrajnával szembeni agresszív cselekedetnek nevezte.

Erre egyértelmű választ kell adni haladéktalan szankciók formájában - írta a lengyel kormányfő, hozzáfűzve: Putyin "csak ezt a nyelvet értheti meg".

Az orosz-ukrán feszültség legújabb fejleményei kapcsán Morawiecki az Európai Tanács sürgős összehívására szólított fel.

A lengyel kormány kibervédelmi megbízottja, Janusz Cieszynski a Twitteren közölte: Morawiecki  az ukrajnai helyzet miatt már hétfőtől harmadfokúra emelte a kibervédelmi riasztást, az intézkedés március 4-ig lesz érvényben.

Lengyelországban négyfokú a kibertérben fenyegető terrorveszélyre figyelmeztető skála, az orosz-ukrán feszültség miatt február közepétől már érvényben volt a legalacsonyabb, elsőfokú riasztás.

A három balti állam azonnali uniós szankciók kivetését követelte Oroszországgal szemben

Észtország, Lettország és Litvánia azonnali uniós szankciók kivetését követelte hétfőn este Oroszországgal szemben, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök elismerte a délkelet-ukrajnai szakadár "Donyecki Népköztársaság" és "Luhanszki Népköztársaság" szuverenitását. Elítélte a döntést az osztrák kancellár és a svéd külügyminiszter is.

Az Európai Uniónak haladéktalanul szankciókat kell kivetnie Oroszország ellen - közölte Edgars Rinkevics lett külügyminiszter a Twitter-oldalán.

"Az úgynevezett donyecki és luhanszki népköztársaságok elismerése Oroszország által a nemzetközi jog és Ukrajna területi épségének arcátlan semmibevétele. Lettország elítéli ezt az agressziós cselekedetet és határozott nemzetközi választ sürget. Az EU-nak haladéktalanul szankciókat kell kivetnie" - írta Rinkevics.

A lett külügyi tárca szóvivője időközben bejelentette, hogy a balti állam kedden Javelin típusú hordozható páncéltörő rakétarendszereket küld Ukrajnába.

Rinkevics Lettország elnökével és miniszterelnökével közös nyilatkozatban szólította fel a nemzetközi közösséget, "a lehető legszigorúbb intézkedések megtételére Oroszország agressziójának megfékezése és Ukrajna támogatása végett".

Az észt államfő külön nyilatkozatban kérte az EU-t szankciók bevezetésére "a nemzetközi jog súlyos és igazolhatatlan lábbal tiprása miatt".

Gitanas Nauseda litván elnök szerint Luhanszk és Donyeck elismerése a nemzetközi jog tűrhetetlen megsértésének minősül, egyben pedig a minszki megállapodások egyoldalú felrúgását jelenti.

"Biztos vagyok abban, hogy büntetőintézkedésekkel kell válaszolni a helyzet ilyetén elmérgesedésére" - ezt Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter hangsúlyozta.

A három balti állam, Észtország, Lettország és Litvánia már január 21-én jelezte, hogy páncéltörő és légvédelmi rakétákkal fogják ellátni Ukrajnát. Litvánia Stinger hordozható légvédelmi rakétákat szállított február 13-án, Észtország pedig Javelin páncéltörő rakétákat.

Ann Linde svéd külügyminiszter mikroblogján szintén határozottan elítélte Putyin döntését a szakadár ukrajnai területek függetlenségének elismeréséről. A lépést a nemzetközi jog és a kelet-ukrajnai válság rendezését szolgáló minszki megállapodások megsértésének nevezte.

Karl Nehammer osztrák kancellár szintén azt mondta, hogy Putyin döntése a minszki megállapodások megsértését jelenti és a kelet-ukrajnai válság rendezését szolgáló diplomáciai erőfeszítések mért csapásként értelmezhető.

Aleksandar Vucic szerb elnök a belgrádi Pink Televíziónak nyilatkozva arról beszélt, hogy Putyin döntése teljességgel megváltoztatja a világrendet.

"Ez a döntés teljességgel felborítja a globális biztonsági rendszert, és a biztonság politikai rendet is. Ez a helyzet fogja feltehetőleg a legkomolyabb kihívást jelenteni számunkra az elkövetkező 10-20 évben. Változik a világrend" - hangsúlyozta a szerb államfő.

