Orbán Viktor: a veszélyek korába léptünk (videó)

Orbán Viktor miniszterelnök 2022. július 23-án, szombaton ismét beszédet mondott Tusnádfürdőn, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban, azaz a Tusványoson. A miniszterelnök idén "Tusványos 31 – Van, ami örök!" címmel tartotta meg előadását; asztaltársa újfent Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, a moderátor pedig az elmúlt években megszokott módon Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke volt.

A miniszterelnök beszédét itt nézheti meg:

A Mandiner tudósítása szerint pár perc késéssel, 9:36-kor elindult a beszélgetés. 

Németh Zsolt köszöntötte a hallgatóságot s gratulált mindenkinek a sikeres korai ébredéshez, „főleg azoknak, akik péntek este sokáig buliztak.” "Van, ami örök" - ezzel a mottóval szervezték meg a harmincegyedik találkozót, amelyről Németh elmondta, hogy azért választották ezt, mert az örökkévalóság észben tartásával kell végrehajtani minden politikai tettet.

Németh Zsolt a köszöntések után átadta a mikrofont Tőkés Lászlónak, aki egy rövid előadást tartott a nándorfehérvári diadal fontosságáról, a déli harangszóról valamint Petőfi Sándorról. Az előadás során Tőkés megemlítette azt, hogy Claus Johannis államfő azzal vádolta meg szociáldemokrata versenytársait, hogy széleskörű autonómiát akarnak biztosítani Székelyföldnek, s oda akarják adni Erdélyt a magyaroknak. Mikor megkérdezte a miniszterelnököt, hogy ő mit szól hozzá, Orbán csak így szólt:

Hazámat szolgálom!

Tőkés László püspök beszéde után Németh Zsolt átadta a szót Orbán Viktor miniszterelnöknek, azzal a felütéssel, hogy meglehetősen nehéz időket élünk és talán még nehezebb idők várnak ránk.

Sok mondandóm van. Legutóbb 2019-ben találkoztunk, így jó, hogy újra együtt lehetünk

– kezdte a kormányfő beszédét a Magyar Nemzet tudósítása szerint. A miniszterelnök hozzátette: amióta legutóbb találkoztunk, a világ nagyot fordult. – Három éve egy bizakodó és optimista tábornak lehettünk a tagjai. Azóta a bizonytalanság, a háború és a veszélyek évtizedébe léptünk – rögzítette. 

Három megrendülést idézett fel a kormányfő: a koronavírust, a háborút, valamint azt, hogy a hidegháború többé nem térhet vissza.

Orbán Viktor elmondta, a legfontosabb tanács a szerénység és az alázat, ezekkel a szavakkal kérte, hogy fogadják a hallgatók szavait. Mint mondta, az adatok tükrében a világ egyre jobb helynek tűnik, pedig mi ennek az ellenkezőjét érezzük. "A várható élettartam 80 év, a gyermekhalandóság harmadára csökkent, az alultápláltság 15 százalékos, a szegénységben élők aránya már csak 15 százalék, az írástudók aránya a világon 90 százalék, a heti munkaórák száma ma 40 óra, a szabadidő 30 óráról 40 órára nőtt" – sorolta a miniszterelnök.

A hírek tónusa egyre sötétebb

Az általános hangulat alapján azonban a világ egyre rosszabb hely, a hírek tónusa egyre sötétebb. A kormányfő feltette a kérdést, lehetséges lenne-e, hogy emberek milliói egyszerűen félre értik, hogy mi történik velünk.

A kormányfő megfejtése a jelenségre, hogy alapvetően nyugati életérzésből fakad ez a rosszkedv, a nyugati civilizáció ereje, teljesítménye, tekintélye és cselekvőképessége fogyóban van. 

A nyugati világ anyagi és hatalmi visszaszorulását látjuk manapság – jelentette ki. A többi civilizáció is modernizálódott, a kínai, a ortodox és maga az iszlám is, a rivális civilizációk átvették a nyugati technológiát és pénzügyi rendszert, de a nyugati értékeket eszük ágában nincsen. 

Ennek ellenére a Nyugat saját értékeit akarja terjeszteni, amit más civilizációk megalázónak éreznek – fogalmazott.

Úgy folytatta, a világ többi része rájött, hogy azért kell modernizálódni, hogy ellent tudjanak állni a Nyugatnak.  

Elvesztettük az energiahordozók feletti ellenőrzést

– jelentette ki Orbán Viktor. 1990-ben ezek 90 százalékát az Egyesült Államok és Európa tartotta kézben, ma azonban együtt 35 százalékot tartunk kézben, és hasonló a helyzet a nyersanyagok tekintetében is – emlékeztetett.

