2022.07.05. 12:58
Adjunk-e gázt másik országnak, ha baj van? (videó)
Hortay Olivér szerint a közös szabályokkal a felelőtlen szankciós politika árát a felelősen gazdálkodók fizethetnék meg.
Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke kötelező érvényű szolidaritási mechanizmusok bevezetését sürgeti az energiapolitikában. A gáz központi elosztásával azonban több probléma is van.
– Adjunk-e gázt másik országnak, ha baj van? És ha a segítségnyújtás ára, hogy a saját fogyasztóink ellátását is veszélyeztetjük? Vajon fordított helyzetben mire számíthatunk másoktól? – tette fel a kérdést közösségi oldalán Hortay Olivér. A Századvég energetikai üzletágának vezetője jelezte: a következő hónapok várhatóan próbára teszik majd a nemzetközi energetikai együttműködéseket, amelyek azonban már most is recsegnek-ropognak.
– Egyre kevesebb energia érkezik Európába, és ha a tendencia folytatódik, több országban már ősztől veszélybe kerülhet az ellátás. A meglévő szolidaritási szabályokat rövid távú technikai meghibásodások, és nem hosszú távú geopolitikai problémák kezelésére találták ki. Így az érintettek olyan új megállapodásokat sürgetnek, amelyek biztosítékot nyújthatnak számukra – magyarázta a szakértő.
– Németország és Brüsszel központi, egységes szabályozást szorgalmaz, amelyekkel azonban több gond is akad. Először is a közös szabályok kialakítása és módosítása nehézkes. Erre talán a legszemléletesebben a koronavírus-járvány mutatott rá, amikor a tagállamok gyakran hónapokkal előbb reagáltak, mint az Európai Unió. Másodszor a tapasztalatok azt mutatják, hogy ha tényleg baj van, akkor az országok a saját érdekeiket még akkor is a közösség érdekei elé helyezik, ha ezzel szabályokat sértenek meg – emlékeztetett Hortay Olivér.
A Századvég üzletágvezetője felhívta a figyelmet arra, hogy öt éve januárban a különösen nagy hideg az összeomlás szélére sodorta az európai villamosenergia-rendszert, és több ország – a közösségi szabályozással ellentétes – exportkorlátozást vezetett be, hogy megvédje a saját fogyasztóit.
– Végül, az elmúlt hónapok szankciós politikájának fényében a közös szabályozás méltánytalan helyzetekhez vezethetne. Több ország maga korlátozta orosz energiabeszerzéseit, amivel megemelte a piaci árakat, és így költséget okozott azoknak, akik a korlátozás helyett tartalékot képeztek, és akik így képessé váltak kisegíteni másokat – mondta.
Hortay Olivér hangsúlyozta: a közös szabályokkal tehát a felelőtlen szankciós politika árát a felelősen gazdálkodók fizethetnék meg.
– A túlzó központosítás ellenpontjaként várhatóan egyre több különutas megoldás születik majd, Nagy-Britannia például a vészhelyzeti tervében az elsők között állítaná le az európai gázszállításokat, azaz már akkor levágná magát a kontinensről, amikor a problémák még csak körvonalazódni kezdenek. A tendencia nemcsak azért aggasztó, mert a következő hónapokban nagyobb szükség lenne az együttműködésre, mint valaha, hanem mert a keretek kialakítása nem volna megoldhatatlan feladat. Csupán arra lenne szükség, hogy az országok ésszerűen, mások érdekeinek és korábbi törekvéseinek tiszteletben tartása mellett alakítsák ki saját álláspontjukat –tette hozzá végül.
Borítókép: illusztráció (MTI/Koszticsák Szilárd)