NATO: a két szakadár ukrán régió orosz elismerése erodálja a konfliktus megoldására irányuló erőfeszítéseket

A "Donyecki Népköztársaság" és a "Luhanszki Népköztársaság" elismerése aláássa Ukrajna önállóságát és területi egységét, erodálja a kelet-ukrajnai konfliktus megoldására irányuló erőfeszítéseket, és megsérti a minszki megállapodásokat, amelyeknek Oroszország is részes fele; Donyeck és Luhanszk Ukrajna része - jelentette ki Jens Stoltenberg a NATO főtitkára hétfői közleményében.

"Elítélem Oroszország azon döntését, hogy elismeri az önjelölt "Donyecki Népköztársaság" és "Luhanszki Népköztársaság függetlenségét" - fogalmazott Stoltenberg.

Emlékeztetett: 2015-ben az ENSZ Biztonsági Tanácsa - amelynek tagja Oroszország is - megerősítette, hogy teljes mértékben tiszteletben tartja Ukrajna önállóságát, függetlenségét és területi egységét. Kijelentette: Moszkva továbbra is szítja a kelet-ukrajnai konfliktust azzal, hogy pénzügyi és katonai támogatást nyújt a szakadároknak. Megpróbál ürügyet teremteni arra is, hogy ismét megtámadja Ukrajnát.

A főtitkár hangsúlyozta: a NATO támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását a nemzetközileg elismert határain belül. A szövetségesek a lehető leghatározottabban sürgetik Oroszországot, hogy válassza a diplomácia útjait, és haladéktalanul hagyjon fel a csapatösszevonással Ukrajna területén és környékén, továbbá vonja ki haderejét Ukrajnából a nemzetközi kötelezettségvállalásainak megfelelően - tette hozzá Stoltenberg.

Biden elnöki rendeletben tiltja meg gazdasági tevékenység folytatását a szakadár régiókkal

Joe Biden amerikai elnök rendeletben tiltja meg, hogy bármely amerikai állampolgár "új kereskedelmi tevékenységet kezdeményezzen, vagy befektessen" a délkelet-ukrajnai szakadár régiókban, amelyek szuverenitásának elismerését hétfő este jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök - jelentette be közleményében Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője.

Psaki azt írta: a rendelet "felhatalmazást ad arra is, hogy szankciókat vezessenek be bármely olyan személlyel szemben, aki úgy dönt, hogy Ukrajna e területein tevékenykedik". Az Egyesült Államok számított erre a lépésre Oroszország részéről és "kész azonnal reagálni" - tette hozzá a szóvivő.

Psaki felhívta a figyelmet, hogy a mostani szankciók elkülönülnek azoktól "a gyors és súlyos gazdasági intézkedésektől", amelyeket Amerika "a szövetségesekkel és partnereivel egyeztetve" arra az esetre készített elő, ha Oroszország megtámadná Ukrajnát. A szóvivő hozzátette, hogy továbbra is folyamatosan konzultálnak a szövetségeseikkel és partnereikkel a "következő lépésekről" és az ukrán határ mentén zajló eszkalációról.

A közlemény szerint a Biden vezette kabinet hamarosan további intézkedéseket is bejelent, amiért "Oroszország kirívóan megsértette nemzetközi kötelezettségvállalásait".

A Fehér Ház azt is közölte, hogy Biden telefonon egyeztetett Emmanuel Macron francia államfővel, valamint Olaf Scholz német kancellárral. Az amerikai elnök Vlagyimir Putyin bejelentése után szintén telefonon tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is.

Johnson: Oroszország megsérti a nemzetközi jogot a donyecki és luhanszki szakadár területek elismerésével

Oroszország megsérti a nemzetközi jogot a donyecki és luhanszki szakadár területek elismerésével - jelentette ki hétfőn Boris Johnson brit miniszterelnök. Liz Truss brit külügyminiszter közölte, hogy London kedden újabb szankciókat jelent be Moszkvával szemben.

Johnson és Truss nyilatkozatainak előzményeként Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfő este bejelentette, hogy Moszkva azonnali hatállyal elismeri a délkelet-ukrajnai szakadár "Donyecki Népköztársaság" és "Luhanszki Népköztársaság" szuverenitását.

A brit kormányfő, akit a koronavírus-járvány kezelésének új stratégiáját vázoló sajtótájékoztatója közben ért Putyin bejelentésének híre, a sajtóértekezlet témájától eltérve közölte: a két szakadár térség orosz elismerése a nemzetközi jog megsértése mellett Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának "égbekiáltó megsértését is jelenti".