A nyugat elveszíti a csatát

– A nyugat elveszíti az anyagcsatát. Ha a nyugati ember helyzetét akarjuk megérteni a világban, akkor azt kell nézni, hogy az erőforrások nagy része a nyugati világon kívül esik – húzta alá Orbán Viktor. A kormányfő jelezte: 2013-ban az amerikaiak megkezdték a repesztéses energiakitermelési módot és meghirdettek egy új biztonsági doktrínát.

Nem rejtették véka alá, hogy külpolitikai fegyverként akarják használni az energiapolitikát

– fogalmazott. Jelezte: Európa megpróbálta megvédeni a német-orosz energiatengelyt, amit most ver szét a nemzetközi politika, és nem sikerült a megújuló energiákra átállni. Ezután Orbán Viktor szót ejtett arról, hogy brüsszeli javaslatra csökkentenék az EU tagállamok gázfelhasználását és egy elosztási mechanizmust dolgoznának ki, amit a kormányfő –  Molnár Ferenc regényére, a Pál utcai fiúkra hivatkozva – einstandnak nevezett.

A legfontosabb kihívások

A kérdések, amelyek előttünk állnak, egymásra rétegződnek – folytatta beszédét a miniszterelnök. Az első és legfontosabb kihívás továbbra is a népesedés, mert továbbra is jóval több a temetés, mint a keresztelő. A világ népeit két csoportra lehet osztani, vannak, akik képesek a biológiai önfenntartásra, mi azonban a másik csoportba tartozunk: ha nem lesz fordulat, előbb-utóbb ellakják tőlünk Magyarországot és a Kárpát-medencét – mutatott rá a kormányfő.

A második kihívás a migráció, amely ketté választotta Európát. 

A Nyugat kettévált, az egyik fele olyan világ, amelyben európai és Európán kívüli népek élnek együtt. Ezek az országok többé nem nemzetek, hanem népek konglomerátumai, vagyis a poszt-Nyugat – fejtette ki a miniszterelnök. A végső demográfiai váltás be is következik hamarosan, a nagyvárosokban 50 százalék fölé emelkedik a nem európai származásúak aránya. A Nyugat ide költözött szellemi értelemben Közép-Európába, a Nyugat két fele között csata zajlik. A cél, hogy olyanná tegyenek bennünket, mint amilyenek ők. Ugyan most kevesebb szó van a migrációról, de semmi nem változott, Brüsszel ránk akarja kényszeríteni a bevándorlókat – világított rá, hozzátéve: félre tették ezt a kérdést a háború miatt.

A miniszterelnök szerint fontos megérteni, hogy Nyugaton nem akarnak szembesülni azzal, hogy minden elveszett. Mi azonban nem akarjuk, hogy ránk erőltessék azt, amit mi a nemzet végének nevezünk.

Nem akarunk kevert fajúvá válni

– A baloldalnak van egy csele, hogy Európában kevert népek élnek – jegyezte meg a kormányfő. Orbán Viktor rögzítette: nem akarunk kevert fajúvá válni. 

Ma a helyzet az, hogy a folyamatosan mozgó iszlám civilizáció belátta, hogy a Magyarországon keresztül vezető útvonal nem alkalmas arra, hogy az embereiket Európába küldjék. Akiket nem akarunk beengedni, azokat a schengeni határon meg kell állítani 

– hívta fel a figyelmet. A miniszterelnök kiemelte: a következő réteg a gender. Ebben az ügyben is bíróság elé vittek minket.  

Mi nem akarjuk megmondani, hogy miként éljenek, de fogadják el, hogy nálunk az apa férfi, az anya pedig nő és ezt fogadtassák el Soros György hadseregével is 

– húzta alá Orbán Viktor, aki szerint a nyugati bolondériának a világ ezen sarkán soha nem lesz többsége.

Át kell menteni a háború utánra 

A háború megrázta a V4 tengelyét adó lengyel-magyar együttműködést is – hívta fel a figyelmet a kormányfő. Mint mondta, a céljaink egybe esnek, mégis, ez a háború elnehezíti a viszonyunkat a barátainkkal. A baj a szívvel van, mi ugyanis úgy látjuk, hogy ez a háború két szláv nép háborúja, a lengyelek azonban úgy érzik, benne vannak, ők is vívják. 

Át kell menteni az ész segítségével a barátságunkból mindent, amit lehet a háború utánra

– mutatott rá Orbán Viktor. Hozzátette, Csehországban már a poszt-Nyugatot szolgálják, ez is nehezíti az együttműködést. A miniszterelnök ezután a háború kérdésére tért ki. Az anyák elveszítik gyermekeiket, a gyermekek szüleiket – ezt minden háború alapjának nevezte a kormányfő. A magyar kormány ezért szeretné, hogy magyar szülő és gyermek ne kerüljön ilyen helyzetbe. 