Boris Johnson szerint Putyin lépése a kelet-ukrajnai válság rendezését szolgáló minszki megállapodások, az egész minszki folyamat semmissé tételével ér fel, és "nagyon rossz előjel, nagyon sötét jelzés".

Liz Truss brit külügyminiszter a Twitteren közzétett hétfő esti nyilatkozatában szintén annak a véleményének adott hangot, hogy a szakadár ukrán térségek elismerésével Oroszország felháborító módon figyelmen kívül hagyja a minszki megállapodásokból eredő saját kötelezettségeit is.

Truss szerint az orosz elnök lépése újabb támadás Ukrajna szuverenitása és területi integritása ellen, egyben az ENSZ alapokmányának megsértését és a minszki folyamat végét jelenti.

A brit külügyminiszter szerint mindez azt is jelzi, hogy Oroszország a párbeszéd helyett a konfrontációt választotta.

Liz Truss közölte: nem maradhat büntetlenül, hogy Oroszország megsérti saját nemzetközi kötelezettségeit, és a brit kormány válaszul már kedden újabb szankciókat jelent be Moszkvával szemben.

A francia elnök "célzott uniós szankciókat" szorgalmaz Moszkvával szemben

 Emmanuel Macron francia államfő elítélte hétfőn Vlagyimir Putyin orosz elnök döntését a délkelet-ukrajnai szakadár területek függetlenségének elismeréséről és "célzott európai szankciókat" szorgalmazott Moszkvával szemben.    

A francia elnöki hivatal közleménye szerint a francia elnök az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását is kérte, amiért Oroszország "egyoldalúan megsértette a nemzetközi kötelezettségvállalásait és Ukrajna szuverenitását".

Az Elysée-palota azt közölte, hogy Emmanuel Macron az este folyamán egyeztetett Joe Biden amerikai elnökkel és Olaf Scholz német kancellárral, miután összehívta a nemzeti biztonsági és védelmi tanács ülését.

Párizs szerint az ukrajnai válság "új dimenzióba" lépett azzal, hogy Vlagyimir Putyin elismerte az ukrajnai szakadár területeket.

Az Elysée-palota korábban azt is jelezte: amikor kiderült, hogy Moszkva elismerni készül az ukrajnai szakadár területeket, a köztársasági elnök ismét egyeztetett telefonon Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, valamint két alkalommal Olaf Scholz német kancellárral és az uniós vezetők közül Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével és Ursula Von der Leyennel, az Európai Bizottság vezetőjével.

Guterres: Donyeck és Luhanszk elismerése az ENSZ Alapokmányát sérti

 A donyecki és luhanszki "népköztársaságok" orosz elismerése António Guterres ENSZ-főtitkár értékelése szerint sérti a világszervezet alapokmányát - közölte hétfőn este Stéphane Dujarric ENSZ-szóvivő.

"Az ENSZ a vonatkozó közgyűlési határozatokkal összhangban, továbbra is teljes mértékben támogatja Ukrajna szuverenitását, függetlenségét és területi épségét a nemzetközileg elismert határai között" - emelte ki Dujarric a világszervezet állásfoglalásában.

Guterres szerint Oroszország e lépésével megsértette Ukrajna területi épségét és szuverenitását. Az ENSZ főtitkára egyben komoly aggodalmát fejezte ki, és a konfliktus békés rendezésére szólította fel a feleket.

Az ENSZ-főtitkár az ukrajnai helyzet súlyosbodása miatt lemondta a Kongói Demokratikus Köztársaságba tervezett keddi útját.

Dujarric egyébként a nap folyamán már szólt arról, hogy Guterres felszólított "minden érintettet, hogy tartózkodjék minden olyan egyoldalú döntéstől, amely sértheti Ukrajna területi épségét". Mint mondta, az ENSZ főtitkárát különösen a tűzszünet megsértéseivel kapcsolatos, valamint a polgári áldozatokról érkező értesülések aggasztják.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök videóüzenetet intéz a nemzethez, miután aláírta a két önhatalmúlag kikiáltott délkelet-ukrajnai szakadár terület - a "Luhanszki Népköztársaság" és a "Donyecki Népköztársaság" - függetlenségének elismeréséről szóló dokumentumot a moszkvai Kremlben 2022. február 21-én.