Vannak olyan országok, amelyek bírálnak minket, hogy nem vagyunk elég elkötelezettek Ukrajna mellett, ők azonban messze vannak

- mondta.

Eddig 86 magyar ember meghalt a háborúban. A bennünket kritizálók nem adták vérüket ebben a háborúban, ezért jogunk van azt mondani, hogy a béke az egyetlen megoldás a háborúra, a háborús inflációra – fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, hogy fönt fogjuk tartani azt a véleményünket a jövőben is, hogy ez nem a mi háborúnk. 

Magyarország NATO-tag, amely sokkal erősebb, mint Oroszország, ezért az oroszok soha nem fogják megtámadni a NATO-t. A kormányfő szerint az ukránok mondata, hogy nem fognak megállni Ukrajnában az oroszok, nem reális, arra szolgál, hogy maguk mellé állítsák az országokat. Úgy folytatta, abban a veszélyes helyzetben vagyunk, hogy úgy kell segíteni az ukránokat, hogy a moszkvai hatalom ne érezze úgy, hogy a NATO és az Európai Unió közös erőként lép fel Oroszország ellen.

A szankciók nem billentik meg Moszkvát

– Nagyon fontos, hogy erkölcsi különbséget tegyünk egy dolog megértése és elfogadása között – részletezte a miniszterelnök az orosz-ukrán háborúról szólva. Mint mondta, a nyugatiak elutasították az oroszok biztonsági igényeit, és most az oroszok fegyverrel szereznek érvényt a biztonsági igényeiknek. 

Ha Donald Trump lenne az amerikai elnök és Angela Merkel a német kancellár, akkor a háború nem robbant volna ki

– jegyezte meg. A kormányfő elmondta, hogy a szankciók nem billentik meg Moszkvát, Európa gazdasági és politikai válságban van. Orbán Viktor véleménye, hogy a háború véget vethet annak a nyugati fölénynek, hogy kijelölték, melyik a gonosz birodalma és mindenkit felszólítanak, hogy csatlakozzanak hozzájuk a gonosz elleni harcban.

Az erősebb szava dönt

A háború előjáték, annak a szava dönt, aki erősebb. Nem érdemes azt az illúziót dédelgetni, hogy tanácsokkal befolyásolhatjuk az eseményeket – húzta alá a miniszterelnök. Ennek ellenére becsületbeli és morális kérdés, hogy elmondjuk álláspontunkat: rá kell vennünk a nyugatiakat, hogy dolgozzanak ki egy stratégiát, amelynek a középpontjában nem a háború megnyerése, hanem a béketárgyalás és egy jó békeajánlat megfogalmazása szerepel. Az Uniónak nem az dolga most, hogy az oroszok vagy az ukránok oldalára álljon, hanem hogy közéjük álljon. 

Ez kéne, hogy az új stratégia alapját képezze. 

Az oroszok egy régi nyelvet beszélnek, de ez nem jelenti azt, hogy nincs értelme annak, amit mondanak – mutatott rá. Az oroszok azt mondják, hogy addig fognak előre nyomulni, amíg az ukránok a fegyvereikkel már nem tudnak belőni Oroszországba.

Csak az érdekli őket, hogy Ukrajna területéről ne érhesse őket katonai támadás, amit most Európa csinál, az a háború meghosszabbítását eredményezi. Nem lesz orosz-ukrán béketárgyalás 

– jelentette ki a miniszterelnök. A háborút csak orosz-amerikai tárgyalások tudják lezárni, amíg ez nem történik meg, nem lesz béke sem. Mi európaiak eljátszottuk az esélyünket a dolgok befolyásolására 2014-ben a minszki megállapodással, a második világháború után ismét ott találjuk magunkat, hogy a legfontosabb biztonsági kérdésben az amerikaiaknak és az oroszoknak lesz igaza.

Ebből a nézőpontból lehet jól érzékelni, hogy milyen veszélyt jelent átalakítani a szavazás külpolitikai rendszerét, hogy tagállami befolyás nélkül, egyszerű többséggel is döntést lehessen hozni.

Így rákényszerítve a tagállamokra valamit, amit nem akar, imperializmust. 

Az, hogy Európa nem tud világpolitikai tényezővé válni, szemfényvesztés, azért nem tudunk azzá válni, mert a saját háza tájékán sem tud rendet tartani Európa. – Megfelelne, ha Európa a saját határait meg tudná védeni – mondta el a miniszterelnök. Orbán Viktor jelezte: Európának nem világpolitikai szerepre kellene törekednie, hanem a saját háza táján felmerülő kérdéseket kellene tisztázni - írja a Magyar Nemzet. 

Akinek van energiája, jól jár

– Az ötödik nagy kihívás, amivel szembe nézünk, az az energia kérdése – húzta alá a kormányfő. Szerinte az jár jól a háborúval, akinek van saját energiaforrása. 

Jól járnak az oroszok, mivel kevesebb energiát adnak el, ám sokkal több a bevételük. Jól jártak a kínaiak, valamint a nagy amerikai energiacégek cégek is 

– elemezte a helyzetet a kormányfő. Hozzátette: rosszul jár az EU. – Sikerül megvédeni a rezsicsökkentést, mivel az átlagfogyasztásig megmarad az alacsonyabb ár – jelezte Orbán Viktor.

2021-ben az az összeg, amit a magyar állam fizetett ki, 296 milliárd forint volt, ha a mostani árak maradnak, akkor ez az összeg 2051 milliárdra növekszik, vagyis hétszeresére. Ezt a magyar gazdaság nem bírja ki, ezt kell megoldani.

Ezért védjük meg az átlagfogyasztást, e fölött azonban piaci árak lesznek. A megindult állami beruházásokat befejezzük, de nem indítunk újakat. A fenntartáshoz a pénzt garantáljuk, de új beruházásokat nem tudunk beindítani, mert nem tudjuk garantálni, hogy be tudjuk fejezni. Még egy terhet le kell venni a vállunkról, át kell terelni a fogyasztást áramra vagy fára, akkor ez a teher csökkenni fog

 – magyarázta a miniszterelnök. A recesszió feladata is előttünk áll – folytatta. A gazdaság teljesítménye kisebb lesz, mint az előző években volt, ez egész Európát sújtja. Nekünk forintunk van, ezért amikor a dollár erősödik, akkor a forint automatikusan gyengül és most folyamatosan erősödik, vagy tartja a szintet a dollár. A következő évben vajon kisebb lesz-e a gazdaság teljesítménye, mint korábban? – tette fel a kérdést a kormányfő. 

A költségvetés előrejelzése szerint nem, de Európa más részein igen, ami politikai destabilitást okoz majd.

Különböző terv kell az első két évre és a második két évre a világban is zajló választások miatt. A kulcskérdés az, hogy „kimaradjunk”, akkor tudjuk megőrizni sikereinket, ha kimaradunk a migrációból, a recesszióból, a gender-kérdésből és minden olyan dologból, amit ránk akarnak erőltetni.

Új megállapodások

– Új megállapodást kell kötni az Európai Unióval, az oroszokkal, a kínaiakkal, és az USA-val – állapította meg Orbán Viktor. Ezzel 2024-re visszakerülhetünk a növekedési pályára. Kiemelte: a legfontosabb időhatár 2030. Az elemzések szerint ekkorra fognak felhalmozódni a nyugati világ problémái. 

Komoly válság lesz Amerikában, és az eurozóna problémái is csúcsra jutnak, a déli eladósodás, az északiak kifizetése

– rögzítette Orbán Viktor. – Új politikai erőviszonyok lesznek az EU-n belül. Mi, közép-európaiak akkorra leszünk nettó befizetők – rögzítette a kormányfő, jelezve: ekkortájt, 2030 környékén kell csúcsformában lenni.

Mik az esélyeink? 

A miniszterelnök beszéde végén az előnyeinkről és esélyeinkről is beszélt. Mint mondta, nekünk még meg van a határvédelmünk, családalapú a társadalmunk és épp most csináljuk a nagy hadiipari fejlesztéseinket. A technológiai váltás kihasználásából szintén nyerhetünk, ahogy a külföldi tőkebeáramlásból is. 

Tranzitgazdaság vagyunk, ha a világ blokkosodik, akkor mi nem egy találkozási hely, átjáró leszünk, hanem valaminek a széle, periféria leszünk, előretolt helyőrség leszünk, ezért minden blokkosodást elleneznünk kell.

Előnyünk a politikai stabilitás, kétharmados többséggel. Nemzedékváltás is történt, gondoskodnunk kell arról, hogy az utánunk jövők is nemzeti érzelműek és elkötelezettek legyenek. Még egy esélyt adó pont a szellemi alap, nemzeti gondolatunk, érzésvilágunk és kultúránk meg van még. Tizedik pontként említette a kormányfő az ambíciót. Közösségi, nemzeti ambícióink vannak, nemzeti és európai ambícióink is vannak.

Hogy ezt megőrizzük, együtt kell maradnunk, az anyaországnak, Erdélynek és a Kárpát-medence összes magyarjának.

 – Mindig többet adtunk a világnak, mint amit kaptunk, többet vettek el, mint amennyit adtak, jobbak, szorgalmasabbak és tehetségesebbek vagyunk annál, mint ahogy most bánnak velünk, tartoznak nekünk, és ezt a tartozást be is fogjuk vasalni – zárta beszédét a miniszterelnök

Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (k), Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke (b) és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke (j) a miniszterelnök előadása előtt a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban az erdélyi Tusnádfürdőn 2022. július 23-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher